Új hozzászólás Aktív témák
-
-
VIC20
őstag
,,...a könyv egyetlen igazi előnye a fizikai tárgy birtoklásának érzése, minden más a könyvvel kapcsolatban körülményes..."
Ez azért nem egészen így van. Ha gyorsan keresni kell valamit egy könyvben, vagy ha egyszerre többől kell dolgozni, amiket szétpakolhat az ember az íróasztalon kinyitva, akkor a papír verhetetlen. Ha pl. egy regényt akar valaki elolvasni elejétől a végéig, akkor viszont fordul a kocka.
-
VIC20
őstag
,,A könyv mint "könyv" szerepel a törvényben, márpedig külön kikötés nélkül a szavak általános jelentését kell alapul venni.
A könyv pedig a magyarban egy tárgyat jelöl, annak tartalmától függetlenül."Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a törvény ismeri a ,,mű" fogalmát is. És a szöveg nem úgy szól, hogy ,,szöveges műről", hanem úgy, hogy ,,könyvről".
,,Kétségtelen, hogy a törvény szövegezésénél az ekönyv még nem volt igazán jelentős szabályozási tárgy..."
Így van. Ráadásul az írógép már nálunk is kezd eltünedezni, és hallani, hogy van olyan ország is, ahol kézírást sem tanítanak már (eléggé el nem ítélhető módon).
,,...az viszont jelenthet valamit, hogy nem is változtattak a szövegen."
Hááát, nem tudom, hogy ebből le lehet-e vonni messzemenő következtetéseket. Szerintem ha ez a konkrét kérdés előkerül egy perben, akkor az dönti el, hogy a bíró milyen lábbal kelt fel.
-
VIC20
őstag
Akkor szerinted a szabad felhasználás fogalma jelenti
a) a szabad többszörözést,
b) a szabad terjesztést,
c) a szabad nyilvános előadást,
d) a nyilvánossághoz történő szabad közvetítést sugárzással vagy másként,
e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő szabad továbbközvetítését,
f) a szabad átdolgozást,
g) a szabad kiállítást?Most nem is a jogszabály, hanem csak a józan logika alapján: lévén, hogy a szabad felhasználás is csak felhasználás.
-
VIC20
őstag
,,(#176) VIC20: "kézírást sem tanítanak már (eléggé el nem ítélhető módon)"
Ha számodra nem elítélendő, ha nem tanítanak kézírást, akkor csak sajnálni tudlak..."Szerintem fuss neki még egyszer: ,,ítélendő" - ,,ítélhető", csak három betű a különbség, mégis mennyire mást jelent! Jééé!
-
VIC20
őstag
,,így az irodalmi művet tartalmazó fájl nem könyv.
es akkor visszajutottunk oda, hogy a torvenyek idejetmultak, nem tartanak lepest a technikai fejlodessel"Gondolom, ezzel azt akarod mondani, hogy a törvény idejétmúlt, mivel a jogalkotóban fel sem merült, hogy a könyv mást is jelenthetne, mint a papírból készült tárgyat.
Ez azért nem egyértelmű. Egyrészt az Sztv. 1999-es, akkor pedig már elég közismert volt, még nálunk is, hogy a számítógépeken nagymennyiségű szöveges információ tárolható. Másrészt pedig még az ,,informatika kora" előtt sem csak papíron lehetett irodalmi műveket tárolni (ld. pl. mikrofilm).
---------
Egy félig jogi, félig logikai kérdés:
1. Miért jogellenes az, ha valaki megveszi a papírkönyvet, aztán letölti ugyanazt elektronikusan is? (A vásárló a szerzőt/kiadót megillető díjat megfizette.)
2. Miért NEM jogellenes a (nagy hagyományokkal rendelkező) használtkönyv-árusítás? (A vásárló a szerzőt/kiadót megillető díjat nem fizeti meg.)[ Szerkesztve ]
-
VIC20
őstag
,,...jogosan mondhatom hogy 'igen, olvastam a Tizennegy karatos auto c. konyvet'"
Köznapi szóhasználattal élve igen. Valójában a Tizennégy karátos autó című művet.
Igazából a könyvet kézbe veheted, lapozhatod, szagolgathatod, eltépheted... stb., de az olvasás olyan cselekményt jelöl, amikor - igaz, a szemed segítségével - de az agyadban létrejön a mű, a szellemi alkotás - mint fogalom - lenyomata.
