Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Ren Hoek

    veterán

    válasz Auratech #40 üzenetére

    Na akkor már csak ezeket a nem létező nanobotokat kéne megtervezni :))

    Egy ilyen adóvevőnek gyakorlatilag egy baktérium tulajdonságinál is fejlettebbnek kell lennie.

    1. Navigáció és átjutás az agy-vér gáton. A lokalizációt hogyan lövöd be pontosan? Itt mikronos célzás kell, a funkció ismerete nélkül. (Sejtclusterezés)
    2. Pontos és intelligens stabil kötődés a neurális elemekhez
    3. Memória, CPU és egy akkora teljesítményű RF adó, amivel 100 millió 1 milliárd párhuzamosan működő nanobot képes működni, átjut a koponyán is a jel, kb zaj nélkül. Ha játszottál már elfiz elekródákkal, akkor tudod hogy ide egy brutális digitális zajszűrés kéne, méghozzá mikroseces tartományban.
    4. Akkora kakaó amivel képes egy AP burstot kiváltani, vagy blokkolni azt. Ilyen természetesen felejtős, így a ma használatos optogenetikai csatornákkal reálisabb.
    ...Mindezt képalkotás nélkül, úgy, hogy az agyműködés pl a látókéregben gyakran 95% spontán pattern. A jó ég tudja mit csinálnak azok a a sejtek.

    Amúgy vannak ma már rádiofrekvenciás optogenetikai elemek, amikkel távvezérelhetőek a sejtek, agyi területek. Nem kell feltétlen elektrofiziológiában gondolkozni. Ez tiszta sor, de egyedi IP, meg lokalizáció.... az olyan fejlett nanobot technológiát feltételez, hogy már régen egy csillaghajón tartunk a Pegazus felé :))

    Ami viszont mai eszközökkel is megcsinálható, 50 éven belül. Az az, hogy a perifériás idegekre és a látóidegre rákapcsolódunk egy optogenetikai implanttal, vagy valami nano array elektróddal. Ezzel már meg lehetne valósítani akár a Mátrixot is... persze még ez is nagyon scifi, de legalább a toolkit megvan hozzá.

    [ Szerkesztve ]

  • Ren Hoek

    veterán

    válasz Auratech #42 üzenetére

    Igen amúgy, amíg nem kezd el foglalkozni az ember ilyesmivel, addig sokkal nyitottabb, kreatívabb és tágabb látókörrel bír... :DDD de amikor már a 100-ik TB látókérgi fluoreszcens adattal szívsz, x. éve, és még mindig ott tartasz, hogy sz.ros álló és mozgó csíkokra is kb 60-90%-ban full random spontán pittyegnek az egér látósejtek, akkor elveszted kicsit a hited, hogy meg tudjuk fejteni a látást valaha... ráadásul az egész borzasztó bonyolult, mert már az egér elsődleges látó procija is mindenhonnan kap minden bemenetet... saját mozgás, hallás, stb... naívan azt hittem, ha a szőke nő képét ráküldöd, akkor szőke nőt fog látni. Hát nem :D Az első neurhálós gépi tanulásos elemző eredmény azt hozta ki, hogy vagy nem lát semmit az egér, vagy semmi köze a látott képernyőképnek az agysejtek működéséhez.

    És ez még csak a látás, ahol elméletben kalibrálni lehetne a dolgot, hiszen szép mapping van elvileg, és a vetített kép alapján lehet a feedback szerint finomhangolni. Elméletben... gyakorlatban az idgrendszer alap kódja időbeli és frekvenciamintázata (a belső világunk) adja a fő patterneket, a látott kép sokkal kevésbé befolyásolja... persze még a szenzorokat fejleszteni kell nagymértékben. Szerintem a szőke nő képe csak ezt perturbálja meg egy hangyányit :)

    Na de mi van a memóriával, érzelmekkel stb... ahol nincs az a jóisten aki megmondja, mi történik, vagy mit kéne látni a tüzelési mintákból.

    Szóval remélem az én életemben még közelítünk legalább a látáshoz.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák