Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • robohw

    aktív tag

    válasz oszi666 #2 üzenetére

    "elnézést de hogy kell azt érteni, hogy a kis és nagybetűkkel küzdöttek ezek a PET, TRS-80, Apple II gépek? O:"

    Az első gépeket nem igazán profi mérnökök fejlesztették, így gőzük sem volt, hogy mi kell majd a népnek. Nagyjából abból indultak ki, hogy nekik maguknak mi az igényük. Tekintve, hogy a számítógépes szakembereknek nem igazán kell egyéb, mint az adatok bevitele, így ez határozta meg a fejlesztés irányát is.
    Érdekesség, hogy az apple I-en nem, hogy kisbetű, de még backspace sem volt. A kvázi-szabványosult karaktergrafika is árulkodó jele annak, mennyire maguk felé hajott a szentek (fejlesztők) keze akkoriban. Nem csoda, egy szubkultúrának szánták a gépeiket, akik jobbára velük hasonszőrű emberekből, jobbára műszaki mérnökökből, az elektronika megszállottjaiból, rádióamatőrökből, matematikusokból állt. Lényegi volt, hogy pl. áramköröket lehessen rajzolni karakterekből is. Lehetett. :) A kis- és nagybetűk iránti igény akkor jelentkezett, amikor már körvonalazódott a felhasználókban, hogy mire lehet - illetve mire lehetne még - használni a számítógépet.
    Az sem mellékes, hogy a felhasználható, már készen kapható alaktrészek, részegységek is meghatározták a fejlesztés irányát, ergo, igyekeztek a meglévő, már kigyártott dolgokból építkezni akkoriban, ilyen volt pl. a telexgépek billentyűzete is.

    [ Szerkesztve ]

    My own programming language: http://www.robomax.online

  • robohw

    aktív tag

    válasz frescho #12 üzenetére

    "Nem profi mérnökök fejlesztették? "

    Nem bizony!
    Nem lehettek profik egy olyan területen, amely még nem is létezett. Nevezzük ezt a területet a személyi számítógépek területének.
    A nagyok csak nagygépeket fejlesztettek, a cégek, akik ebbe beleálltak, mind kezdő, kis cégek voltak.
    Lásd az Altair-t, Apple I-et.

    "A grafikus karakterekkel nem annyira áramköröket akartak rajzolni."

    Hát mit?
    A négy karakterre (pikk, dáma, kőr,) alapozva mégis, milyen játékokat lehet elképzeni? És ott volt ezzel szemben a legalább 16 féle vonalrajzoló karakter. Ezek mind vonalrajzos és tömb grafikához lettek kifejlesztve, megrajzolva.

    My own programming language: http://www.robomax.online

  • robohw

    aktív tag

    válasz frescho #17 üzenetére

    "akkor a PET nem az első amiben Peddle részt vett. Túl volt már a KIM-1-en és Woznak is segített az Apple I megalkotásánál."

    Peddle nem alkotott személyi számítógépeket.
    Egyébként is, a 6502, ahogy a z80 CPU is, nem számítógépekbe, hanem beágyazott rendszerekbe lett kifejlesztve. Ehhez való volt a KIM-1 is, ami szintén nem számítógép volt a szó köznapi értelmében, hanem egy fejlesztőeszköz.

    Az apple mellett a commodore sem volt nagy cég akkoriban, ahogy az Altair, vagy a kenbak megalkotója sem volt az.
    A személyi számítógépek piaca akkor még nem létezett, tehát nagy személyi számítógép gyártó cég sem létezhetett. Az igazán nagy számítógép (és nem személyi számítógép) gyártók nem tekintették a mikrogépeket életképes, profitábilis terméknek, ezért is hajtották el Wozniakot a HP-nél, ezért sem állt bele sem az IBM sem más nagy cég.
    Amikor az Apple, a Commodore és a Sinclair kijárta az utat, feltörte a piacot, akkor léptek be a nagyok.
    Az IBM annyira nem akart személyi számítógépet gyártani, hogy a gyártást rálőcsölték volna másokra (ezért nem lett levédetve a PC-jük, hogy gyártsák mások) a profitot a PC-hez lefejlesztett BIOS-ból remélték, amivel nem let volna semmi munkájuk.

    A PC BIOS-a egyébként példás, akkurátus, jól kidolgozott, a cégre jellemző minőségű munka volt.

    My own programming language: http://www.robomax.online

  • robohw

    aktív tag

    válasz #54625216 #28 üzenetére

    "Igazából ezek közül az Apple volt, ami feltörte az utat a nagyok előtt, mert a visicalc-nak köszönhetően, valódi munkára is lehetett használni, a többi inkább játék- és hobbi platform volt."

