Új hozzászólás Aktív témák

• #63 llax senior tag updog #60

  Új Válasz 2018-11-18 22:28:32 #63

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  llax

  senior tag

  válasz updog #60 üzenetére

  Erdőterületet nem áldozol fel Magyarországon. Törvényi okai vannak. Ami egyszer erdő lett, az az is marad, ha (valami nagyon nyomós okból) nem ugyanott, akkor máshol kell pótolnod. (a gyakorlatban űzzük ezt a témát)

  Termőterület/parlag. Érdekes kérdés ez. A területek többsége magántulajdon, néhány szabályozás/megkötés figyelembevételével szabadon hasznosíthatja a tulajdonosa növények termesztésére/nevelésére. Olyan mint feláldozás, az csak úgy értelmezhető, ha azon nem valami növényzetet nevelsz. Amit egyszer szántónak/gyepnek/stb. minősítettek, azt pl. építési telekké minősíteni (feláldozni) csak brutális összegű illeték megfizetése után lehet ("kivett terület").

  Víz. Bármilyen növény (akár magára hagyott gyep) nő az adott területen, ugyanúgy igényli. A mértékben lehetnek eltérések, locsolás nem túl jellemző, a természetesen érkező víz pedig természetes körforgásban marad.

  Árt-e bárminek? Max. annyira, mint bármilyen egyéb mezőgazdasági hasznosítás. Vagy még annyira sem (pl. nem igényel olyan intenzív művelést és vegyszerezést, mint egy gyümölcsös.) Ha nem fenyőfa ültetvény lenne ott, akkor lenne más. (Magántulajdon, így vagy úgy, de hasznosítva lenne, akár olyan valamire, amire rengeteg vegyszer és műtrágya kell, mondjuk exportra termelve, ami itt szennyez, máshol hasznosul.)

  Kicsi kályhában és nyitott égésterű kandallóban valóban bajos az elégetése. Kazánban, vagy nagyobb és zárt kandallóban kevesebb a probléma.
  Elégetés tovább: Normális esetben olyan helyen égetik el, ahol amúgy is égetnének. Legjobb esetben aprítékkal üzemelő kisebb erőművekben, ugyanis oda sem a feldolgozás és szállítás, sem a keletkező füst nem okozna többletterhelést ("részben helyette" és nem "pluszban mellette").

  Aztán tegyünk fel egy érdekes kérdést: Mi lehet vajon a szennyezőbb? Egy 1,5m-es karácsonyfa teljes életciklusa vagy 2kg szaloncukor előállítása, beleértve a műanyag csomagolását és utóbbi megsemmisítését?
  A karácsony egyéb "velejáróiról" már nem is beszélve... Mint ajándékok és azok csomagolása, élelmiszer pazarlás, meg úgy általában a pazarlás. Vagy vegyünk egy izzósort: mi jár több CO2-vel? A fenyőfa elégetése vagy az izzósor néhány napi működtetése??? (lehet akár az elégetés is, de utóbbi is probléma...) Akkor még a műfenyőkkel nem is foglalkoztunk: meddig kellene használni egyet, hogy ugyanakkora "öko lábnyoma" legyen, mint az alatt minden évben egy új fenyőfának?

  Utóbbiak azok, ami miatt soha nem értettem, miért pont a fenyőfa lett a karácsony "mumusa". Fizikailag a legnagyobb, de talán a legkisebb szennyezéssel előállítható és a végén a legkevésbé ártó hulladéka a karácsonynak...

Új hozzászólás Aktív témák