Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • catroot

    veterán

    válasz Oppenheimer #6041 üzenetére

    Az baj, ha megkérdezem, hogy ezt a befosást most szó(sz) szerint kell érteni? :D

    "I live in the weak and the wounded, Doc."

  • crey

    MODERÁTOR

    válasz Oppenheimer #6041 üzenetére

    hm... Emlékszem évekkel ezelőtt a mérnök bálról jöttem hazafelé, és már oda is úgy mentem hogy valami vírus kerülgetett, szarul is voltam elég rendesen, de hát az ingyen piát csak nem hagytam már ki...

    Haverral eljöttünk Fótig Gödöllőről, mert Ő ott lakott, nekem meg az volt a legegyszerűbb ha ott vonatra szállok Pest felé...

    Persze hogy a hazaúton ütközött ki a vírus, és miközben volt még egy 5-600 méter, akkor jött rám a szaporafosás.

    Nagy nehezen értem el a fóti vasútállomásra (pingvinjárás, összeszorított farpofák + volt már bennem addigra vagy 7-8 sör), ahol már persze szinte semmi nem volt (bakter pláne nem), hogy a budi kulcsát elkérjem, mert az utolsó vonatot vártam (éjfél előtt).

    Nem volt más megoldás, elmásztam a lehető legmesszebb a várótól, és a sínektől, és próbáltam a fűbe guggolva megoldani a problémát...

    hát na igen, csak
    1. az állomástól 10-15 méterre, már rohadtul senki nem nyírja a füvet - volt vagy fél méter. Ha leguggoltál, csiklandozta a herédet, ráadásul a végtermék fennragadt volna rajta, így tuti összekenem magam a saját szarommal.

    2. részegen kurva nehéz koordinálni magad.

    3. mi a szart használok törlésre?

    Tehát már majd befosok, és elkezdek a körbe körbe táncikálni, mint egy elbaszott kacsa, hogy letapossam a füvet, lehetőleg egy nagyobb bokor mögött, amit nem látni már a vasútállomáson lévő lámpák fényétől.

    Mikor nagyjából kész a gabonaszarókör, végre letolom a gatyám (addigra visítasz már mint a vágási malac kínodban, mert annyira erős a szükség), érkezik is a mérges macska, csak arra nem számítok, hogy a hátsó inger egy füst alatt a sárgának is zöld utat engedne - ott viszont a guggoló póz miatt a cipőm és a gatyám leledzett... Fakk..

    Közben lázasan kutatok a táskámban, és felvidul a fejem, mert nagy lustaságomban a három nappal azelőtti nemzeti sport még ott lapult a táska alján - ekkor csillan fel a szemem igazán, mert meglátom a fényt az alagút végén...

    A végén sikerült nagy nehezen minden nemű baleset nélkül megúsznom a dolgot, mondjuk az arra járók biztos bazdmegolhattak egy sort, amikor meglátták mekkorát fosott oda valamelyik bernáthegyi, csak azt nem értették, hogy takarta le nemzeti sporttal, amikor nincs is hüvelykujja...

    Sarcasm: just one of the many services I offer.

Új hozzászólás Aktív témák