Új hozzászólás Aktív témák
-
Szerintem amíg fel nem fedeznek valami alternatív üzemanyagot vagy energiaforrást, addig az emberiség űrutazása sajnos csak a sci-fi filmekre korlátozódik...
Először is az űrutazás fogalma elég tág, eljutni a Holdra vagy a Marsra is űrutazásnak minősül, csak éppen bolygóközi űrutazás. Erre már most is képesek vagyunk, technológiai szinten az, hogy robotokat (szondákat) vagy ember juttatunk el oda, már inkább csak költségvetés és akarat kérdése.
Ne feledjük el, hogy "egzotikus" meghajtások ma is vannak, thermonukleáris hajtóművek (a Kiwi program a földön tesztelte, a működőképes és eredetileg Hold- és Mars-utazásokhoz szánt NERVA pedig félig kész volt 1973-ban, mikor leállították a költségvetés megnyirbálása miatt.
Az olyanok, mint a VASIMR pedig fejlesztés és/vagy tesztelés alatt vannak.
A csillagközi utazás az egy teljesen más tészta, ott kerülhetnek elő az "alternatív" megoldások. Vagy csak bele kell törődnünk, hogy nincs olyan, hogy pár perc alatt fényéveket teszünk meg....
Ezzel meg az a baj, hogy nem tudom az energiacégek engednék-e, vagy besöpörnék ezt is egy "soha ki nem nyitott" asztal fiókjába.
Az energiacégeknek nem sok haszna van most az űrhajózásból, szóval nincs érdekük semmiben...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
megarambo
#17
üzenetére
Kérdés, hogy mit tekintesz "valódi űrutazásnak".
Ahogy most kinéz, 2020 előtt uszkve 70 millió forintért* már részt vehetsz egy űrugráson. Ez a cikk erről szólt eredetileg, hogy az 1990-es években megálmodott kereskedelmi űrugrás hol is jár most.
* A Virgin Galactic ennyiért kínálja jelenleg a jegyeket a WhiteKnightTwo / SpaceShipTwo felállású űrugrásra. A Blue Origin még nem jelentett be sem árat.
Ha a "valódi űrutazás" alatt azt érted, hogy pénzért felmehetsz egy LEO pályán keringő űrállomásra, és ott eltölthetsz egy-két-négy hetet, akkor az várhatóan a 2020-as évek közepére megvalósul a Bigelow Aerospace által. Az utazás várható ára 30-45 millió dollár mostani árfolyamon.
Ha a valódi űrutazás alatt azt érted, hogy elmehetsz mondjuk a Mars-ra, akkor a SpaceX pont ezt tervezi hosszú távon a Mars kolonizálására. Fél millió dollár (~140 millió forint) a tervek szerint az egy irányú út ára - vagyis hogy a Marsi kolónián kezdj új életet... Ezt persze még évekkel ezelőtt mondta, de az útitervet megerősítette abból a szempontból, a 2020-as évek közepére, vagy végére elindulhat az első ember a Mars-ra a SpaceX-el...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
BatchMan: Valahogy nem érzem értelmét az űrugrásnak, zero-g repülésre sokkal olcsóbban és biztonságosabban is be lehet fizetni. A pár perces látvány megér ennyit?
Azért a látvány nem lehet utolsó. A Blue Origin is azzal promózza magát, hogy a legnagyobb ablakok náluk vannak.
Hogy van-e értelme? Ha olcsó lenne a Föld körüli pályára állás, akkor értelemszerűen semmi értelme nem lenne. De drága, így ha valaki szeretne egy pillantást vetni a bolygónkra a világűrben, az legolcsóbban így teheti meg.
A másik oldalról, ahogy az X-Prize is szánta, az űrugrás jó technikai gyakorlás, hogy a hajtóművek, létfenntartás, navigáció, irányító rendszerek, biztonsági rendszerek, stb. terén tapasztalatot szerezzenek a cégek, hogy később, a világűrbe való kijutáskor ezt már felhasználhassák.
...és itt jön a csavar. Mert a SpaceX például simán kihagyta az űrugrást a lépcsőfokok közül, a mérnökeit pedig az elején egyszerűen olyan cégektől csábította el, ahol valódi űrrakétákat építenek, például a TWR-től szerezte meg Tom Mueller-t, aki a fő hajtóműtervező mérnök a mai napig a SpaceX-nél.