    Hát úgy összességében a többiek is tettek hozzá bőségesen, mivel a piaci expanziót éppen a kisgépek sokoldalúsodása hozta meg, gondolok itt arra, hogy a szélesebb néprétegek érdeklődését a mikrogépek akkor keltették fel igazán, amikor kiderült számukra, hogy szórakozás, elsősorban játék céljára is használhatók ezek a masinák, nem csak mérnöki számításokra, meg hasonló hóbortra.
    Az Apple elsőbbsége számomra nem vitatott, hiszen ők voltak a mikrogépes korszak zászlóvivői, elsősorban a méltán nagy múltú apple II-es gépükkel, aminek c revíziója elé még most is szivesen odaülnék. Már ha lenne ilyenem. De sajnos nincs. Egy pikcsör a masináról:

    "Jellemző amúgy, hogy a legtöbb mikrogép gyártó teljesen félrelőtte a célpiacát és ott lett sikeres, ahol nem várta."

    Na, ez egy érdekes és nem kevésbé lényegi, nagyon értékes megállapítás. Köszönet érte. :C

    My own programming language: http://www.robomax.online

  • robohw

    aktív tag

    válasz frescho #31 üzenetére

    "A személyi számítógép igazán nem is létezett. Hobbi gépek voltak. Az Altair és az Apple I is az volt. Személyi számítógépnek az első komplett rendszerek tekinthetők."

    Hát, nem egészen. Az Altair, az IMSAI, az apple I, a PET.. ezek mind személyi számítógépek voltak.
    A személyi számítógép mint fogalom azt jelentette és jelenti ma is, hogy egyszerre egy embert egy személyt kiszolgálni képes gép.
    Míg korábban a számítógépek úgy voltak használatosak, hogy azokhoz terminálon keresztül kapcsolódott egy vagy több felhasználó és ezeket a felhasználókat a gép time sharing rendszerben szolgálta ki.
    A hangsúly itt, ezeknél a több felhasználós képességen van, míg a személyi számítógépek esetében egy ember uralt egy gépet. Maga a kialakítás is olyan volt, hogy nem tette lehetővé több személy egyidejű hozzáférését.

    Ez volt ennek a kategóriának - mint akkoriban a legkisebbnek - a jellemzője. Ezek voltak a MIKRO-gépek, ezekben dolgozott MIKRO-processzor, amely jellemzően olyan kis teljesítményű volt már akkor is, hogy pl. nem tudott osztani, szorozni, a lebegőpontos műveleteket meg hírből sem ismerte. Nem is véletlenül, mert akkoriban ezeket a kis teljesítményű mikroprocesszorokat különféle gépekbe, automatákba szánták, vezérlési és véletlenül sem számítógépes célokra. Ezek voltak a kor "mikrokontrollerei", csak éppen RAM, ROM és periféria nélkül.

    Ezekből a beágyazott rendszerekbe szánt mikroprocesszorokból (6800, 6502, z80, i8080, 1802) építettek a korai hobbisták számítógépeket, jobbára saját (perszonális) célra, így teremtették meg a személyi számítógépek kategóriáját.

    Az áttörést az Altair népszerűsége hozta meg, hiszen maga Ed Roberts nyilatkozta, hogy a kereslet őt magát lepte meg a legjobban. De ennél nagyobb jelentőségű volt a cikk maga (popular electronics), hiszen bizonyította, hogy házilagos keretek között is van lehetőség gépet építeni, tehát akinek nem volt 500 dollárja az altair kit-re, az is megépíthette a saját gépét ennek az árnak a töredékéért.
    Ennek nyomán alakultak klubok, pl. a homebrew computer club is (Wozniak) ahol a hobbisták kicserélhették tapasztalataikat, bemutathatták fejlesztéseiket egymásnak. Innen datálódik a személyi számítógépek kora.

    1975-ről beszélünk.

    "A Commodore az egyik legnagyobb számológépet gyártó cég volt nemzetközi hálózattal. Peddle úgy került a céghez, hogy felvásároltak egy komplett chip gyártó céget (MOS) "

    A Commodore (még mindig 1975-ről beszélünk) ekkoriban hetekre volt a csődtől és ha nem jön egy invesztor a maga 400 ezer dollárjával, akkor a Commodore eltűnt volna a süllyesztőben.
    A MOS Tech, amit a Commodore felvásárolt egy újabb tőkeinjekció után, szintén a csőd szélén állt és gyakorlatilag úgy "vették meg" ezt a céget, hogy jövedelmet biztosítottak a benne dolgozóknak (értsd: volt nekik hova bemenni és fizetésért dolgozni másnap is).
    A MOS Tech egyébként egy nulla piaci értékű cég volt akkoriban. Az akkor MÉG (1976) szintén értéktelen intellectual property-jükön kívül nem volt semmijük.

    Hogy egészen pontos legyek, a Commodore-t a 400 ezer dolláros befektető gyakorlatilag 100 %-ban felvásárolta, majd ezután kebelezte be a MOS TECH-et is. Hát, ennyire volt "nagy" cég akkoriban a Commodore. Minden viszonyítás kérdése, de az én fogalmaim szerint a nagy cégek ilyenek voltak mint a HP, a DEC, az IBM.

