Új hozzászólás Aktív témák
-
azbest
félisten
Az, hogy máshol mennyibe kerül és mit tartalmaz, sokféle hatáson múlhat.
Nem mindegy, hogy milyen az ügyfelek hozzáállása, költési szándéka. Jó lenne látni, hogyan viszonyulnak az előfizetői csomagok ügyfélszámai egymáshoz.
Teszem azt, hogy ha minden norvég 6000 forint körül elkölt mobilra havonta, miközben nem akarja letölteni az egész internetet, csak mert az utolsó fillért is maximálisan el akarja fogyasztani, nehogy kárbavesszen.... akkor megérheti a telkónak ez az ár. Nameg lehet más, kapcsolódó szolgáltatásokra is költenek, amire nálunk nem szokás.
Ha nálunk az emberek 90%-a 1000 forintokat sem képes mobil forgalomra költeni, visszatérő téma, hogy arról érdeklődnek, hogy lehetne hetente eldobható sim cserével 100 forintot spórolni egy 1000 forintos szolgáltatáson, akkor itt hiba van mindenkinek mobilja, sokkal kisebb bevételet hoznak a szolgáltatóknak. Így persze a nagyobb csomagokon szedik be vastagon ezt.
A rengeteg mobilflotta is érdekes kérdés. Szerintem nálunk ez is történelmi hagyomány. A szocializmusból maradt gondolkodásmód miatt sikeres. Az ügyfeleknek arra van igényük, hogy pult alól kapjanak valamit. Hogy érezzék azt, hogy kijátszották a rendszert. Így tehát kiszolgálja a szolgáltató ezt az igényt: általában botrányosan rossz feltételekkel ad magán célú publikus csomagokat. Esetenként még a prepaidnél is rosszabb árakkal.
Úgy emlékszem, hogy nálunk az üzleti felhasználásra is olcsóbb a mobil, mint a magánhasználatra. Persze ez lehet a flottázással is összefügg. Máshol lehet üzleti felhasználoknál fog vastagabban a ceruza. Ahogy vezetékes szolgáltatásoknál nálunk is drágább általában az üzleti csomag.
Ezen kívül persze domborzati, népsűrűségi különbségek is okozhatnak technikai okokból eltéréseket. De még valamennyire a politika is - hiszen az állam az, aki végsősoron a frekvenciagazdálkodás és árak kapcsán megkerülhetetlen tényező.
Azért, ha valaki nagyon akar, akkor itthon is találhat vállalható adatcsomagokat. A már említett flottákon kívül a publikus csomagokban is van 100 giga körüli forgalom egészen vállalható 5-8 ezer közti áron. Persze a duál simes telefon előny, mivel így nem korlátoz a hangoshoz kérhető adatopciókra, hanem adatcsomagokat is lehet használni. A kisebb adat sem sokkal olcsóbb, szóval a 100 megás csomagok árai mindig arányaiban sokkal drágábbak lesznek, mint a nagyobb csomagoké.
Ebben egyébként a jogszabályi változás, hogy nem lehet 2 éves hűségért több kedvezményt adni, ez fordítva sült el ügyfél szempontból. Így emelkedett az ár. Két éve nem csak ingyen asztali mobilrouter, de olcsóbb havidíj is járt érte.
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
válasz
Tigerclaw
#69
üzenetére
ha jól sejtem, akkor létezik valami szabály, ami alapján ugyanazt a szolgáltatást nem adhatják más áron. Kb mint hogy nem lehet külön pénzt szedni az elavult és drágább számlaküldés és csekkbefizetős megoldás használatáért. Ellenben kedvezményt bármire lehet adni. Így van egy listaár és van helytől és más paraméterektől függő kedvezmény. A jogászok pedig elégedetten hátradőlnek, hogy megoldották a problémát, bár semmi sem változott.
Viszont azért érdemes a szolgálató oldaláról és végiggondolni ezt: ha két helyen egészen más költséggel és lehetőségekkel tudnak üzemelni, akkor természetes, hogy nem fognak azonos árazást alkalmazni. Nagyon drága kiépíteni bármit, erre szoktak kapni állami/ru pályázati pénzeket is, amiért cserében be kell vállalniuk azt, hogy olyan területeket is kiépítenek, ami sosem fog megtérülni.
Alapvetően a vállalkozások profitért működnek és nem jótékonysági céllal. Bár vannak szociális tévé és internet csomagok is, amire a rászorulók pályázhatnak. Más kérdés, hogy lehet optimális helyen a csúcs szolgáltatás ára sem sokkal több, de egy zsákfaluban lehet többször annyiba kerülne egy minimális szolgáltatás is [link], [link]
A szolgáltatók helyi árainál azt se felejtsük, hogy az állam és az önkormányzatok is tartják a markukat. Keményen fizetni kell az infrastruktúra után, tudtommal még mindig él a kábelezés méterenkénti adója is. Plusz az oszlopokért és mindenért kell fizetni az önkormányzat felé is, vastagon. És az önkormányzat adja ki az engedélyt is, hogy hol szolgáltathatnak, plusz az állami hatósággal is ki kell egyezni. Ezért is van sokszor olyan nevettséges helyzet, hogy a szomszédnak fele annyi minden. Nem csak a méter kábelen múlik, vagy mert a szolgáltatók karteleznének, hanem azon is, hogy az önkormányzat vagy a hatóság engedélye addig szól.
A bolti példa kapcsán: rengeteg boltnál van regisztrációhoz kötött kedvezmény, amikor kevesebbet fizetsz egy-egy termékért, csak mert van kártyád. Persze ez például statisztikai adatok gyűjtéséhez fel van használva.
(#66) tomtyi
Szerintem fogalmi problémák vannak. Lehet nem ugyanazt a nyelvet beszéljük. Nem egy karmester vállalkozásáról van szó. Itthon a sok tudományterület kamunak és haszontalannak van nyilvánítva: közgazdaság, jogi területek, sokféle humán és bölcsész tereület... ja és persze a balneológia
. Tudás alapú társadalom helyett a munka alapú társadalom a jelszó, avagy kétkezi betanított, vagy esetleg szakmunkás a munkás. Hangzatosan mindenkinek jár sokminden, csak sajnos jutni nem jut. Ellenben sógor koma jóbarát. Ennyit erről. Picit nagyobb távlatokban kellene gondolkodni, nem csak egy-egy felkapott személy egyéni gondjára figyelni.[ Szerkesztve ]
. Tudás alapú társadalom helyett a munka alapú társadalom a jelszó, avagy kétkezi betanított, vagy esetleg szakmunkás a munkás. Hangzatosan mindenkinek jár sokminden, csak sajnos jutni nem jut. Ellenben sógor koma jóbarát. Ennyit erről. Picit nagyobb távlatokban kellene gondolkodni, nem csak egy-egy felkapott személy egyéni gondjára figyelni.Új hozzászólás Aktív témák
it Első alkalommal tette közzé megújult mobilpiaci jelentését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