Eredmény? Ha úgy nézzük, abból a pénzből, amiből a Virgin Galactic eljutott a VSS Unity-ig (és még mindig nem tudjuk, pontosan milyen hajtóművel is fogja elérni azt a bizonyos 100km-es magasságot), annyiból a SpaceX megépítette a Falcon 1-et és a 9-et.
Vagyis a végén a kérdésedre a válasz az, hogy valójában a tények azt mutatják, hogy valóban nem érdemes az űrugrással szórakozni...
Sokkal kisebb, mint a többiek, mégis eredményben nem nagyon marad el a többiektől
A Szojuz sokkal kisebb teljesítményű is, mint a többi. A Szojuz-2-1 max. 8.2 tonnát képes LEO pályára feljuttatni. A Falcon 9 FT ha nem kell az első fokozatot visszaszerezni, akár 22 tonnát is...
Jester01: Az amerikai kongresszus most szavazott meg vagy 20 milliárd dollárt Mars utazásra ha jól hallottam
Nem, a NASA 2017-es költségvetését szavazta meg, 19,5 milliárd dollárt. Meg kitűzték, hogy a NASA célja az ember Marsra juttatása legyen az elkövetkezendő 25 éven belül (vagyis 2041 előtt). Ehhez külön komolyabb plusz költséget nem biztosítanak, tehát máshonnan kell elvenni (lásd még: ISS utód nélkül).
Amúgy a 19,5 milliárd dollár összegszerűen soknak tűnik, valójában reálértéken csökken a támogatás mértéke. Az FY2017-es költségvetés az Egyesült Államoknak a mostani tervek szerint ~4200 milliárd USD lesz, ebből fog 19,5 milliárdot kikanyarítani a NASA. Ami ~0,48%. Ez egy új "all time low" rekord, leszámítva a megalapítása utáni első két évet. Viszonyítás képen a mindenkori csúcs ugye az 1966-os 4,41% volt, majd szépen lezuhant fokozatosan 0,75% körülire (1986), az 1990-es évek elejére megint felszökött 1% körülire (STS-MiR, HST programok, illetve az ISS program elindítása), 2000-ben újra már csak 0,75%, 2010-ben már csak 0,52%.
Erről valahogy nem írnak túl sokat még a szakmai oldalak sem...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
1. Az emberek a földön lévő dolgok talán 10%-át ha ismerik!
Nos az űrkutatás elég komolyan segít abban, hogy jobban megismerjük és megértsük a bolygónkat, és jobban boldoguljunk rajta.
Csak pár dolog, így hirtelen:
-Meterológiai műholdak, és az általuk nyújtott sokkal pontosabb kép az időjárásról.
-Képalkotó műholdak, amivel lehetővé válik az, hogy a maps.google.hu-n így lásd a Földet.
-Navigációs műholdak, amelyek a szabad ég alatt bárhol képesek a három dimenziós helyzetedet megadni méteres pontossággal.
-Kommunikációs műholdak, amelyek segítségével a Föld bármely pontján bárkit elérhetsz, az Antarktisztól a Góbi sivatagig.
-Tudományos műholdak, amelyek nélkül nem tudnánk a napszélről, a Van Allen-övezetről, nem lenne pontos mágneses térképünk, és így tovább.Szóval az űrkutatás nélkül a földön lévő dolgokat sem ismernénk úgy, ahogy azt most ismerjük.
2. Máig még nem fejtette meg senki, hogyan tudták a piramisokat cca. 7000 évvel ezelőtt mérnöki centiméternyi pontossággal megépíteni!
Helyesbítenék: több elmélet is van, ami alapján meg lehetett építeni, viszont nem tudjuk, hogy ezek közül melyik áll a legközelebb a valósághoz.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Elmélet nem a megoldást mutatja.
Akkor mesélj, hogy szeretnéd megtudni, hogy mégis hogyan építették? Időutazás?
Más módszerrel ugyanis nem tudod minden kétséget kizárólag megmondani, hogyan építették őket.Szóval marad az elméleti kutatás...
Amúgy itt kimondottan az űrütazásra utaltam nem a műholdakra.....
Az űrutazás segítségével az ember elhagyhatja (majd) a Földet. Benépesíthet más bolygókat, más naprendszereket is. A csillagok és bolygók jobb megismerésével még többet tudhatunk meg arról, hogy is jött létre a Föld és a saját Naprendszerünk, tehát konkrétan a saját létezésünk eredetéről is többet megtudhatunk.
Szép dolog, hogy tudni akarod, hogy is építették fel anno a Gízai Pramisokat, de az nem érdekel, hogy is alakult ki pontosan a Föld? A Nap? Az egész Naprendszer? Miért nem?
Számtalan nálam jóval okosabb ember megfogalmazta ezt már, inkább tőlük idézek most:
"A Föld az emberiség bölcsője, de senki sem élhet örökké a bölcsőjében."
― Konsztantyin Eduardovics CiolkovszkiLégvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
az a baj egyébként, hogy meglátásom szerint ha évi 50 milliárd dollárt adnának űrhajó fejlesztésre egy megfelelő tudós/mérnökcsapatnak akkor se érnének el jelentősen nagyobb sikereket mint az 1 milliárd dollár alatti budzséből dolgozó magáncégek. Ennek az az oka, hogy ismeretlen vizeken eveznek, nincs honnét meríteni (természet) és nincs honnét másolni/lopni.
Számtalan kísérleti megoldás van, amelynek csak pénzre és akaratra lett volna szüksége, hogy megvalósuljon. Ott volt a Venture Star elképzelés, amelynek a technológiáit az X-33 kísérleti gép tesztelte volna, elkészültek a linear spike rakétahajtóművel, megvolt a hővédő pajzs és a test, illetve éppen elkészültek az üzemanyag-tartállyal, amikor a NASA kihátrált belőle, a Lockheed pedig saját pénzből nem folytatta.
Most ott van a Skylon, ami a legígéretesebb megoldás az űrbe jutás megreformálásához, de 10 éve csak 1+1, majd nagy nehezen 60+20 millió fontot sikerült szerezniük. Ez még mindig csak a hajtóműfejlesztésre elegendő, az egész űrrepülőgéphez alsó hangon 420-440 millió fontra lenne szükség, akkori becslések szerint. Ha realisták vagyunk, ennek két-háromszorosa se lenne sok. De még mindig nincs meg az összeg.
Ezeknke az űrhajóknak köze nincs a filmes nagyszilárdságú/stabilitású űreszköeihez, hanem szinte bádogdobozok egy lassan égő bomba végén. Mindenki tudja, hogy egy borsószem nagyságú kavics katasztrófába tudja vinni bármelyik küldetést, ha az elég gyors.
Ez igaz, de a mélyűri szondák jelentős része simán teljesíti a feladatát mindenféle probléma nélkül...
Egy embert szállító űrhajónak nem sokkal kell masszívabb náluk...[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Az X33 és ez a Skylon is pont ugyanott vérzik szerintem, túl utópisztikus elképzelés. Mindennek nagyon ideálisnak kell lennie, hogy működjön és vért kell izzadni a működtetéséhez.
Az X-33 esetében összehozták a könnyűfém hidrogén-tartályt (ami könnyebb volt, mint a szénszálas kompozit), készen volt a linear aerospike hajtómű, készen volt a fémes hővédő pajzsa, szinte már csak össze kellett szerelni, és indulhatott volna a tesztelés. Ekkor végezték ki arra hivatkozva, hogy a program egyik kulcspontja (a szénszálas hidrogén-tartály) nem valósult meg, hogy a könnyűfém tartály kisebb tömegű lett, nem érdekelt senkit. A program másik érdekessége, hogy az USAF többször is fel akarta támasztani a programot, hogy "saját" hordozóeszközt fejlesszen belőle (egyfajta SSTO X-37-est), de a Fehér ház kétszer is becsapta előttük az ajtót.
Az X-33 / Venture Star program mintapélda lett annak, hogy a valódi innováció valamiért üldözendő lett a 2000-es évek után, és főleg azért fájdalmas a kudarca, mert innentől kezdve folyamatosan újjal mutogat mindenki rá, hogy "látjátok, az SSTO elképzelések eleve kudarcra van ítélve, még ők is belátták." Holott korántsem erről van szó...
A Skylon még a Venture Staron is túlmutat a kettős működősű hajtóműveivel. Hosszú távon megreformálhatja a világűrbe jutást, és elavulttá teheti még a SpaceX féle rendszereket is.
Az igazság az, hogy mindkettő esetében elfelejtik az emberek azt, hogy a rakétatechnológia azért tart ott, ahol, mert hajdan a hadseregek iszonyatos pénzeket fizettek ki a különféle ballisztikus rakétaprogramokra, és az ott megszerzett iszonyatos mennyiségű tudást használták fel a civil űrrakétákban is - hovatovább a legsikeresebb hordozórakéta-család, a Szojuz (Molnyija, stb.) az első interkontinentális ballisztikus rakétából, az R-7-esből született.
