- Az USA nem akarja visszafogni Kína növekedését
- Linux - haladóknak
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- Microsoft Excel topic
- Python programozás
- Synology NAS
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Az Apple iPadOS-t is megrendszabályozza az EU
- A pápa egyre jobban tart a romlott AI veszélyeitől
- XPEnology
Új hozzászólás Aktív témák
-
zsiga667
addikt
Ha már úgyis itt van ez a topic, valaki meg tudja mondani hogy hol kaphatok univerzális indikátort? (1-14 kellene lehetőleg.)
[Szerkesztve] -
zsiga667
addikt
1. Uránbombát (amilyet Hiroshimára dobtak, és ami U-235 hasadásából nyeri az energiáját) nagyon egyszerű építeni. Tulajdonképpen a megfelelő mennyiségű (és megfelelően dúsított) uránt szétszedik két darabra, majd egy neutronvisszaverő falú cső két végébe rakják, és hagyományos robbanóanyaggal (pl. TNT-vel) a két végéről összerobbantják a két darabot. Az urán eléri a kritikus tömeget, és bumm...
Ennek a bombának az a hátránya hogy a hozzávaló U-235 nagyon kis százaléka a természetes uránércnek (nagyjából 0,5%, a maradék U-238, ami nem vesz részt a hasadásban), ezért dúsítani kell, nagyjából 95%-ra. Ez viszont iszonyú drága és lassú folyamat, gyakorlatilag az USA-n kívül egyik ország sem rendelkezik uránbombával. (Talán már ők sem.)
2. Plutóniumbombát (pl. Nagasakira ilyet dobtak, és értelemszerűen plutóniumhasadással működik) SOKKAL nehezebb készíteni, otthoni körülmények között lehetetlen, ugyanis nagyon fejlett gyújtórendszerre van szükség hogy működjön. Az elv egyébként hasonló mint az uránbombánál, csak itt egy gömbfelületen helyezik el a hasadóanyagot, és ezt robbantják össze. Viszont a működéshez tökéletes időzítésre van szükség.
Az előnye az, hogy ún. tenyésztőreaktorokban nagy menyiségben, gyorsan és relatíve egyszerűen/olcsón előállítható a plutónium.
3. Hidrogénbombát pedig úgy készítenek, hogy egy kisméretű hasadásos bomba (lásd 1. és 2. pont, de a gyakorlatban mindig plutóniumbomba) köré deutériumot+tríciumot helyeznek, amit a hasadásos bomba energiája ''gyújt be'', beindítva a magfúziót. A harmadik lépcsőben pedig a fúziós robbanás a bomba legkülső, U-238-ból álló (normális körülnények között nem hasadó) rétegét indítja be, újabb hasadásos robbanást létrehozva.
Szerk.: Helyesírás javítva.
[Szerkesztve] -
zsiga667
addikt
Bocsánat, lehet hogy nem fogalmaztam elég világosan. Tegyük fel hogy a 98%-ra dúsított U-235 kritikus tömege 2kg. (Csak hasraütöttem, nem tudok fejből pontos értéket.) Ha neked van két 1,5 kg-os félgömböd ebből, és azt összerakod, az bizony felrobban.
Szerk.: Mellesleg nem (csak) a neten olvastam, egyetemen tanultam.
[Szerkesztve] -
zsiga667
addikt
válasz #65675776 #76 üzenetére
Elméletben nem hasadóanyagfüggő, a gyakorlatban viszont igen. Mivel a plutóniumot nem lehet felrobbantani az első módszerrel, ezért nyilvánvalóan a másodikat lehet csak alkalmazni. Az uránnak viszont megteszi az első is, és mivel az egyszerűbb, minek bonyolítsák feleslegesen? Egyébként igazad van.
Új hozzászólás Aktív témák
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- ldave: New Game Blitz - 2024
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- Az USA nem akarja visszafogni Kína növekedését
- PlayStation 5
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Apple notebookok
- Azonnali processzoros kérdések órája
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- További aktív témák...