- Robotkart irányított a majom a kínai Neuralink agyi chipjével
- YouTube
- Microsoft Office és Office 365 topic
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- TP-LINK routerek
- Milyen switch-et vegyek?
- Aliexpress tapasztalatok
- Linux - haladóknak
- Windows 8 / 8.1
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
Új hozzászólás Aktív témák
-
#2
Cifu
nagyúr
Depression
#1
válasz
Depression
#1
üzenetére
A NASA költségvetésében nem nagyon van hely a Cis-lunar űrállomásra, vagyis az űrkikötőre, amit most javasolnak az első fázisra.
Ez az elképzelés nem új, 2011 óta beszélnek róla a nemzeti űrügynökségek, csak hát senki sem jön elő azzal, hogy oké, akkor nekünk van X milliárd dollárunk elkezdeni a projektet, ki csatlakozik és mennyivel?
Ez annyira igaz, hogy az első elképzelések éppen ezért kvázi "megmaradt", tehát megépített, de nem felküldött vagy már nem használt modulokra (mint az űrsikló külső zsilipmodulja) építkezett volna:
Itt is alapvetően a fő probléma, hogy ha 2024-ig kifut az ISS, akkor a mellett nem nagyon marad pénz az emberes űrhajózás költségvetésében. "B" verzióként lelőhetnek esetleg robotszondákat, illetve egyszerűen nem költenek rájuk a 2020-as években, és a robotos űrmissziók költségvetését a DSG / DST programra csoportosítják át.
A fenti terv is ennek megfelelő, ha 2023-tól évente legalább egy SLS indítást szeretnének, plusz a DSG, majd a DST megépítését, akkor nagyon-nagyon alsó hangon évi másfél milliárd dollárra lenne szükségük, kb. 2020-tól kezdve. Per pillanat nem látszik, hogy ilyen bővítésre számíthat a NASA, de az ilyen programtervek pont arról szólnak, hogy támogatást szerezhessenek hozzá a döntéshozók között.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Mert itt nem a LEO-ra (vagyis ~200 és 1000km közötti keringési magasságra), hanem Hold körüli pályára indítanak, csaknem 400 000 km távolságra. Oda pedig a rakéta Block 1 variánsa ~28 tonna, a Block 1A variánsa ~37 tonnát, a Block 2 variánsa pedig 41-45 tonnát vihet.
Ráadásul amit kipécéztél, az első fázisban nem csak a modul, de egy Orion űrhajó is megy, márpedig a Orion magában ~25-26 tonnát nyom. Vagyis a Block 1A esetén az SLS rakéta az Orion mellett max. olyan 10 tonnát képes a Hold körüli pályára eljuttatni. Ez szabályozza le, hogy mekkora modulokból építkezhetnek, ha az SLS-t akarnák használni.
Egyébként ha a lent is említett 2011-es tervet nézzük, ott az ISS mellett építették volna meg az űrállomást, és utána adott esetben egy SLS (Block 2) fokozat is elvihette volna Hold körüli pályára, ha nem épül meg a napelemes-ionhajtóműves space tug, amit akkor javasoltak. Erről itt találsz képest és információt.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Azon a 40Kw hajtóművön kellene egy kis tuning
, cefet sok idő lesz az az út.Sajnos az ion-hajtómű nehezen skálázható, nagyon tömeg-hatékony, de pokoli pici a tolóereje. Ezzel nincs mit tenni. Paradox módon korábban főleg atomreaktorokkal táplált ion-hajtóműben gondolkodtak, ám a reaktor és annak hűtése (plusz sugárvédelme) annyira nagy tömegű, hogy semmivel se lenne jobb megoldás a naprendszer belső bolygóinál, mint a napelemmel táplált megoldás.
Ha gyorsan akarsz odaérni, akkor kémiai hajtómű vagy kémiai-nukleáris hajtóműre lenne szükséged.
Amúgy az atomenergia miért nem jó a világűrbe? A hűtés megoldott, a sugárzás védelem meg amúgy is kell, a nap miatt.
Az atomenergia az 1960-as években abszolút megoldásnak tűnt, a cikk második oldalán látható is a Nuclear-shuttle elképzelés, teljesen vállalhatónak tűnt akkoriban.
Csakhogy azért vannak gondok...
1.: A világűrbe juttatáskori esetleges baleset. Ennek esélyét nem lehet kizárni, itt pedig egy viszonylag kevés védelemmel rendelkező reaktorról beszélünk (akár csak ha egy atom-tengeralattjáróhoz is viszonyítjuk, például). Manapság ez elég népszerűtlenné teszi a világűrbéli atomenergiát...
2.: A hűtés még megoldható, ám a sugárvédelem... Sajnos az korántsem annyira egyszerű. A sugárzás terén nem egy homogén sugárzásfajtáról beszélünk, alapvetően három különböző féle sugárzás létezik, alfa-, béta- és gamma-sugárzás, az alfa-sugárzást kb. minden elnyeli, így egy vastagabb ruha is megvéd tőle kis túlzással, a béta sugárzás már izmosabb, vastagabb anyag kell, hogy megvédjen tőle. A legnagyobb probléma a gamma-sugárzás, amihez tömör, nehéz anyag szükséges. Na ez az, ami egy reaktor környékén alapvető lenne, de a világűrben, ahol minden gramm számít, az nem igazán opció, hogy az egész reaktort befedjék. Erre a technikai megoldás az un. árnyékpajzs, vagyis csak egy irányba, a hajó és a reaktor között van sűrű anyag, megfelelő sugárvédelem. Ez tök jól megvédhet a reaktorból érkező gamma-sugárzástól.
A megoldás: a nukleáris hajtómű mögötti árnyékpajzs megóvja a sugárzástól a hajó részeit,
de jajj annak, aki rossz irányból közelít...Felhoztad a Napot, mint sugárzásforrást. Nos, a Nap egy kicsit más kategória, onnan leginkább a töltött részecskék okoznak problémát. A Földet ettől a Van Allen-övezet védi meg, leegyszerűsítve egy mágneses mező, ami begyűjti és elvezeti a töltött részecskéket. No, ha az az űrhajó sugárvédelmével szeretnéd megoldani ezt a problémát, akkor az bizony nem lesz egyszerű. Elon Musk is azt mondta tavaly, hogy az ITS részére is feltehetően valami mágneses megoldást, vagyis egy mesterséges Van Allen-övet kellene megvalósítani. A hagyományos sugárvédelem tömege miatt nem nagyon van jobb megoldás, mint egyfajta "bunkert" létrehozni az űrhajón belül (célszerűen a vezérlőhelységet), amelynek a falai elég vastagok és megfelelő anyagokat (pl. vizet) tartalmaznak, hogy a legénység ott átvészelhesse a napkitöréseket.
Egy 2003-as Mars-űrhajó terv lakómoduljának vázlata, a közepén van a víztartályokkal körülvett bunkerEgyszóval összetett egy dolog ez...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@csongi: Kb akkor lesz ez hasznalhato, ha az eromu egy kolas doboz meretu lesz.
Azért messze nem ennyire egyértelmű a helyzet. Az atomenergiánál hatékonyabb energiaforrásunk nincs jelenleg. A napenergia tök jó, addig, amíg a belső bolygóknál vagy. De egy Jupiter, pláne még távolabbi bolygó esetében már nem igazán opció a napelem. Akkor pedig nincs más megoldás, mint az Radioizotópos termoelektromos generátor (RTG), amit ma is használnak, de azok pár száz wattig játszanak csak. E felett már atomreaktor marad az egyetlen megoldás.
Ha a vilagon a fegyverkezesre koltott egy evnyi penzt az urkutatsra koltenek, akkor mar a marson is tul lennenk
Őőőő... R-7 (ma leginkább Szojuzként ismert), Thor / Atlas / stb. rakéták? Ezek mind katonai ballisztikus rakétaprogramként indultak.
Atomenergia? Sehol se lenne, ha nincs katonai jelentősége...Lehet kínos beismerni, de a katonai kiadások sokszor olyan technológiák létrehozásában segítenek, amelyekkel aztán a hétköznapokban találkozunk.
@zseko: de nem marad sugárzás-szennyezés (hogy kell ezt írni?) a hajó útvonalán, kb. úgy mint egy csiga
, nyomot hagy?Egy atom-meghajtású tengeralattjárónál vagy hajónál így lenne, ha a sugárvédelme nem lenne megfelelő. De ott a légkör és a tenger lenne a hordozó, amely radioaktív lenne a sugárzástól. A világűrben önmagában nincs ilyen, ezért csak a megfelelő távolság kell, "nyomot" nem hagy maga a sugárzás.
De ha reaktorral "előre" közelítené meg mondjuk az űrállomást, hááááátttt... az nagyon ciki lenne az állomáson élőknek.
Mi az a táv ahol már veszélytelen?
Attól függ, mennyi radioaktivitást sugároz a reaktor. Összességében pár km elmegy, pár tíz km pedig már biztonságos, ha például a Nerva rakéta-hajtóműről beszélünk.
Ha az angol nyelvvel bírsz, ajánlom az Atomic Rocket oldalt, kb. 10 éve ismerem, és rengeteget tanultam onnan.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
hova lesz a sugárzás, elgyengül? Vagy megszűnik?
Ugyebár ahogy távolodsz, adott területre egyre kevesebb és kevesebb sugárzás jut. Ezt, ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, lehet elgyengülésnek nevezni.
Fuh, eléggé retro kilencvenes éveket idéz az oldal
Egen, a design finoman szólva is katasztrófa, főleg, amikor három km hosszan scrollozol, hogy eljuthass az oldal közepére...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Vesporigo
#25
üzenetére
- Mi alapján döntöd el, mi lesz a következő cikkben?
Két fő módszer van:
1.: Írok olyasmiről, ami engem érdekel, és nem nagyon találtam róla rendes magyar nyelvű anyagot, ilyen volt például az amerikai űrhajók új generációjáról szóló cikkpáros. Az elkezdett cikkek között most a szovjet/orosz űrhajózás van terítéken ebből a szempontból.
2.: Szembejön valami olyan téma egy fórumban / híroldalon, ami méltó arra, hogy egy kis szösszenetet írjak köré, mert úgy se nagyon fognak vele (normálisan) foglalkozni a hazai médiában. Ezeknél, mint ezen adott cikk esetében is, ott szerepel az oldal linkje a szövegben, hogy honnan jött az ihlet. Az elkezdett anyagok között a cubesat-ok témaköre mozgat meg, mert már idén is több száz ilyet küldenek fel, és ez csak bővülni fog, és eléggé robbanásszerűen határozza meg ma a fejlesztéseket...- Ehhez honnan szeded az anyagot?
Általános források:
-Encyclopedia Astronautica
-Günther's Space Page
-SpaceFlight101
-NASASpaceFlight.com (a fórum szekciója is nagyon jó)
-/r/SpaceX
-RussianSpaceWeb.com
-ProjectRho / Atomic RocketA hírek terén pedig minden, ami szembe jön, a Nasawatch-tól kezdve a TheVerge-n át a Parabolic Arc-ig.
- Van olyan megbízható oldal (lehet angol nyelvű is), amit napi szinten érdemes látogatni az információk miatt? Természetesen nem csak a NASA tervek érdekelnek.
Csak egy oldal nincs. Ez az adott téma, amit itt feldolgoztam az Ars Technicán jött szembe, az amúgy nem rossz NasaSpaceFlight-on késve és kevésbé jól dolgozták fel, pedig ez nem jellemző rájuk. A SpaceX műhold-terveiről a fórumokban (NasaSpaceFlight.com SpaceX fórum és /r/SpaceX reddit fórum) sokkal többet lehet megtudni, mint a hírportálokról.
Szóval én is úgy vagyok vele, hogy szörfölök a neten, és néha szembe jönnek az infók, néha elkerülnek. Szuboptimális szituáció számomra is, mert ha nincs sok időm (és általában nincs), akkor simán átugrok amúgy érdekes és fontos információkat, amikre aztán később találok rá...
- Meg akkor már az alapokat is átnézném, nem minden fogalom tiszta így elsőre. Ehhez hol találok anyagot? (Lehetőleg érthetően magyarázza el, ne kelljen hozzá atomfizikus diploma...
)Ott fent vannak linkelve a kiindulási pontok.
Anno én az Encyclopedia Astronatica oldalról tanultam rengeteget, ezt bővítette a többi. Ha most akarsz ismerkedni a témával, a ProjectRho nagyon szépen átveszi az összes létező témakört, kezdve az orbitális manővertől a lakómodulok problémáin át a hőháztartásig. Irgalmatlan sok anyag van ott, embertelenül sok ábrával és képpel, sokszor érdekes linkekkel fűszerezve, közérthetően kifejtve, ráadásul régi Sci-fi novellákból, sorozatokból, filmekből vett példákkal fűszerezi őket. Ott inkább a türelem és szabadidő kérdése, hogy tényleg végigolvasod-e.
Ha nem is tökéletes kiindulási pont, de a Wikipédia sem rossz. például a Delta-V szócikk is érdekes, a fizika részét ha nem is akarod mélyen kielemezni, csak olvasd át, mi számít (tömeg és sebesség). Aztán innen kiindulva jön a többi szócikk, Delta-V budget, űrhajó-meghajtás, stb...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#30
Cifu
nagyúr
MasterMark
#29
válasz
MasterMark
#29
üzenetére
Némi anyagtechnológiai áttörés kéne hozzá. Úgy boszorkányság szintjén...
A fő probléma, hogy több tízezer km hosszúnak kell lennie a kábelnek, aminek a saját súlyát el kell viselnie a nélkül, hogy elszakadna (a nagyságrend ~50GPa szakítószilárdság). Ez kb. tízszeresen lépi túl a ma ismert anyagok képességeit, a nanocsöves szénszálas anyagokban bíznak most az űrlift-támogatók...
A jelenlegi anyagokkal pl. Hold-űrliftet már tudnánk kivitelezni, csak ugye fizetőképes igény / befektető még nincs hozzá.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@MasterMark: Sokkal nagyobb a probléma, ugyanis ~36 000km (tehát GEO) magasságban kell lennie az ellensúlynak, ami feszesen tartja a kábelt.... Pont ez az, hogy a centripetális erő miatt iszonyatosan nagy a rá ható erő...
@Reno7: Régóta követem a CS-t, szimpatikus csókák, és tényleg abszolút minimalista elképzelésekkel dolgoznak, szép lépcsőzetesen, tehát okosak és ügyesek.
Ezzel együtt is nem hiszem, hogy a szuborbitális utazásoknál hatalmas sikerük lenne - ha egyszer a Blue Origin vagy a Virgin Galactic belelendül végre, és tényleg elkezdik árulni a jegyeket, akkor hozzájuk képest (teszem hozzá: sajnos) a CS aprócska kezdeményes csak, és aligha hiszem, hogy ha potenciális űrugró-aspiránsoknak választani lehet a Spica-1 vagy a New Shepard között, akkor sokan választanák a Spica-1-et...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
, cefet sok idő lesz az az út.
, nyomot hagy?
Új hozzászólás Aktív témák
lo A NASA feltehetően már annyi tervet készített, hogy nincs hely a polcon, de mégsem áll le.
