Új hozzászólás Aktív témák

  • Tarka

    tag

    Szerintem lazán elképzelhető végtelennek a világűr. Honnan gondolom? Azt ugye mindenki elfogadja, hogy a számegyenesen a számok végtelen sokan vannak, méghozzá a valós számok megszámlálhatatlan számosságúak. (Ha jól emlékszem, mert nem a matek az erős oldalam.) Hogy kapunk síkot? Úgy, hogy kiterjesztjük az egyenest. Hogyan kapunk teret? A sík 3. dimenzióba való kiterjesztésével. Ha feltételezzük, hogy egy egyenes lehet végtelen, akkor az ebből képzett sík, majd tér miért ne lehetne végtelen? Ha azt el tudjuk fogadni, hogy valamiből végtelen sok van (azaz a számokból), miért ne tehetnénk ezt fel másról is? Jelen esetben a térről, s ezzel együtt a világegyetemről.

    Az idő is (szvsz) elképzelhető végtelennek. Mi lenne, ha úgy képzelnénk el az időt, mint egymás mellé helyezett végtelen sok TV-t, melyek mindegyik ugyanazt a kazettát játszák le (azaz mindazt ami a világegyetemben történik), csaképpen mindegyik egy végtelenül kicsi időpillanattal előrébb jár az őt megelőzőnél. (Ez ugyancsak feltehető, hiszen a számegyenesen a számok is végtelen sűrűn vannak. Ezt akár a TV-ékről és az általuk lejátszott ''felvételelről'' is feltehetjük.) Így aztán némileg az időutazás paradoxona is megmagyarázható, hiszen az időutazás már ''benne van'' a ''felvételben'', ez pesze feltételezi azt, hogy a világegyetem végtelenül nagyságú tere és végtelen hosszúságú történelme (ideje) már mind-mind benne van a ''felvételben''.

    Kicsit megszaladt az agyam :B

    ''...avégből születtünk erre a világra, hogy lopjuk a napot....nehogy elhigyjék az ellenkezőjét....'' [I] Kurt Vonnegut [/I]

Új hozzászólás Aktív témák