Új hozzászólás Aktív témák
-
r3port
csendes tag
Milyen szinten teszi elvakultá az embereket a einsteinizmus?
Egy gyöngyszem:
Ha jól értem te a koordináta-trafókra gondolsz. Nos azokat sem azért hozta össze Einstein, h hihető legyen vmilyen állítás.
Tehát a LORENTZ transzformációt Einstein találta kil. LOL
Inkább hagyjuk.Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.
-
r3port
csendes tag
A húrelméletről nemrégiben került fel a youtube-ra egy sorozat, valahol linkelték is. Részletes matekkal körbehintve az egész.
De ott is kiderült, hogy a newtoni fizika ideje messze nem járt még le. A húrokat egy nagy sebességű koordináta-rendszerben közönséges newtoni egyenletekkel írják le.
Aki tudja, hogy a relativitás és a newtoni fizika közt a mélyben szoros kapcsolat van, annak ez nem meglepetés. Aki abban a tévhitben élt eddig, hogy a relativitás valami merőben más, mint a newtoni fizika, az most(is) nagyot koppant.
Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.
-
r3port
csendes tag
válasz
Infonium
#890
üzenetére
az elektron hullámfüggvénye azért omlik össze, és az elektron azért hoz létre pontszerû nyomot a detektor képernyõjén, mert az egész Világegyetem õt figyeli.
Az elektron hullámfüggvénye nem kártyavár, így összeomlani sem tud.
És itt meg is állhatunk. Ettől kezdve a további eszmefuttatásnak sincs sok értelme.Az elektron alapvetően egy hullám. Egy elemi hullámokból felépülő hullámfront.
A hullámok szuperpoziciója konstruktív interferencia-helyeket alakít ki, aminek a helye, eloszlása az idő előrehaladtával változik. Ez a hullámfüggvény időfejlődése.Sokszor úgy írják le, hogy a részecske egy hullámcsomag.De nem feltétlenül kell annak lennie.Mert különböző frekvenciájú összetevők adhatnak hullámcsomagot, de megoldható ez azonos összetevőkkel is? Igen.
Egy lézerhez hasonló koncentrált, irányított sugár-nyalábot nemcsak térben lehet elképzelni, hanem időben. Ekkor a sugár a térben csak egy akkora pont, amekkora a sugár időbeli átmérője. Ez a kép sokkal inkább megfelel egy kvantumfizikai részecskének.
Nem lép fel olyan probléma, hogy miért nem folyik szét a hullámcsomag. A sugár mindig széttart kissé, de ez a széttartás a hullámhosszal arányos. Nagyon kis hullámhosszon az idősugár széttartása minimális.A részecskék felírhatóak tehát egy olyan idősugárként, amit elemi hullámok építenek fel.
Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.
-
r3port
csendes tag
Schrödinger nagyon jól látta meg a dolgok lényegét. Sokan nincsennek tisztában azzal sem, hogy a DNS megtalálását is leginkább neki köszönhetjük. Több évvel előre körbeírta, milyennek kellene lennie az örökítőanyagnak. És mindezt egyszerű fizikai számításokra építve. A DNS felfedezői az ő írásai motiválták.
Schrödinger wave-wave scattering magyarázata a Compton-effektre több mint érdekes, de bonyolult. Biztosra vehető, hogy ez a bonyolultság az, ami miatt elsüllyedt az egész a fiókok mélyére. Einstein E=hv energiájú fotonjait mindenki megérti, mert ez jó illeszkedik az emberi agy ismert hátköznapi sémáihoz.
(Nagyon érdekes, hogy ez a relativitásnál pont fordítva történy, ott annak ellenére fogadták el a téridő-s leírásmódot. hogy a többség bármit is megértett volna belőle.)Csakhogy Schrödinger hullám-hullám szórását fel lehet írni téridőben is. Mivel ott a Doppler önmagától kiadódik (a téridőben nincs mozgás), így sokkal egyszerűbbé válik az egész leírás.
Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.
-
r3port
csendes tag
Mint írtam, téridőben leegyszerűsödik minden- Akkor lássuk. Most egy fotonon térül el egy elektron. Mindkettő legyen hullám, a foton fél hullámhossza legyen a rácstávolság.
Ismert, hogy az időtengely c-értékkel skálázott, vagyis c sebességnél a téridőben 45 fokban haladunk. Ez egyenlettel kifejezve
fi=atan(v/c) (tan45=1)
Ez az első feltétel.A v sebességgel mozgó elektronhoz rendelhető egy hullámhossz, ami
gamma=1/gyök(1-v*v/(c*c))
l(elektron)=h/(m*v*gamma)Ez a téridőben haladó hullám térbeli metszete. Ha ez fi fokban halad, akkor az eredeti hullám hullámhossza:
l(elektron)*=cos(fi)Az elektron energiájából megkapjuk a foton hullámhosszát az alábbiak szerint,
E=m*v*v*gamma
f(foton)=E/h
l(foton)=c/(foton)
d=l(foton)/2
A d lesz a rácstávolság, ami a foton fél hullámhossza. Magától érthetően a egy hullámhosszra két csúcsot ad egy hullámfüggvény, ha abszolútértékét vesszük.A Bragg-feltétel az alábbi
l(bragg)=2*d*sin(fi2)
amiből fi2-t kifejezve megkapjuk azt a szöget, amivel egy d rácstávolságú rács eltérít egy l(bragg) hullámhosszú hullámot.
fi2=asin(l(elektron)/(d*2))A fi egyenlő fi2-vel, minden v értékre.
Ez nem a Compton szórás leírása, hanem egy egyszerű elektron-foton scattering.
Az elektromágneses kölcsönhatás mechanizmusa ennyire egyszerű...[ Szerkesztve ]
Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.
-
-
r3port
csendes tag
Ha feligatereszto tukorrel szetbontjuk a fenysugarat, akkor kis intenzitasnal mindig csak az egyik oldalon merunk fotont.
Ez a reszecske-szemlelet utolso bastyaja.Ha ott a rács, elhajlik a fényhullám, ha nincs ott nem változik a haladási iránya.
Tudom, egy fotonhoz tartozó fényhullám-front kiterjedése sokkal nagyobb, mint egy atom. De ez csak egy részletkérdés, ami még megoldásra vár. A hullámok nagyon értenek ahhoz, hogy mindig újabb meglepetést okozzanak az embernek.
Hiszen az atom is csak egy konstruktív interferencia-hely. Térben szétterjedő, kimutathatatlan síkhullámok szuperpoziciója építi fel. Rossz irányba visz a részecskekép.
Ideje eldobni.
Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.
-
r3port
csendes tag
Hogy számolás nélkül is be lehessen látni, a két szög ugyan az.
d = c*h/(m*v*v*b*2) rácstávolság a fotonra
le = cos(fi)*h/(m*v*b) az elektron DeBroglie hullámhossza a téridőben fi szögben
fi2 = asin( le/(d*2)) szög a Bragg feltételbőlfi2 = asin( cos(fi2)*h/(m*v*b)/ (2*c*h/(m*v*v*b*2)))
fi2 = asin( cos(fi2)*h/(m*v*b)/ (c*h/(m*v*v*b)))
fi2 = asin( cos(fi2)*h (m*v*v*b)/(m*v*b*c*h)) egyszerűsítés m,v,b,h
fi2 = asin( cos(fi2)*v/c)sin(fi2) = cos(fi2)*v/c
sin(fi2)/cos(fi2) = v/c mivel sin(fi2)/cos(fi2)==tan(fi2)
tan(fi2) = v/cEz megegyezik a kezdő feltevéssel, miszerint a v-sebességű elektron-hullám fi szögben halad a téridőben.
fi=atan(v/c)
tan(fi)=v/c == tan(fi2) = v/cHawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.
