Prezentációra már régen is szükség volt
Alapításakor (1975) BASIC értelmezők írásával próbált pénzhez jutni a Microsoft, gondolván az Altair 8800 vásárlói örülnének, ha a Kemény János és Thomas Kurtz nevével fémjelzett programnyelven írt utasításokat nem csak nézegetni, hanem futtatni is tudnák. Ahogy teltek az évek, változott a számítástechnika, majd az MS-DOS révén a Microsoft berobbant a köztudatba.
Az operációs rendszereivel híressé lett vállalat takarója 1987-ben már elég nagy volt ahhoz, hogy történetének első felvásárlásáig nyújtózhasson: a nyár derekán bejelentették, hogy a Forethought Inc. 14 millió dollárért a redmondiak struktúrájába tagozódik, mindössze egyetlen szoftver miatt. Az eredetileg Presenter névre hallgató alkalmazást Robert Gaskins 1984-ben kezdte fejleszteni Dennis Austin segítségével. Három évvel később (az akvizíció évében), egészen pontosan 1987. február 22-én jelentették be a névváltoztatást. A PowerPoint prezentációkészítőt Machintoshra tervezték, ahogy előtte a Presentert is. Áprilisban tervezték piacra dobni, csakhogy öt nappal a februári esemény után megjelent a Microsoft.
PowerPoint 1.0 [+]
Jon Shirley és Jeff Raikes (az MS elnöke és az alkalmazásmarketing vezetője) azt mondta Gaskinsnak, őket nem érdekli semmi a PowerPointon kívül, még a rendkívül sikeres FileMaker Plus for Mac sem (a Nutshell Mac változata), a prezentációs alkalmazásra viszont nagyon fájt a foguk. A Forethought vezetését egyre többen környékezték meg ajánlatokkal, ezért a kilátásba helyezett hatalmas összegek ellenére úgy döntöttek, kiadják a szoftver következő változatát, keresnek rajta, csak utána tárgyalnak tovább.
A Forethought 1987-es évi vezetőségi találkozóján, június 10-én a Microsoft ajánlata mellett az Apple, az Ansa, a Borland, sőt a Xerox megkeresése is terítékre került. Voltak hatalmas ígéretek és voltak nagyon bonyolult szerződéstervezetek, végül a magas árat kínáló és egyértelmű, átlátható feltételekkel érkező redmondi szoftvercéget választották. Az első Windowsra írt változat a Win 3.0 megjelenésével egy időben, 1990. május 22-én került a boltok polcaira. Gaskins még '93-as nyugdíjazása előtt évi 100 millió dolláros üzletet csinált a PowerPointból, ami a 2010-es évek óta 95 százalékos részesedéssel rendelkezik, mostanra bőven több mint 1 milliárd telepítéssel a háta mögött.
A nagy hal bekebelezi a kishalat [+]
A Microsoft második felvásárlásának alanya a kanadai Consumers Software lett 1991-ben. A szoftvercég a Network Courierrel lett ismert, PC-LAN e-mail rendszert csak ők és a cc:Mail értékesített akkoriban. 1994-től kezdett egyre bátrabban és nagyobb merítésből vásárolgatni a redmondi vállalat, ekkor 4 céget is bekebelezett, '95-ben a RenderMorphics (Reality Lab) volt az első hardvergyártó a sorban, az üzletből a Direct3D nevezhető a legfontosabb mérföldkőnek, ez a DirectX 2.0 SDK-ban jelent meg 1996 júniusában. Nem véletlen, hogy az MS az Exos kontrollergyártót is ebben az évben vásárolta fel.
A következő évben a NetCarta, az Interse és a LinkAge (stb.) mellett a WebTV Networks 425 millió dollárért, a Hotmail pedig félmilliárdért került be a portfólióba. A következő nagy dobás 2000-ben történt, a diagramkészítő Visio 1,375 milliárd dollárt ért a Microsoftnak.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
