- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Microsoft Excel topic
- Crypto Trade
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- MinDig TV
- Rendszergazda topic
- Mindenki AI-t akar, már 2025-re is eladták a HBM chipeket
- Proxmox VE
- Kapnak egy rakás reklámot a Roblox játékosai
- ArchiCAD és Artlantis topik
Új hozzászólás Aktív témák
-
igy nagyon intenziven tolva az osszes pedagogiai lehetoseget bevetve es a lenyegre koncentralva el lehet jutni design patternekig a nullarol (inkl kisebb projekt) 3 honap alatt, tehetseges embert feltetelezve, de az kb eroltetett menet es nagyon nem lesz ido ulepednie. fel evbe az ulepedes is beleferhet, de az meg mindig eroltetett menet kategoria.
viszont itt kb tenyleg kritikus a pedagogiai modszertan* es a diakok hattere / beletolt energiamennyisege, a het meg 40 orabol all legalabb a diakoknak.
*a porosz modszertan ide ineffektiv mert informaciok osszerakasa helyett az informacio statikus visszaadasara fokuszal, programozni pedig konyvbol nem hatekony tanulni (elso nyelvet semmikepp). a teruleti "alapmuveltseget" pedig ezen a szinen el kell felejteni, nincs ido extran algoritmusokkal / adattipusokkal se nagyon foglalkozni az alapokon felul, nem hogy lemenni HWarchitektura vagy egyeb felsobb matematikai szintre.
(#48) MCGaiwer : 15 evvel ezelott a borland C ment kb fejlesztoi kornyezetnek tanulni. namost az azert eleg sokat rontott az egyebkent is meredek betanulasi folyamaton pl egy modern IDEhez kepest. en ha fizetnenek se lennek hajlando visszamenni arra. igen, Netbeansbol elvileg az elso varians mar kint volt, de az a mai variansokhoz kepest azert elegge kezdetleges volt (bar pl volt mar autocomplete) viszont egy P4 alatt hasznalhatatlanul szaggatott / masodperces szinten laggolt szovegbevitelnel
egy android fejlesztoi kornyezet pl hasznalhatatlanul lassu megfelelo geppark nelkul, ertsd min i5 / 16GB / dedikalt videokartya. igen, elindul alatta is, de a GUI kb hasznalhatatlan emulalva.
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
ja, csak lassitja a kepzest. ugyanugy lehet pascalban vagy low level Cben kezdeni hiszen az is mukodott 15 eve, csak az megint szuboptimalis.
meg persze, ugy is lettek programozok, hogy elsoeven idoben kevesebb mint egy nap jutott atlagban programozasra informatikus kepzesen, de azert az se tul effektiv.
itt most hatekonysagrol beszelunk.
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
válasz
#36031232
#59
üzenetére
Persze jó sok önálló munkát kell majd beletenni.
Tehat nem ad gyakorlati tudast. Es ennek egyaltalan es biztosan nem az az oka, hogy az eloadas + vizsga a letezo legolcsobb es legjobban skalazodo pedagogia modszer.
A gyakorlatot neked kell hozzátenned, az egyetemen nem erről szól.
Meg lennel lepodve, hogy nyugatabbra mennyi gyakorlat is van.Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
letezni letezik, a prime path coverage illetve az MC/DC (gyakorlatban RACC/CACC) illetve az input domain alapu megoldas metszete kisse pongyolan megfogalmazva (attol fuggoen, hogy path vagy logikai megkozelitesunk van, esetleg a bemeneti tartomanyt akarjuk szempontok alapjan lefedni).
bar ott mondjuk ez ugy mukodik, hogy eloszor elkeszitik a teszteket (amihez jellemzoen domain tudas is kell, ertsd a mernokoknek altalaban megvan a tudasa, hogy megis mire kene tesztet rakni), aztan utana neznek, hogy criterion coverage szempontbol hogy allnak. aztan utana kiegeszitik a test setjuket. de ez pl avionitikanal fontos ahol MCDC nelkul fel se szallhat a repulo es domain fuggo. ja es persze van ra program, bar maga a problematika azert altalanos esetben annyira nem trivialis. ertelemszeruleg pl weboldalaknal ez nem feltetlenul szempont, IoTnel pedig lattam olyan velemenyt is, hogy tesztelhetetlen rendszerekrol beszelunk.
(#75) CS14B : oke, tanulmanyoztad a kepzesuket, e.g. megnezted a tantargyi celkituzest, vagy hallgattal is kulfoldon kurzust? mert en igen (tobb campuson is) es van tapasztalatom jonevu magyar egyetemmel is.
volt ra pelda, hogy a magyar es a kulfoldi targy tantargyi celkituzesek tekinteteben egyezett, csak a magyarban kizarolag papiron ment a programozas (mindezt harmadeven!), a kulfoldi meg elsoeves volt egy jol megtermett zsiros laborral. a magyar kurzus nehezebb volt egyebkent, visszanezve amiatt, mert tulbonyolitva adtak le az anyagot. a kulfoldi tartalom es megtanult kezseg szintjen jobb volt.
aki tud papiron programozni, az tud papiron programozni. az, hogy tud szamitogepen programozni es lefordul e a kodja, hogy tud e mit kezdeni a compiler visszajelzeseivel az mar mas kerdes. jellemzoen aki tud szamitogepen irni egy ido utan papiron (gyakorlatban: whiteboardon) is jo kozelitessel megoldja, de a papir es a ceruza megintcsak egy olcso megoldas ha nincs penz normalis laborra.
ASM kodot en is irtam papiron, az pontosan arra volt jo, hogy elmondhassam, hogy irtam ASM kodot papiron.
egyebkent ez nem csak tanitasrol szol, pl a kerdes, hogy kutatassal hogy allnak. marmint pl norveg listas helyeken vagy egyeb fontos nemzetkozi konferenciakon / folyoiratokban mennyire publikalnak.
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
Oké, de te már láttál 100%-ig helyes, hatalmas, komplex kódot?
A 100%ig helyes altalanos esetben bizonyitottan eldonthetetlen problema (a megallasi problemara vezetheto vissza).(#120) bambano : az, hogy valakinek volt egy elmeleti kurzusa errol par eve ami idealis esetekrol beszelt, az nem jelenti azt, hogy azok a technikak a gyakorlatban is mukodnek es ugy mukodnek ahogy eloadtak oket.
vannak olyan technikak, amik a gyakorlatban kivitelezhetetlenek, vagy csak siman megindokolhatatlanul eroforrasigenyesek.
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
ja, ha jol emlekszem SW tesztelesben a megallasi problemara anno Budd & Angluin vezette meg vissza a hibak hianyat 1982ben, de ugyanez pl egyertelmuen kovetkezik a RIP (reach - infection - propagation) modellbol is.
gyakorlatban mostanaban foleg a masodikra szoktak referalni, egyszeruen amiatt, mert felesleges a diszkret matematikai bizonyitas, ha van olyan hiba, ami tesztesettol fuggetlenul maszkodolik / hiaba erinti a program state szinten se jelenik meg.
(#140) Feketelaszlo: Értem egyébként, miért írod amit írsz, de az egyetemek alapvetően tudományos intézmények, akik száraz, elméleti tudásanyag oktatására szakosodnak.
Nem, az egyetem es a foiskola kozott a kutatas a kulonbseg, amibe beletartozik a doktoranduszok (tehat kutatotanoncok) kepzese.
A szaraz elmeleti tudasanyagot viszont pedagogiai szempontbol a legolcsobb leadni es szamonkerni. Meg ha az ember beleveri a diakokba, hogy csak az a jo amit a tanar mond, akkor nem fognak visszakerdezni es nem derul ki, hogy az illeto esetleg fele annyira se ert hozza, mint amennyire eloadja. Egyetlen problema ezzel az, hogy nem problemamegoldasra nevel. Itt a topikban is latszik, hogy van olyan, aki sok evvel kesobb is szentiraskent tekint arra amit valaha egy eloadason hallott / konyvben olvasott es nem hajlando reflektalni, hogy talan annak is voltak hatarai*.
Ott a google scholar, ra tudsz keresni a tanarjaidra, mit publikaltak, mennyit es mikor.
*nyugatabbra magasabb szintu kurzusokon ezert altalanos, hogy kiadnak egy raklap peer reviewed cikket, hogy a diakok azokbol epitsek fel a sajat tudasukat jellemzoen szeminarium formajaban. ez a tanar szempontjabol joval kisebb kontrollt ad, viszont a diakok ezzel ra vannak kenyszeritve, hogy maguknak epitsek fel a teruletrol a tudasukat. es kesobb is kepesek legyenek sajat kezuleg revidialni, amit tanulnak.
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
válasz
#54625216
#146
üzenetére
anno nalunk az evfolyamon akik eljutottak a diplomamunkaig (ez igy 25-30% a beiratkozottak kozul), a fele csapat nem lett kesz vele / mai nem tudja kikerni a BSc diplomajat.
pici minta, de a csapatbol van egy doktorandusz akinek kellett formalisan is a diploma, 30% korul van az architektek aranya (egyik sem diplomazott le btw), maradekbol kb 15-30% az, aki nincs valamilyen felelos / vezetoi pozicioban. es nem telt el ot ev a BSc diploma ota. mondjuk amire en jartam az ugyan computer science volt, de a gyakorlatban SWfejlesztes teruletre kepzett es az akademiai palyan maradt kivetelevel mindenki SWfejlesztokent helyezkedett el eloszor (az akademiai palyan meg 10+ kulonbozo programozas labort tartott / benne volt az osszes HC CS kurzusban, mert a szive oda huzta mielott formalisan is kutatni kezdett).
egyebkent csinalt e mar olyat: java / c# / c++ kozott nagyon[/I ]gyorsan megy az atallas ha az ember csinalta a masikat. kb egy hetvege eleg a szintaktikai kulonbsegekre aztan utana gyorsan megy az a resz is, hogy ki mit hogyan csinal.
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
válasz
NumberGuy
#164
üzenetére
Én ezt másképp látom. Minnél nagyobb az impakt faktor, annál drágább a cikk beküldése.
A predatory ujsagoknal (ahol penz elleneben barmit elfogadnak), ott az impact nulla. Ugy nezve, hogy minel jobb nevu az ujsag annal kemenyebb munka kell egy cikk bejuttatasara es az bizony energia, ugy nezve igen.Minnél több a haver, annál gyorsabban kerül az elfogadása.
Hat, nem igazan.Itt nemzetkozi, jonevu folyoiratokrol beszelek, mashova meg eleve nem erdemes dolgozni kutatasi teruleten mert nem fog latszani.
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
Új hozzászólás Aktív témák
it Elkészült a korábban megígért informatikai ösztöndíj részletes terve, ezen kívül három egyetemen új informatikai üzemmérnök szak indul.
- HP ProLiant MicroServer Gen8
- Helldivers 2 (PC, PS5)
- Milyen TV-t vegyek?
- Gördeszka topic
- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Xbox Series X|S
- Anglia - élmények, tapasztalatok
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- BestBuy ruhás topik
- További aktív témák...
