Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • azbest

    félisten

    "75 százaléka intézi személyes ügyeit munkaidőben"

    No igen, mivel a mások is munkaidőben dolgoznak, így utána már hiába megy oda :D Mondjuk az elektronikus ügyintézés sokat segít, így ki sem kell mennie a munkahelyről.

  • azbest

    félisten

    válasz Realradical #8 üzenetére

    ph péhá, avagy prohardver :D
    gp - gamepod
    a többi rövödítés megelelőjét keresd fenn a lapcsalád listájában ;)

  • azbest

    félisten

    válasz Döglött Róka #41 üzenetére

    Tipikusan azok szokták magas lóról osztani az észt, akiknek jól megy sora és egészen más problémái vannak, mint azoknak, akiket kritizál. Nálunk nagyon sok ember mindenféle megtakarítás nélkül él egyik napról a másikra. Ilyenkor persze lehet dobálózni a miért nem spórol ötlettel, de sok fizetés éhbér szintű, amiből nem lehetséges megtakarítani. A változtatáshoz pedig leginkább pénz kell. Kevés ember van, aki egyik napról a másikra kap munkát, ha éppen változtatni támad kedve. Szintén kevés ember van akinek fél évre elegendő tartaléka lenne, hogy a családdal és számlákkal kihúzza míg meglesz az új hely. Sok munkakörből el sem tud menni más távolabbi helyre munkát keresni / felvételizni, csak ha ki is lép előtte.

    Egy-egy ember lehet mázlista, de egy millió nem tud csak úgy dobbantani.
    Persze lehet 2-3 munkahelyen is dolgozni, csak arra rámegy az egészsége és a családja.

    Csupán az a különbség az 5x annyit kereső német és a csóró magyar között, hogy a német vásárol, fogyaszt, szolgáltatásokat vesz igénybe. Így sok munkaerőre van szükség és a fogyasztás miatt ki is termelik a cégek a bérre valót.

  • azbest

    félisten

    válasz dabadab #44 üzenetére

    Picit ott sántít az ilyen ábra, hogy mivel a gdp és a bérköltség összefügg, ezért az ok okozatot jól félre lehet magyarázni.

    A különböző gdp számolási módok elvileg ugyanazt az eredményt kell kiadják. A jövedelem alapú számítás [link] tartalmazza a melósok bérét is.

    Szóval nem csak azért ennyi a bér, mert ennyi a gdp... éppen azért ennyi a gdp, mert csak ennyi a bér. Összefüggenek. Persze a számításban benne van az adó is, amit nem a melós visz haza.

    Nem csoda, ha magas a gdp nyugaton, hiszen több fizetést kapnak a melósok - így növelve a gdp értékét. És tényleg lehet igazság abban, hogy a különböző számítási módszerek azonos eredményt kell kihozzanak, mert logikus, hogy ha több pénzt kap fizetésül, akkor többet fog költeni is - ami a másik számítósi módszernél játszik szerepet.

    Ráadásul ha az egyiket jól megfizetem, akkor az ő általa vásárolt dolgok csomó másik embernek adnak munkát és jövedelmet. Akkor működik a gazdaság, ha sok kézen keresztülmegy ugyanaz a pénz. Ugye, ha sok kézen megy át, akkor a GDP értéke nő. Emiatt a pénznem mögött lévő gazdaság a pénznemet is erősíti. A pörgő gazdaság több pénz forgalomba hozását igényli, amit a pénz romlása nélkül megtehetnek.

    Szóval amíg nem fizetik meg a munkát, addig nem nőhet a gdp. Mivel nincs természeti kincs amit eladhatnánk, így exporttal nem helyettesíthetjük a gdp alapját.

    Szerk: ha tipikus bérezés szerint sorbaraknánk az országokat, akkor ugyanazt a vonalat látnánk... mivel a jövedelem egy komoly része a gdp-nek.

    [ Szerkesztve ]

  • azbest

    félisten

    válasz dabadab #46 üzenetére

    a gdp a termelékenységet mutatja, ami pedig a jövedelmekkel is számítható... érdekes módon a magyar wiki oldalon ez a változat nem szerepel :U A fogyasztás alapú gdp számítás = a jövedelem alapú gdp számítás eredményével.

    "GDP can be determined in three ways, all of which should, in principle, give the same result. They are the production (or output or value added) approach, the income approach, or the expenditure approach." [link]

    "If GDP is calculated this way it is sometimes called gross domestic income (GDI), or GDP(I). GDI should provide the same amount as the expenditure method described later. (By definition, GDI = GDP. In practice, however, measurement errors will make the two figures slightly off when reported by national statistical agencies.)"

    szerk:
    az exportot arra hoztam fel, hogy a másik számítási módnál az export egy komoly tényező lehetne... kicsit zavaros ugrálni a különböző számítási módok közt, de azt hiszem, hogy mivel a szellemi munka is kevésbé megfizetett itthon, ezért a fizikai javak értékesítése tudná fellendíteni a gdp-t. Az meg nem áll rendelkezésre. Szóval a munka megfizetése oldalról kellene szerintem beindítani a növekedést.

    Egyébként jó példa a iGO vagy bármely más szellemi munka exportja, de sajnos ez még mindig csak csepp a tengerben... a nagy többség akkor is bagóért dolgozik.

    [ Szerkesztve ]

  • azbest

    félisten

    válasz dabadab #48 üzenetére

    Értem, csak nem látom ez mennyiben változtat azon, hogy szerintem nem azért rossz a fizetés, mert kevés a gdp, hanem a fizetés és a gdp összefüggése (GDI = GDP) miatt ennek pont a fordítottja is lehetséges.

    Hogyan lehet növelni a gdp-t:
    a) eladni valamit ami nem kerül pénzbe, avagy olajból gazdag országok - ez eladásból az állampolgároknak is visszacsorog a jó fizetés.
    b) megfizetni a munkát, lásd (észak)nyugati országok. A belső fogyasztás is pörgeti a gazdaságot, mert erős a fizetőképes kereslet mindenre

    Nagy átlagban nem különbek az ottani emberek sem. Legfeljebb azért tűnnek másnak, mert egészen más szinten vannak a porblémáik, mint az itteni éhbérért dolgozóknak.

    [ Szerkesztve ]

  • azbest

    félisten

    válasz dabadab #50 üzenetére

    "Annyit változtat ezen, hogy pont a számítási mód miatt nem lehetséges az, hogy azért jöjjön ki alacsony GDP, mert alacsonyak a fizetések."
    Hát pedig linkeltem, hogy a jövedelmekből számított gdp = fogyasztás alapú gdp. Még szép hogy van összefüggés. Csak éppen nálunk ezt nem divat reklámozni, mert itt az az irányelv, hogy olcsón - hátrányos helyzetből (nincs dolgozói érdekvédelem) melózzunk a külföld számára. :(

    Az infláció akkor jönne, ha a pénzt benyúlná az állam (lásd minimálbér emelés, ami valójában bérteher emelés volt, de a melós nem kapott nettóban többet). Vagy ellponák - lásd 2 milliárd dolláros metró vonal. Ha a melós kapja a pénz és nem csak létszükségletre megy el (lásd: a minimálbár létminumum összege alatti), akkor olyanért is fizet, ami életszínvonal növelő és plusz munkahelyet termelő költés.

    Ny-európa nem csak exportra termel... sőt, csomó dolgot azok is importálnak. Ellenben megfizetik a munkát.
    Kelet már jobb példa, csak nem hinném, hogy milliárdos lakosú országokkal kellene versenyeznünk innen. Ráadásul ott nem nyugati árak mellett van keleti fizetés. Itthon simán lehet éhezni munka mellett, míg keleten nem az éhezés a nem gondja a melósnak (ottani beszámolók alapján).

    Főleg, hogy ha külföldre termelünk, akkor a profit is tipukusan külföldön csapódik le, mert itthon kevesebbet fizetnek ugyanazért a munkáért. Csak néhány magyar cég tud önállóan ilyen sikereket elérni. A többséget tönkreteszi a bürokrácia / politikai széljárás / adórendszer. A multi cégeknél dolgozók által termelt hozzáadott érték szépen brand licenszelés címszóval átkerül az anyacéghez.

    (bocs a sok szerkesztés miatt.)

    [ Szerkesztve ]

  • azbest

    félisten

    válasz dabadab #52 üzenetére

    Valóban nem mágikus dolog a pénz. Éppen csak többet lehet belőle büntetlenül nyomtatni, ha van mögötte fedezet a gazdaságban. Ha a többletet lenyúlja pár érdekszféra, akkor cseszhetjük, mert az nem forog vissza és dolgozhatunk bármennyit, akkor sem lesz jobb sorunk.

    A közgáz nem a fizika törvényei szerint működik, mint azt már sokszor tapasztaltuk...

    Ha nincs fizetőképes kereslet, akkor nem ér semmit a munka. Így a gdp is gyenge. Érdekes gondolat, hogy a vásárlóerő független a fizetések nagyságától... mert kb erre utal számomra az amit írtál.

    Persze, hogy nem fog több búza termelődni ha kétszer annyi pénzem van... ellenben sokkal több szolgáltatást és szellemi javat vásárolhatok. Ha ezt a belső piacon teszem, akkor az a pénz benn marad az itteni körforgásban.

    A gazdasági folyamatok része az is, hogy a döntéshozók képesek felismerni azt a törvényt, hogy a melós egyben fogyasztó is. Ha nem adok neki pénzt, akkor nem lesz fogyasztó sem és húzhatom le a rolót a folyamatos leépülés után.

    A munka értéke annyi, amenyit fizetnek érte vs a munka értéke annyi, amennyit a megtermelt javak érnek => a megtermelt javak annyit érnek, amennyit fizetnek érte.

    Érdekes módon az itt készült audi nem olcsóbb, mint a német gyárban készült ugynaolyan példány. Mi a különbség a két autó között? Hát az, hogy itt a melós ötödét kapja fizetésnek így ő nem fog új audit venni, hanem örül ha enni kap.

    Szerk: ja igen, hozzáadott érték: csak akkor magas, ha van aki kifizesse az árát :)

    Persze nem egyik pillanatról a másikra lehet ezen változtatni, mert az elérhető fizetést nagyban befolyásolják a nem gazdasági paraméterek is. Nálunk üldözött a dolgozói érdekvédelem, ellenben nagy a korrupció. Persze ezek megváltoztatásához némi létbiztonság is kéne, de éhbérből az nem lesz. Ha cél lenne a gazdaság erősítése, akkor a tisztességes munkát jutalmazná és nem büntetné a rendszer. Erre pedig a legegyszerűbb mód a tisztességes fizetés.

    Elég csak figyelni a körülöttünk zajló dolgokra, akár munkáról vagy másról van szó. Pár év után az ember elég jól képben lehet, abban hogy mit ér a munkája. Bár lehet, hogy kevés alkamazott láthatja át saját maga kapcsán, de azért vannak kivételek. És meglepő tud lenni, hogy mekkora különbség van a bevétel és a bérköltség kiadása között.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák