Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • llax

    senior tag

    válasz hemaka #3 üzenetére

    Ez nem ilyen egyszerű... Amikor a Hubble-t tervezték (de még felküldésekor is) nagyon kevés 3m feletti tükör volt a földön (max. 5-6m-ig), nem volt (cél)hardver és szoftver a légkör torzításának (közel tökéletes) korrekciójára. Azokkal szemben óriási előrelépés volt a Hubble.

    A '90-es évektől elkezdek szállingózni a 8-10m-es tükörméretek. Velük szemben a Hubble előnye korlátozott, a látható fény és némely infra tartományban már sokkal jobban látnak az újabb földi távcsövek.
    A Hubble megmaradt előnye: időjárás, napszak, évszak nem befolyásolja, extrém hosszú expozíció lehetősége, +UV. Ez nem kevés, de ezek megoldhatók sokkal olcsóbb, jobban specializált űrtávcsövekkel (olyanokból volt és van is néhány).

  • llax

    senior tag

    válasz somogyib #41 üzenetére

    Nem mindegy, mi a kimeneti eredménye egy műszernek. A Hubble ismertebb képeit be lehet tenni Win asztal háttérnek, papír alapon ki lehet akasztani a falra, lehet mutogatni a tévében (sokaknak akár szakkommentár nélkül is érdekes). Persze az elkészült képek látványossága és tudományos jelentősége között szinte nincs is összefüggés, de a látványosak érdekesek lehetnek a témával nem foglalkozók számára is. "Eladhatók." Ugyanez volt pl. egy STS indítás látványa is, a balesetei egyfajta szurkolást is kiváltottak az emberekből.

    A LIGO és sok egyéb csillagászati műszer bármennyire értékes adatot szolgáltat, nem nevezhető látványosnak. A vizsgált jelenségekről (és azok jelentőségéről) sokan nem is hallottak, de akik legalább ilyen "híradóban is emlegettek valami ilyet" szinten hallottak is róla, nem tudják hová tenni a jelenséget.
    A másik: amire az adófizetőknek sok adóját kell elkölteni, annak vagy látványos eredményt kell produkálnia (haszna majdnem mellékes) és akkor az emberek könnyen elfogadják vagy védeni kell minden esetben, amikor valahol szóba kerül a médiában (wtf? milliárdé' egy grafikon???).

    [ Szerkesztve ]

  • llax

    senior tag

    válasz Akula #44 üzenetére

    "hol van most? milyen pályán?"

    Ugyanazon a pályán van, ahová bő 28 éve felvitték.
    28.47°-os hajlásszögű pálya, gyakorlatilag az, amire a legegyszerűbb volt anno Floridából felszállni. Eredetileg ~600km magasság, jelenleg ~540km.

    "hogyhogy nem lehet ma megjavítani?"

    Úgy, hogy az erre a célra felhasználható űrrepülőgépeket 7 éve leállították. Drága volt és nagyon veszélyes (épkézláb mentőrendszerrel nem rendelkezett). Illetve az USA jelen pillanatban (7 éve) nem rendelkezik semmilyen aktív szolgálatban lévő személyszállító űrhajóval, amik készülnek, azokat sem tervezik ilyen szerviztevékenységekre (tehát nincs és nem is lesz űreszköz a javításához).

    A másik dolog: Mostanra akkor is értelmetlen lenne pénzt pazarolni a javítására, ha nem lenne technikai akadálya.

  • llax

    senior tag

    válasz #16820480 #47 üzenetére

    A Hubble se sokáig húzta volna, ha nem tudják szervizelni. (Még akkor sem, ha hibátlan főtükörrel készül.)

    A Cassini és hasonló űrszondák esetén az üzemanyag készlet a kritikus, ha az elfogy, akkor vége a küldetésnek. Hiába működne rajta még minden, nem tudja az antennáját a Föld felé fordulni, így se kommunikáció, se irányítás, de hasznos tudományos munka sincs. Lehetett volna sokkal tovább is üzemben tartani a Cassini-t, ha nem végez pályamódosító manővereket, de azok nélkül jóval kevesebb értékes adatot szolgáltathatott volna. Azt, hogy mennyi üzemanyagot vihet magával, a rendelkezésre álló és a költségvetési keretbe beleférő, indításához használt hordozórakéta képességei döntik el.

    Ebből a szempontból szerencsések pl. a Voyager szondák, mivel nem egy bolygó körül keringenek, semmi nem háborgatja a pályájukat, számottevő stabilizálást nem igényelnek.

  • llax

    senior tag

    válasz somogyib #49 üzenetére

    Fél nappal később már én is láttam, hogy a "vagy" kötőszó használata nem elég egyértelmű :)

  • llax

    senior tag

    Egy érdekes kérdés: Kinek volt "odaígérve" a Hubble "szállítása"?

    Lehetőleg ne Cifu válaszoljon :)

    [ Szerkesztve ]

  • llax

    senior tag

    válasz somogyib #54 üzenetére

    Ha érthetőbb lenne a kérdés, akkor túl könnyű lenne rákeresni :) (egy olyan rekordot döntött volna az egyén, amit akkor szintén ő tartott)

    [ Szerkesztve ]

  • llax

    senior tag

    válasz Cifu #57 üzenetére

    Ezért írtam, hogy nem ér, mert Te érted a kérdést :)

    Nálam AZ ŰRHAJÓS az Young. Nem a repülések száma miatt...
    Nem puszta véletlenek sorozata, vagy személyzeti rotáció útján lett ő parancsnoknak jelölve az STS-61J-re.

    [ Szerkesztve ]

  • llax

    senior tag

    válasz somogyib #60 üzenetére

    Sokkal érdekesebb a "ki nem volt". Esetleg az is, miért nem volt.

    Egyébként az STS-31 kapitánya Loren Shriver volt. (3x repült) Pont hozzá nem fűződik semmi komolyabb "nevezetesség". (ellentétben Young-gal)

    A személyzet többi tagja maradt a Young mellé kijelölt. Steven Hawley-t kivéve mindenkinek a 2. repülése volt ez, Hawley-nek a 3.. Egy tapasztalt személyzet, akik parancsnoka eredetileg a világ (mai napig) "legtapasztaltabb" űrhajósa lett volna (négyféle űrjárművel repült).
    A pilóta az a Charles Bolden volt, aki Obama elnöksége idején a NASA elnöke volt, az első Shuttle-Mir repülés parancsnoka (4x repült)
    Steven Hawley, aki az első amerikai űrhajósnő, Sally Ride férje volt (a HST felvitelekor már nem - az eredetileg tervezett időpontban még házasok voltak). Részt vett a Hubble 2. szervizelésében és ott ült az űrrepülőn a Chandra távcső felvitelekor is. (5x repült).
    Bruce McCandless, aki korábbi repülésén biztosítókötél nélkül tesztelte a rakétaszéket (MMU), CAPCOM volt az Apollo-11-nél (2x repült)
    Kathryn Sullivan, az első nő, aki űrsétát végzett (korábbi repülésén, 3x repült).

    [ Szerkesztve ]

  • llax

    senior tag

    válasz Cyberpunk #70 üzenetére

    Ahhoz az SLS nem elég komoly...
    Komolytalan, hogy meglévő STS hardver felhasználásával, vagy az ott kidolgozott know-how továbbvitelével, illetve más, szintén meglévő dolgok (pl. RL10) felhasználásával, mindenféle valódi újítás nélkül többX10Mrd fejlesztési költség várható. Némely forrás 35Mrd, mások 41Mrd összeget jósolnak 2025-ig. Ez az összeg nem tartalmazza a komolyabb küldetésekhez szükséges, SLS Block 2 már valódi fejlesztéseit, a véges számú Shuttle hardverek elfogyása utáni időszak költségeit (RS-25E talán belefér, az F már nem, az Advanced Booster és az újabb felső fokozatok sem).

    Az Orion fejlesztése az első személyzetes repülésre (2023) várhatóan 20,4Mrd-ba kerül.

    - Az egész Gateway téma, aminek a kiszolgálását tervezik vele, a koncepció kidolgozottságában és a financiális háttér "láthatóságában" még azon a szinten sem áll, mint Musk BFR rakétája.
    - Annyira drága (nagyrészt indokolatlanul!), hogy a politikai széljárások bármilyen változásakor az egészet lefújhatják. Az USA-nak nemhogy mindenféle gazdasági válságot el kellene kerülnie a következő 10 évben, de még inkább valami gazdasági csodára is szükség lenne, hogy ez a programot végig, töretlenül finanszírozzák a mindenkori kormányok. (a már meglévő ISS is nagy kihívás...)
    - Hamarosan teljes mértékben pótolható lesz, piaci alapon, nagyon-nagyon sokkal olcsóbban. Ne a maximális teherbírására, hanem a Gateway koncepcióra gondolj. Ha a hosszabb távú utakat az űrből indítanák, akkor kisebb részletekben is felvihetők az eszközök. (FH már van, New Glenn hamarosan lesz, BFR is épülget)

  • llax

    senior tag

    válasz Cyberpunk #72 üzenetére

    Minden jel szerint egy újabb fehér elefánt van születőben. Talán még az STS-nél is fehérebb (az legalább az utolsó néhány évében hozta azt a hatékonyságot, amire eredetileg tervezték). Mindenfelől a szenátorok rakétájának nevezik. Nem az a lényeg, hogy jó legyen, hanem azok a csókos cégek nyerjenek, akik sokat költenek lobbira és jól támogatják a választási kampányokat. Boeing, Lockheed Martin, Northrop Grumman (az Orbital ATK bekebelezésével), Aerojet Rocketdyne. Ugyanazok a cégek (vagy azon cégek új tulajdonosai), akik az Apollo vagy az STS programban is mindent vittek. Még a "holtidőkben" is folyamatosan biztosított a pénzelésük (aztán sok milliárd kifizetése után lefújják/átalakítják a programot). Az Orion SM miatt újabban az európai Airbus is odafér a húsosfazékhoz (csak egy kicsit... de valahol el kell kezdeni).

    Ott az Orion. Jelenlegi verziója nem tud lényegesen többet, mint a hozzá képest szuperolcsó Dragon 2 vagy Starliner. Ezek bármikor képessé tehetők arra, amire az Orion-t tervezik használni.

    További sok-sok milliárd kell még ezekre a programokra (amihez tervezik, arra még több), egy olyan környezetben, ahol a már elkészült JWST valamikori elindítására sem érdemes túl nagy összegben fogadni, mert még körülötte is meg-meg rezeg a léc... (nem 2021-re, hanem hogy egyáltalán ráteszik egy rakétára)

Új hozzászólás Aktív témák