Olyan ez, mint az, hogy - megfordítva a dolgot - szerződést nem lehet írni, aláírni, szerkeszteni, kinyomtatni, megfogni, hozni-vinni.... stb. A szerződés fogalom, szellemi konstrukció, tehát a fentieket mind az anyagi ,,hordozójával" (vagy inkább szimbólumával), az okirattal lehet megcselekedni. A szerződési feltételeket meg lehet tárgyalni, lehet mérlegelni, és legfőképpen a szerződést meg lehet kötni.
Valahogy így van ez az irodalmi művekkel is, csak az ,,irány" fordított.
Egyébként szerintem semmi baj magával a szóhasználattal, de mindenképpen tisztázni kell ezeket a fogalmakat, mert könnyen tévútra kerülünk.
-
VIC20
őstag
Oké, de nem véletlenül írtam, hogy logikai is a kérdés: az 1. esetben is megtörtént az első adásvétel.
Tehát hogy lehet logikailag és jogilag megindokolni a megkülönböztetést? Vagyis egyszer valaki becsülettel fizet, majd szeretné ugyanazt a művet elektronikusan is olvasni, ezért letölti vs. valaki megveszi az antikváriumban, tehát a szerzői jogogk jogosultjai nem látnak belőle egy fityinget sem. Hol itt a jogi logika?
(Azon kívül persze, hogy előrántunk mondjuk egy szakaszhelyre hivatkozást, pláne ha nem is magyar.)
[ Szerkesztve ]
-
VIC20
őstag
,,De ami hatalmas kulonbseg, hogy a masodik esetben egyetlen egy darab fizikai targyrol van szo."
Az első esetben is. Egyetlen könyvről beszélünk, amit az első esetben megvett valaki, de szeretné digitalizálva is élvezni - ő maga. A második esetben is megvette valaki, aztán eladásra kerül, akár tízszer is.
Tehát
Első eset: 1 könyv - 1 személy, akinek a vásárlása után a jogosultak részesülnek a vételárból
Második eset: 1 könyv - 10 személy, akik közül csak az első személy vásárlásából részesülnek a jogosultak, a többi 9 esetében nem.Milyen logika mondatja azt, hogy az első eset a jogsértő, a második meg nem? Hiszen a jogosultak érdekét az első szolgálja jobban. A szerzői jog pedig a jogosultak érdekét védené... elvileg... nemde?
-
VIC20
őstag
Ha mar meglevo papirpeldanyhoz kotned az ingyenes e-book letoltest, akkor meg eleg komoly technikai kerdesek merulnek fel: hogyan igazolod hogy te megvasaroltad a papirkonyvet?
Esetleg felmutatod a bíróságon? (,,Itt az írás, olvassátok...")
Es mi van az e-bookkal ha a a papirkonyvet kesobb masnak tovabbadod?
Használtszoftver-eladás: ha eladod a szoftvert, maradhat nálad biztonsági másolat?
-
VIC20
őstag
,,vagy arra akarsz utalni, hogy az illegalisan letrehozott anyag letoltese jogilag mar teljesen rendben van?"
,,arról egyelőre folyik a jogalkotói és jogalkalmazói berkekben vita, hogy jogsértő forrás felhasználásval készíthető-e jogszerűen magáncélú másolat., azaz például az interneten elérhető, oda engedély nélkül nélkül feltett hangfelvételről készíthető-e legális másolat" [link]
Ha maga a nagy ProArt mondja ezt...
Egyébként én benne elennék a minden papírkönyvhöz járjon e-változat is dologban!
És nagyon jó lenne, ha a törvény végre egyértelműen állást foglalna végre, hogy a hordozót védi vagy a művet, és hogy mi számít szabad felhasználásnak, mi nem, így a XXI. században. Vagy valakiknek érdeke a bizonytalan helyzet fönntartása?
[ Szerkesztve ]
-
VIC20
őstag
,,Nem egy nehéz kérdés, már szóba került a topikban."
Nem egy? Akkor mennyi? Kettő? Három?
Egyébként nem is annyira könnyű, legalábbis szerintem. Az alapkérdés az, hogy mihez kötődik a jogdíj: a műhöz vagy a - művet tartalmazó - adathordozóhoz?
Szerintem az előbbihez, tehát magához a műhöz. Régebben a kettő (a mű és a hordozója) sokkal szorosabban egymáshoz kötődött, mint manapság, és ezért a közfelfogás - beleértve a jogi szabályozást is - hajlamos volt összekapcsolni a kettőt.
(Ehhez kapcsolódóan a szabályozás - kimondva-kimondatlanul - a jogvédelem egyik eszközének tekintette magát a hordozót és az (analóg) másolási eljárások tökéletlenségét.)
Mára viszont a művek egy-egy másolata a legváltozatosabb adathordozókon keresztül vándorol, többszöröződik, korlátlan alkalommal, minőségromlás nélkül, tehát a gyakorlatban a mű és a hordozója ténylegesen elvált egymástól, erről nincs sok értelme vitázni, eldöntött kérdés. Jó lenne, ha a szabályozás is követné a gyakorlatot. Ezzel nem foglaltam állást abban, hogy HOGYAN kövesse. Csak annyit mondtam, hogy ismerje el végre a megváltozott helyzetet - és mondja már ki végre, hogy lehet-e letölteni a szabad felhasználás keretében, meg mi számít magáncélú másolatnak, meg milyen esetben készítem vagy készíttetem én a másolatot... stb.
A konkrét kérdéshez visszatérve: ,,A logikád alapján, ha már egyszer megvetted a könyvet, akkor a másodikhoz - az elsőt felmutatva - úgy juthatsz hozzá, hogy nem kell kifizetned a szerzőt/kiadót megillető díjat?"
Rossz a kérdésfeltevés: az én logikám szerint ha már egyszer valaki megvette e a könyvet, azzal megfizette a mű megismeréséért járó jogdíjat, tehát ezt követően további jogdíj már nem jár.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy bemehet a boltba, és ingyen vihet a könyvből/DVD-ből, az ilyen komolytalanságokat hanyagoljuk...
-
VIC20
őstag
,,Erről a frenetikus viccről jut eszembe a poén"
Ez nem vicc, csak finom utalás egy nyelvhelyességi hibára.
,,Ez természetesen nem azt jelenti, hogy bemehet a boltba, és ingyen vihet a könyvből/DVD-ből, az ilyen komolytalanságokat hanyagoljuk...
Jogászként látnod kell, ilyet sehol se írtam. Fel sem merült bennem, hogy példának okáért a nyomdaköltség és a könyvesbolt igazolt kiadása negligálható."Elnézést, ha félreérthető voltam: nem akartam ilyet állítani veled kapcsolatban. Viszont ez az érv rendszeresen előkerül, úgy emlékszem, valahol ennek a témának a hozzászólásai között is feltűnt.
,,Aki más munkáját ingyen szerzi meg, lelke rajta. Nem kívánok neki rosszat, csak azt, hogy ha az élet úgy hozza, az ő szellemi munkáját is pont így ismerjék el."
Ezzel egyetértek - jóllehet az én példám szerint (ami végül is nem is az én példám, mert más dobta fel, még az elején), szóval eszerint már fizetett egyszer a felhasználó.
,,azért, hogy a könyv digitális változata egy kattintás után ott legyen felhasználható állapotban a saját eszközünk valamelyikén, emberek dolgoznak, fizetésért. Ugyanúgy megdolgozott a pénzéért az, aki megírta a művet, mint az, aki letölthető állapotba öntötte, és az, aki mindezt elérhetővé tette a felhasználóknak."
Én azért a mű elsődlegességét ismerem el. Ráadásul az esetek túlnyomó többségében már az író is elektronikus formában készíti el a művet, tehát nincs vele annyi gond, mint amikor írógéppel írta.
Visszatérve a példához, egy hasonlat: most dögöljön meg, aki DVD-t vett, mert szegény mozigépész is dolgozik ám a művel a moziban? (nem mondom, hogy nem sántít, de valahol igazság is van benne...)
-
VIC20
őstag
,,Lehet, hogy a joghoz értesz, de az elektronikus könyvkiadáshoz nem túlzottan."
Pontosítok: egyáltalán nem értek hozzá. Mindenesetre feltételezem, hogy valamennyire mégiscsak egyszerűbb úgy megszerkeszteni egy e-könyvet, hogy az alapanyag gépen van, mintsem papírról bevinni. Lehet, hogy tévedek.
Új hozzászólás Aktív témák
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- The Last of Us Part I Ps5
- Bomba ár! HP EliteBook 830 G6 - i7-8G I 8GB I 256GB SSD I 13,3" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Bomba ár! Dell Latitude 5580 - i5-G6 I 8-16GB I 256 SSD I 15,6" FHD I HDMI I CAM I W10 I Garancia
- Bomba ár! Dell Latitude 5490 Touch - i5-8G I 8GB I 256SSD I 14" FHD Touch I Cam I W11 I Garancia!