-
r3port
csendes tag
Nagyon szórakoztatóak tudnak lenni azok az ellenreakciók, amelyek akkor keletkeznek a fejekben, amikor valaki meg akarja érteni amit leírtam, anélkül, hogy értené a Bragg-diffrakció minden apró részletét.
Előveszi a nagykönyvet, és a beesési szögeket átfutva megállapítja, hogy itt valami nagyon nem jól van. (Sajnos a tudomány nem olyan, mint egy tv, hogy elővesszük a használati utasítást, és máris mindent tudunk az egész rendszerről.)
A fényhullám mindig 45 fokban mozog a téridőben. Ez abból adódik, hogy állandó a fény sebessége. Egy nem mozgó elektron ekkor 45 fokban esik a rácsra, mivel a sebessége 0, így az időtengely irányába mozog. Már itt összezavarodik az illető. A Bragg ábrákon a szög mindig a beeső fény és a rács által bezárt szög.
A én levezetésem ráadásul a már felgyorsított elektron hullámhosszával számol. Ez teljesen megzavar egy olyan embert, aki nem ismer minden részletet. (Most akkor el lehet képzelni, mennyit tudtak annó megérteni Schrödinger hullám-hullám szórásos levezetéséből.)
Csakhogy ez az egész filozofálás nem számít, mert nem így működik az egész. Fel kell venni egy d távolságra levő pontokból álló rácsot,amit 45 fok dőlésű, és ráereszteni egy l hullámhosszú hullámot. Ekkor rádöbben a könyvfizikus, hogy itt teljesem más az, ami számít. A szög, amit számolunk a Bragg-egyenlettel, az a konstruktív interferencia-helyek egymástól számított szöge. Mindegy, mi a beesési szög. A foton E=hv adagokban adja le az energiát, a fényhullám-rácson az elektron-hullám fi szögekben szóródik.
A leírás helyes képet ad az elektron-foton scatteringről.
[ Szerkesztve ]
Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.
-
r3port
csendes tag
Schrödinger, Lorentz, Huygens,Bragg, Maxwell és a többi nagy fizikus már réges-rég megoldották a fizika alapproblémáit.
A fizika gránitalapokon álló épülete a befejezett mű jellegét mutatta.
Lord Kelvin ezt úgy jellemezte, hogy "csak néhány felhőcske árnyékolja be a fizika tiszta kék egét".
Max Planck professzorának alapjaiban véve igaza volt. Ugyan még most is akad kutatnivaló bőven, de a gránitalapokat nem kellet volna elfelejteni egyeseknek.
http://www.valtozovilag.hu/t365/tux1208.htmhttp://www.termeszetvilaga.hu/tv100/tv898/foton1.html
A TOE a klasszikus fizika nagyöregjeinek gránitalapjaira fog épülni.
És nem számít, hogy ez mennyi embernek nem fog tetszeni.peace.
Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.
Új hozzászólás Aktív témák
- ASRock Phantom Gaming RX 5700 XT - eladó!
- ÚJ Bontatlan MacBook Pro 14 M3 Pro 11CPU/14GPU 18GB/512GB SSD Magyar billentyűzet Azonnal átvehető.
- BONTATLAN Új Iphone 15 PRO MAX 256-512GB Független 1év Apple GARANCIA Deák Térnél Azonnal Átvehető.
- OLED65GX6LA 2 Év gyári Garancia
- LG OLED55G39LA 2 Év gyári garancia
- Lenovo ThinkCentre M73 PC /i5-4460/8GB DDR3/MSI GT 710 2GB/SAMSUNG 850 PRO 256GB SSD/Wifi/Win 11 Pro
- Nothing ear (1)
- Lian Li O11 Dynamic Mini mATX gépház
- Asus Rog Phone 8 5G 256GB Dual SIM Black Emag vásárlás Gyárilag független Csere/beszámítás is!
- Lian Li Uni Fan SL-INF Infinity 120/140mm ventilátorok
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen