Új hozzászólás Aktív témák

• #272 _stick_ őstag

  Új Válasz 2019-07-05 11:08:05 #272

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  _stick_

  őstag

  Sziasztok!
  Én is hasonló cipőben járok, dióhéjban megosztom veletek a történetemet.

  Tavaly januárban volt egy heves vertigó szédülésem. 1-2 óra alatt elmúlt de azt követően, kb. negyed évig émelygés, rossz közérzet, megfázás érzés, fülfájás, és folyamatosan fülzúgás következett. Megkezdődtek az orvosi kivizsgálások: MR, fülészet többször, vérvétel többször, infektológia, otoneurológia, stb... Szerencsére minden lelet negatív volt. Azonban teljesen ráfeszültem a tünetek elemzésére, mert a panaszok megmaradtak, de ha nincs semmi, akkor mégis mi okozhatja? Tünetnaplót vezettem: mikor, minek a hatására mit éreztem és meddig... Tavaly nyáron reumatológiára és állkapocs ízületi ambulanciára is eljutottam a befeszül, merev nyak és állkapocs ízületek miatt.
  Szeptemberben aztán elpattant a cérna, melóhelyen volt egy pánikrohamom és mivel nem tudtam mivel állok szemben, lerohantam az üzemorvoshoz, hogy biztos szívrohamom van. EKG, vérnyomás minden tökéletes, elküldött pszichológushoz, ahol szorongásos depressziót és pánikrohamokat diagnosztizáltak. Innen kezdődött a lelki betegség felismerése és tudatos kezelése.

  Ma ott tartok, hogy kb. negyed éve járok pszihológushoz és lassan, de sikerül kideríteni a lelki betegség okait. A tavalyi szédülés előtti 3-4 éves időszakban kezdődhetett. Két kis (akkor 6 és 3) gyerek, a nagyobbik fiú és hiperaktív, "énidő" nullázása, munkahelyi gondok, stb... Szép lassan rám telepedett a feszültség és a mindennapi stressz. Sajnos ez időben az ezt elvezető örömforrások is kiapadtak (csapatsport elhagyása, baráti kapcsolatok megkopása és elhagyása) Illetve családi hajlam és idegrendszeri gyengeség is lehetséges a pszichológus szerint. Tavaly januárig ez rakódott rám és akkor jelentkeztek a testi tünetek, ez már az utolsó lökés lehetett az egész folyamatban.

  Amiatt tanulságos a történeten, mert ugyan nincs konkrét trauma ami az egészet előidézte. Az életem mozgalmasabb, stresszesebb időszakában nem volt felismerve a baj és évekig rakódott rám. Mikor jöttek a testi tünetek beindult a hipochonder hajlam és onnan már nem volt vissza út. Hiába élek most egy sokkal nyugisabb életet, mint 4 éve, a sok éves kezelten stressz, illetve a tünetek elemzése és álldiagnózisok (ön)megállapítása sajnos ide vezetett.

  Gyógyszer nélkül pszichológus segítségével próbálom visszafordítani a folyamatot, az elhagyott örömforrásokat igyekszem pótolni, de a jelen idegállapot sajnos megnehezíti az egészet. Kávé, alkohol (kevés is), édesség egyértelműen ront a helyzeten. Szerencsére a depresszió már elmúlt, pánik rohamok már alig vannak és enyhék. A szorongás és a stressz, ingerültség, ami 1-2 heti hullámokban javul-elmúlik, illetve visszajön-romlik.

  Az a meglátásom, hogy munkahelyen is, de főleg a dokiknak kellene felhívni a figyelmet a nem kezelt stressz veszélyeire. Egyénekét változik a stressztűrő képesség és ennek fel nem ismerése, a rossz táplálkozás, sport és endorfint termelő tevékenységek elhagyása, estemben ide vezetett...

Új hozzászólás Aktív témák