    "A mérnökök profik voltak, több éves tapasztalattal. A példának felhozott Chuck Peddle eddigre jó pár év tapasztalattal rendelkezett: Mikroprocesszort fejlesztett, majd ezzel épített egy fejlesztői rendszert (KIM-1) "

    Chuck Peddle profi volt mint tervező, de köze sem volt a személyi számítógépekhez. Az ő profizmusa a processzor tervezésben csúcsosodott ki és a kor divatja szerint megalkotott KIM-1 valamint a másik fejlesztői segédeszköz (MDT 650) tervezésében, illetve még a Motorolánál a 6800-hoz való Exorciser-t is az ő tervei alapján gyártották.
    Peddle egyébként a Commodore PET szellemi atyja és a project tanácsadója, revízionere is volt. Ez azt jelenti, hogy maga nem dolgozott ki semmit a PET-en, de folyamatosan kontrollálta a fejlesztést és tanácsokkal látta el a benne dolgozókat.
    Ez azonban nem jelenti azt, hogy profi lett volna személyi számítógépek, vagy akár csak számítógépek megalkotásában, hiszen a profi jellemzője az, hogy a területet nagyon jól ismeri, ez a terület viszont mindenki számára ismeretlen volt, mert még nem is létezett. Woz meg még csak mérnök sem volt, ő a jó készségű amatőrök sorait gazdagította, legalábbis akkor még.
    Itt a fejlesztők, hobbisták és nem hobbisták sötétben tapogatóztak, mert nem tudták, nem volt arról sejtésük sem, hogy mit fogad vagy mit vár el a piac. Erre jó példa Wozniak első gépe az Apple I.
    Ez a gép egyszerre volt ipari hulladék és zseniális alkotás.
    Miért?
    Mert a gépet egy tapasztalatlan, tanulatlan valaki építette saját maga számára és döntő volt a gép bekerülési ára, ahogy az hobbistáknál általában lenni szokott. Ezért is a sok sajátos megoldás a masinán, ezért a bűn lassú (40 karakter per sec) output, a kevéske memória, stb.
    Wozniak profivá az Apple II megalkotása után vált, mert az a gép már magán viselte a módszeres, célzatos tervezés jegyeit, ahogy azt a piac meg is hálálta Woznak, hiszen az Apple ma nem létezne, ha az Aple II nem akkor és nem úgy valósul meg, ahogy.

    Egyébként Peddle végül mégis tervezett egy személyi számítógépet, ami a victor 9000 névre hallgatott és a szakújságírók szerint is a korszak legjobb gépe volt, sajnos az ára korlátozta abban, hogy számottevően elterjedjen és hát, ez is egy későn érő tipus volt, mivel akkoriban az IBM PC klónjai már taroltak és szabványt teremtettek.

    [ Szerkesztve ]

    My own programming language: http://www.robomax.online

  • robohw

    aktív tag

    válasz frescho #36 üzenetére

    "Korábban a KIM-1-re azt mondtad az nem személyi számítógép."

    Persze, hiszen nem is volt az. Nem annak készült. A KIM-1-et a mérnököknek, fejlesztőknek szánták.
    Akkoriban az volt a módi, hogy ha megjelentettek egy-egy processzort, akkor lehetett kapni hozzá feljesztő kártyát, amivel a mókus a prototípust kényelmesebben meg tudta építeni, és le tudta tesztelni. Ilyen devel board-ok ma is vannak PIC-hez, ST micro-hoz, ATMEL-hez, ARM-hoz.

    A KIM-1-en nem is volt csak 1 kB RAM, 2 kB ROM, egy mérnöki pult (hexa keyboard) és egy 6 szegmenses kijelző, ami az éppen aktuális memória címet mutatta 4 szegmensen és annak tartalmát a további kettőn. Ja, meg két periféria illesztő áramkört is tartalmazott, hogy meglegyen a kapcsolat a külvilággal.

    Ettől függetlenül tartalmazta azt a minimumot, amire már lehetett építeni. A lelemény, a kockák leleménye meg is mutatkozott, mert ez volt akkor a legolcsóbb (250 USD) egybe szerelt gép, amivel, még ha fapadosan is, de már lehetett mit kezdeni.
    Ez a darab mutatja egyébként a legplasztikusabban a PC útját, mert ez volt egyedül kétéltű. Feljesztő rendszerként látott napvilágot, úgy is hirdették meg első körben, majd látva a keresletet, meg azt, hogy a gép alapban olcsón számítógéppé alakítható, a második körben már kész microcomputer-ként reklámozta a MOS Tech. :)

    Ebből is látszik, hogy mennyire nem látták a fejlesztők a jövőt, mert ők, ahogy a nagyok sem, nem tudták elképzelni, hogy ilyen kis vackokat némi tupírozással el lehet majd adni John Smith átlag amerikai teherautósofőrnek. És lám, el lehetett, csak ezt akkor még a világon senki sem sejtette.
    Nem sokkal később már persze tudta mindenki, de ehhez kellett a lelkes amatőrök érdeklődése, műszaki, tapasztalati addíciója is.

    My own programming language: http://www.robomax.online

Új hozzászólás Aktív témák