Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz MageRG #24650 üzenetére

    "Az emberi élet definíciója a transzhumanizmussal lesz majd problémás..."
    Már most is az, hiszen összevetésre kerül a gyerek 'élethez' és az anya 'testéhez' (ez 'kényelem': nem kell kihordania, azaz elhíznia, wc-re rohangálnia, megállnia az alkohol és cigi fogyasztását, cipelnie, fájdalmasan szülnie, stb.) való joga.
    És az abortusz - hagyjuk az evidens, nem vitatételnek minősülő közös nevezőt: életmentő körülményt - választásával a gyerek élethez való jogát semmizi a döntéshozó (az anya).

    "mikortól tekinthető személynek valaki, és nem csak emberi szövetnek."
    Itt látom a strucc-pontot az érvedben. Ahogy korábban is írtam: ha nem tekintjük emberi életnek, akkor kukázható. Ha viszont annak vesszük (ami valójában), akkor érezzük a tétet, a feszültséget, a terhet, ami a döntéssel jár.
    A gyerek létezik, van, hiszen téma. Ha nem létezne, nem merülne fel a beavatkozás sem. Innentől már csak egy lekorlátozó biológiai adottság (ti. "így működik") jelenti a gondot, vagyis, hogy nehéz döntés elé állítja e mozzanat az érintettet: 9 hónap fix program, vagy offoljuk a kölyköt?
    Na de, ha létezik, akkor - lévén emberről és nem tárgyról van szó - nevezhetjük a nevén: emberi élet. Egy életről kell (egyik esetben) visszavonhatatlan döntést hozni. (Egyik esetben, hiszen abortusz esetén vége. Másik esetben később még bármikor megölheti...)
    Szóval tisztázásképp: nem Istenre, a Bibliára hivatkozok - remélem feltűnt -, mert bár nyilván mögöttes érvként elidegeníthetetlenül ott van, de arra alapozom az érvemet, hogy egy letagadott tény attól még tény marad, hogy tagadják (--> élet).
    És ha életről döntünk az anya testének (=életviteli szabadságának) árnyékában: miben tér el egy magzat elhajtása egy kisgyermek képből eltüntetésétől? Hiszen az idő, energia, pénz terhe ugyancsak adott az anya számára, amitől ugyancsak megszabadulhat a gyerek korától függetlenül. (Csúsztatás, de ha már kisgyermekes anya, akkor eddig az abortáláson töprengő is eljuthat: megszüli, örökbe adja.)

    Itt átkötök...:

    "aki abortuszra adja a fejét, az nem gondolkodott előre és felelőtlen. Biztos? Ezt kategorikusan ki lehet jelenteni?"
    Ezt az "anya felelőtlen volt" vonalat lezso6-val vitted, én nem erre alapoztam eddig sem az érvelésemet, hanem az élet elidegeníthetetlenségére (ha nincs szó életmentésről).

    De, ha már felhoztad: felelősség.
    Ahogy látom, ma két nagy csoportra osztható a jónép.
    1. minél hamarabb össze kell gyűrni a lepedőt, mert a) tapasztalatot kell szerezni, b) ki kell deríteni - minél hamarabb -, hogy passzolnak-e a dolgok, mert ha nem, akkor kár az időt fecsérelni, tovább kell keresni az egyetlen igazit... Persze, hiszen tény: a szex fontos a kapcsolatban, nem lehet félvállról venni.
    2. a másik csapat szerint az őszinte szerelem és bizalom alapján épülő, kiteljesedő kapcsolat során van mód - és idő - összecsiszolódni. "Van szád, használd!" (nem úgy, hanem, hogy lehet kommunikálni, és akkor szépen megoldódhatnak a dolgok...)

    Tehát a felelősség: gyerek egyáltalán nem lesz, ha nincs szex. Szoktál emlegetni ún. 'családtervezést'. Ennyi. A legbiztosabb módszer. Szex ti. nem csak az, ha konkrétan gyereket csinálsz, hanem sok más örömteli módon is lehet tölteni az időt. Összebújás, simogatás, csókok, stb.
    Aztán - egyén hite, felfogása, meggyőződése szerint - többféle megelőző eszközt is kombinálhat a váratlan áldás megelőzése céljából. Ha nincs egyetértés a felelős viselkedés (pl. szex kéne, de védekezni már nem) vonatkozásában sem, akkor igenis felelős, ha mégis "hülye" tud lenni, döntés meghozatalával.
    Az erőszakot is már írtam: nem felelős, de ez esetben sem tartom validnak, hogy egy ártatlan igya meg a levét. (Erre mondhatod, hogy de hát a "magzat" nem is tudja, mizu van. No de mivel a lélek dolgában máig nincs konszenzus, nem zárhatod ki a - szerencsére csíped a konszenzust - több milliárd lélekben hívő ember álláspontját csak úgy, önkényesen. Tehát, hogy van-e, tudatossága mi fán terem... Nem tudjuk, mit tud).
    Beteg gyerek: családi segítség, intézet (milyen jó tud lenni ilyenkor egy egyház...), stb.

    Ki merem jelenteni, hogy felelős döntést hoz az egyén, és kutya kötelessége 1. mielőtt odáig jutna teljes tudatossággal kerülnie e nehéz helyzet megteremtődését, 2. minden körülményt, érvet - őszintén megvizsgálva - számba vennie a döntés meghozatalához.

    Továbbá: abból indulsz ki, hogy rossz lehet az anyának a kötelező szülés és a gyereknek, ha nem akarták, és ezzel kell élnie...
    Azzal is számolnod kell, mi van, ha egy vagy húsz év múlva, vagy a halálos ágyán felmerül a bűntudat az anyában az abortusz miatt? Ezzel együtt kétszeresen visszavonhatatlan e döntése...
    (Mi van, ha e bűntudat miatt lesz hívő, hogy a megbocsátást keresse?)

    "ha valaki azzal jönne, hogy az utcán fedetlen fővel mászkálni bűn, tiltsák be, és az egyetlen érve a miértre az, hogy le van írva a szent könyvemben, akkor elküldenéd a..."
    "Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!"...

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

Új hozzászólás Aktív témák