Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • dchard

    veterán

    Engem mindig az zavar az ilyen cikkekben, hogy nem mondják el:

    - szükség lesz-e a jelenlegi kézi készülékek cseréjére?
    - ha esetleg veszek új készüléket, akkor pontosabb lesz-e a helymeghatározás?
    - mivel a teljes műholdpark cseréjét elég hosszú időre datálják, akkor mondjuk hány ilyen új műholdat kell látnia egy készüléknek, hogy érezhetővé váljon a helymeghatározás pontosságágának javulása?
    - Esetleg szoftver frissítéssel lehet-e majd frissíteni a jelenlegi készülékeket az új rendszer használatára?

    Gyanítom, hogy a kompatibilitást megőrzik, de az is sejthető a rendszerarchitektúrából, hogy a nagyobb pontosságot a megváltoztatott kódolás miatt csak frissített, esetleg új készülékekkel lehet majd elérni.

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • dchard

    veterán

    Na végre kezdek megvilágosodni GPS ügyben:

    Az első generációs GPS rendszerek két féle kódot használnak:

    - A szabadon felhasználható C/A kódot
    - És a katonai felhasználásra szánt p kódot

    Mindezt 1575.42 Mhz frekin küldik, ezt szokták L1 vivőnek (carrier) hívni. Az L1 vivőn használják a klasszikus Navigation Message formátumot használják.

    A GPS készülékek ezt tudják használni (C/A kód)

    Jelenleg is használják az L2 frekvenciát, de ezen jelenleg szintén csak katonai célra felhasználható titkosított P kódot használnak.

    A fejlesztés azt teszi lehetővé, hogy az L2 vivőn (1227.60 MHz) is legyen civil felhasználásra szánt navigációs jelzés, ez lesz az L2C.

    Jelenleg 8 ilyen műhold van pályán, amely az L2C jelet is sugározza. Az összes jelenleg felbocsátás alatt álló műhold támogatni fogja ezt.

    Az L2C használata mellett az L2 vivőn új Navigation Message üzenetformátumot is bevezetnek, amit CNAV-nak neveztek el. Ez a korábbival ellentétben keret szervezés helyett csomag szervezésű lesz, és sokkal rugalmasabb mint a jelenlegi.

    Az L2C a következő előnyöket jelenti:

    - Pontosabb helyzetmeghatározást
    - Egyszerűbb és hatékonyabb nyomkövetést (a GPS könnyebben tudja követni a folyamatosan mozgó műholdokat, ezáltal ritkábban veszíti el azokat például nagyvárosi környezetben)
    - Az eredeti L1C zavartatása, helyi interferencia esetén kiegészítő jelfolyamként funkcionál
    - Bevezetik rajta az 1/2 arányú FEC hibajavítási technikát
    - A jelenlegi 32 helyett 64 műholdat fog támogatni a rendszer, így később a lefedettség további műholdakkal bővíthető (a jelenlegi rendszer max 32-t támogat).
    - A nagyobb sávszéelsség miatt további korrekciós adatok kerülnek a lesugárzott jelbe, így pontosítjak a NAV Clock adatokat

    További fejlesztésként be akarják vezetni az L1C kódot is, amitől az L1 frekvenciára a jelenéegi C/A kód és P kód mellé L1C üzenetet is modulálnak. Ennek a felépítése ugyanolyan CNAV alapú lesz, mint az L2C-n, hasonló képességekkel. Ez csak az első BLock III műholdakkal együtt lesz elérhető, az első ilyen holdak fellövését 2014-re tervezik.

    Összefoglalva:

    A továbbfejlesztett rendszer visszafelé kompatibilis lesz-e? Egyértelműen igen.

    Az új rendszer által pontosabbak lesznek-e a jelenlegi készülékek? Némileg igen, de nem számottevően.

    Kell-e új készülék ahhoz, hogy maximálisan kihasználjuk az új rendszer adta előnyöket? Egyértelműen igen: olyan GPS vevőre van szükség, amely képes az L2 frekvencián (is) üzemelni (dual-band unit), azon kívül képes az új navigációs üzenetformátum (CNAV) feldolgozására.

    Mikorra lesz teljes a rendszer? Az L2C jeleket is küldő műholdból jelenleg 8 van, a további műholdak felbocsátása folyamatos, de több évig tartó folyamat lesz.

    Mi a jövő?

    Későbbiekben megjelennek majd az L1C üzeneteket is közvetítő műholdak. Itt azok a készülékek, amik az L2C-t támogatják, már fogják tudni használni ezeket, és továbbra is megmarad a teljes kompatibilitás.

    Közben kísérleteznek egy újabb vivő, az L5 bevezetésével. Ez újabb frekvencia, tehát a vételéhez tri-band vevő kell, viszont az üzenet struktúra szintén CNAV lesz. Egyelőre egyetlen hold van, ami L5 üzeneteket is szór demonstrációs jelleggel.

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • dchard

    veterán

    válasz Andreas2 #42 üzenetére

    Andreas2:

    Nem pontos amit írsz.

    Az L2 vivőn jelenleg nem adják újra a C/A kódot, az csak az L1-en megy. Eredetileg az L2-n csak is kizárólag P kód ment. A jelenlegi fejlesztés arra irányul, hogy az L2 vivőn (amit eddig a kommersz GPS-ek nem is ismertek, ergó nem is kompetibilisek vele), átalakítják a struktúrát úgy, hogy új üzenet formátumot dolgoznak ki. Így az L2 vivőn lesz L2C ami CNAV üzenetformátumot fog használni, és lesz a katonáknak fenntartott MNAV, ami továbbra is titkosítva lesz.

    A L1C pedig majd az lesz, amikor az L1 frekvencián a jelenlegi C/A és P kódok helyett lesz C/A kód, és a P kód által elfoglalt helyen lesz L1C szintén CNAV formátumban, illetve lesz katonai clra fenntartott MNAV is.

    A katonáknak eddig is volt két frekijük, most viszont a civileknek is lesz kettő, hiszen mind a katonai mind a magán felhasználók hozzájuthatnak adatokhoz mindkét vivőről.

    Az L2C-t (ez fog hamarabb révbe érni) biztosan nem támogatják a mai commercial GPS-ek (ezért tartják meg a minden GPS által ismert C/A kód adását).

    Az L1C-t pedig pláne nem simeri semmi, hiszen még nem is létezik. Viszont jó eséllyel az L2C-t támogató készülék fogja tudni használni a majdan bevezetésre kerülő L1C is (az üzenetfomrátum hasonló, a frekvencia pedig az eredeti L1).

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • dchard

    veterán

    Még annyit mindehhez, hogy a jelenlegi geodéziai mérésekre használt készülékek azért olyan drágák, mert bár a katonai felhasználásra titkosított P kódot nem tudják dekódolni, de mivel ismert a modulációs sebességük, így a gyártók ki tudtak fejleszteni olyan GPS vevőket, amleyek képesek a P kódra "zárni" (értsd: követni (tracking)) anélkül, hogy ismernék magát a P kód használatához szükséges kulcsot.

    És mivel P kódot sugároznak L1 és L2 frekin is, így máris lehet olyan chipsetet fejleszteni ami veszi mind a két frekvenciát, dekódolja az L1 C/A üzenetekből a felhasználható helymeghatározási információkat, majd felhasználja a L1 és L2 frekiken küldött P kódok trackingjéből kalkulálható korrekciós adatokat az ionoszferikus torzítás csökkentésére. Ez persze messze nem ad olyan pontosságot, mintha a tényleges P kódok is hozzáférhetőek lennének, de a legnagyobb torzulást okozó faktort, az ionoszferikus torzulást elég jó hatásfokkal tudják kiszűrni.

    Dchard

    [ Szerkesztve ]

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • dchard

    veterán

    válasz Degeczi #64 üzenetére

    Mondjuk úgy, hogy a néhány méteres pontosságból nem lesz egy csapásra centiméteres pontosság. Az kétségtelen, hogy az új műholdakon pontosabb atomóra, pontosabb pályavezérlés, nagyobb nyereségű, esetleg nagyobb adóteljesítménnyel sugárzó antennák lesznek.

    Én azt mondanám, hogy inkább az általános pontossága és lefedettsége fog javulni a jelenlegi GPS-nek. Értsd: hegytetőn álló helyzetben az új műholdakkal sem lesz pontosabba műszer, mint most, viszont mozgás közben, fák alatt, szűk utcákban stb. javulni fognak a vételi viszonyok, tehát bizonyos körülények között javulni fog a pontosság.

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • dchard

    veterán

    válasz kw3v865 #68 üzenetére

    A legjobb tudomásom szerint olyat, ami az L2 vivőn az L2C üzeneteket dekódolva képes a helymeghatározásra, nem.

    A gyártók majd akkor rukkolnak elő ezzel, amikor majd teljes, vagy közel száz százalékos lesz a lefedettség L2C tekintetében, vagyis legalább 24-26 műhold lesz fent ami tudja az L2C-t.

    Egyébként úgy látom további információkra van szükség, hogy rendet tegyünk a fejekben.

    Én is nagyon örülnék neki, ha a P kóddal sugárzott részt máról holnapra megnyitnák, és hirtelen ultrapontos lenne a GPS rendszer. A probléma az, hogy többen nem látjátok ennek a hátrányait:

    1. A P kódok jóval szélesebb frekvencia tartományban vannak modulálva (lásd: 2G kontra 3G (a példa sarkít, de sztem érthető): ha hirtelen szeretnénk dekódolni a P kóddal ellátott jeleket is, akkor hiába nyitnák meg a csatornát, új készülékekre lenne szükség, méghozzá nem is akármilyenekre:

    1. Dual-band antenna, dual band reciever, áramfogyasztás jelentősen megnő, mert a mobilokkal ellentétben itt folyamatosan mindkét vivőről dekódolni kell a jeleket a teljes pontosság eléréséhez.

    2. A két vivőn (L1 és L2) összesen közel 20MHz szélességben folyik a kommunikáció, amihez a mind a 20MHz-et dekódolni kell a jelenlegi alig 1MHz-hez képest --> jelentős mennyiségű számítási kapacitás, erősebb processzor, megint csak jelentős fogyasztásnövekedés.

    Az L2C dekódolása is bonyolultabb és számításigényesebb lesz, de ott még mindig csak 2x1MHz-ről beszélünk, nem ennek a 10szereséről.

    Arról nem beszélve, hogy a jövőbeni kereskedelmi rendszereknél is inkább választani fognak, és könnyen előfordulhat, hogy a teljes lefedés után a megjelenő GPS-ek a C/A kódot az L1 vivőn egyáltalán nem fogják használni, csak az L2-n lévő L2C-t, hogy spóroljanak az akkuval, meg a költségekkel.

    A jelenlegi geodéziai nagy pontosságú mérésekhez használt rendszerek (amik csak C/A-kódot használnak, az L1 és L2 P kódokat csak trackelik) fogyasztása ma is 1-2watt körül mozog (kijelző és minden nélkül). Ez egy mobilnál vagy kézi (értsd: nem féltégla) készüléknél egyszerűen nem fér bele.

    Nem véletlen, hogy az L2C-t is most találták ki, hiszen a számottevően nagyobb energiafogyasztás ellensúlyozásához mostanra nőtt fel az elektronikai piac.

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

Új hozzászólás Aktív témák