Új hozzászólás Aktív témák

• #41469 peterk senior tag ArthurShelby #41464

  Új Válasz 2018-08-30 09:15:29 #41469

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  peterk

  senior tag

  válasz ArthurShelby #41464 üzenetére

  A bitráta azt mondja meg, hogy másodpercenként hány kilobit/megabit adat tárolja a filmet. Tömörítetlen adatnál - ha minden pixel információja tömörítetlenül le van tárolva - akkor ez az adat valóban a felbontás * képkockaszám * bitmélység (egy pixelt hány bitnyi adat tárol). Tömörítetlen film esetén ezek böszme számok, már egy "sima" fullhd film esetén is 1920*1080*24*(24 bit) = 1140mbit/s a tömörítetlen bitráta. Iszonyat adatmennyiség. Ezért jön a képbe a "kodek". A videót tömörítik, hogy ne foglaljon ennyi helyet. Mint a bmp vs jpg kép esetén. A bmp tömörítetlen, a jpg tömörített formátum. Ha elmentesz egy képet két formátumban, láthatod, hogy micsoda hatalmas különbség lesz méretben. Ez van videók esetén is. A különböző tömörítő algoritmusok - ezek a "kodek"-ek - a videót az eredeti, tömörítetlen méretének a tizedére, huszadára. sőt még akár ennél is jobban képesek tömöríteni. ("kodek" név is ebből jön, a "codec" => "coder"/"decoder" rövidítéséből). A bitráta a tömörített adatfolyam másodpercenkénti adatmennyisége. Ez lehet fix és lehet változó. Minden modernebb "kodek" változó bitrátával dolgozik, a mozgalmasabb részeket magasabb, a statikusabb részeket alacsonyabb bitrátával kódolja.

  A kijelző bitmélysége (8,10) valóban azt jelzi, hogy egy pixel egy színkomponensét (red, green, blue az egyszerűség kedvéért) hány biten tárolja. 8 bit esetén ez 256 különböző vörös, zöld és kék árnyalatot jelent, összesen 16 millió színnel. 10 bitnél egy már 1024 különböző árnyalat, kb 1 milliárd különböző színnel. Ennyi színárnyalatot az emberi szem nem tud megkülönböztetni, de itt a lényeg már nem az 1 milliárd különböző szín lehetősége, hanem inkább a legfényesebb és legsötétebb pont közötti különbség, amit viszont a szem is lát. És itt kerülnek elő a megjelenítési standardok is (HDR10, HDR1000, HDR10+, Dolby Vision), hiszen ezek mondják meg, hogy egy adott fényességű pontnak a valóságban milyen fényesnek kell lennie. Enélkül az adat csak letárolt adat, mindenki úgy - olyan fényességgel - jelenítené meg a 256 vagy 1024 árnyalatot ahogy éppen tetszik. A szabvány ebben teremt egységességel.

  A herz alapvetően a megjelenítés képfrissítési sebessége. Hány képet jelenít meg a TV másodpercenként. Ezen kívül használják a video processzor egyes képjavító eljárásainak sebességénél is, vannak eljárások amik nem egyszer, hanem - ha a TV tudja - több lépésben is lefutnak, még szebb, folyamatosan képet eredményezve. Ezeket is szokták Hz-el jelölni (120Hz, 240Hz, stb.)

  Aki hisz a parajelenségekben, emelje fel a kezem!

Új hozzászólás Aktív témák