Te jobban tudhatod nálam, de szerintem még mindig a béna hővédő csempés megoldás a legjobb ötletük a hőelnyelésre, ami már az űrsikló programnál is egy betegágy volt, nem hogy ekkora felületeknél.
Mindkét jármű igen lapos szögben tért / térne vissza al égkörbe, mivel nagyon könnyűek a testük / szárnyai által generált felhajtóerőhöz képest. A nagyon lapos beérkezési szöget korábban kerülték visszatérésnél, mert féltek attól, hogy a keletkező felhajtóerő nagyobb, mint a test tehetetlensége, és "visszapattan" a világűrbe a test, és nehezen kiszámítható lesz a pályája ezáltal. Hozzá kell tenni, hogy az űrsikló is az 1970-es évek legelejének szülötte, azóta valóban modern, repülőgépként működő űrhajó nem készült. Az azóta elkészült, repülőgépként visszatérő tervek (ilyen a DreamChaser is, ami a CRS-2-be bekerült) viszont mind ilyen lapos szögű visszatéréssel számol - mert a modern technikákkal sokkal pontosabban meg ki lehet számolni a keletkező erőket.
Az X-33 / Venture Star esetén egyébként fémes hővédő pajzsot használtak volna, laborban letesztelték, életképes volt, mellékvágányok nélkül.
A Skylon esetében kerámia külső borítást képzelnek el, a belépőéleken és az orron aktív hűtéssel.
Na az a gép is egy pengeélen táncolás volt, nem pedig egy üzembiztos valami.
Azért az A-12/YF-12/SR-71 családnál az üzembiztonságot jellemzően a váratlan dolgok okozták - sok olyan dologgal kerültek szembe, amire nem voltak az 1960-as évek szintjén felkészülve. Az 1970-es évek végére az akkor még repülő YF-12-esek és SR-71-esek már igencsak üzembiztosak voltak, 1972-től 1989-ig egy balesetük sem volt, holott folyamatosan repültek.
Kihívásokkal teli a Skylon elképzelés? Igen.
De ha megvalósul, durván megváltoztathatja az egész űrbe jutást, hiszen abszolute semmit sem dob el egy forduló alatt.400 millió font. Ennyit Elon Musk kitudna fizetni zsebből. Szerintem meg is tenné ha volna értelme, hisz kapna egy repülőgépre emlékeztető valamit, amit azért sokkal könnyebben ellehet adni az űrturizmusra vágyó embereknek, mint a rakétára ülést.
Elon Muskot nem érdekli az űrturizmus, ő a Marsra akar eljutni, megvan a saját elképzelése, az Interplanetary Transport System (ITS), írtam egy maratoni hosszúságú cikket a Logoutra róla, előbb-utóbb kiderül.
A lényeg: először is nem hiszem, hogy Musknak 400 millió dollár "zsebből" menne most (max. ha értékesítené a Tesla részvényeit). Másodszor: neki ott van már a kiépült SpaceX infrastruktúra, kockázatos üzleti döntés lenne innen másfele kacsingatni. Nem hiszem, hogy megtenné... Inkább az ITS-re fordítana pénzt, mint a Skylonra....
Én abban hiszek, hogy egy bolygó közi hajónak nem kell képesnek lennie a le és felszállásra. Nem is a földön kell megépíteni, hanem kint az űrben és az embereket egy másik eszközzel feljuttatni. Szerintem így lehetne egy masszív bolygó közi cuccot építeni és az ingázó hajónak is csak a fel/le jutásra kell megfelelnie.
Ebben egyetértünk, ám Elon Musk mégis egy Földön megépülő bolygóközi űrhajót lát a közeli jövőben...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
ez sokkal kevésbé sci-fi most, mint Föld körüli pályán bármit felépíteni, pedig egyelőre ez is elég nagy kamu szerintem.
Részletekbe menően foglalkozom a témával, egy elég hosszú írás kering most a Logout útvesztőjében, majd valamikor kikerül.
Röviden: egyfelől igen, Musk a realitások talaján áll, másfelől pedig ahhoz, hogy valóban beindítsa az űrbéli emberes űrhajózás köhögő motorját, ahhoz az kell, hogy egy Mars misszió ne arról szóljon, hogy odamennek, és leszúrnak egy zászlót, hanem tényleg tartós bázisokat építsünk végre.
Másfelől pedig simán megoldható lenne az űrbéli építkezés modulokból álló űrhajóval - az SLS / Orion rendszerre építkező bolygóközi misszió is ilyet használna, van egy Transhab / Bigelow BA330 szerű lakómodul, ahhoz csatlakozik az egyik oldalról egy meghajtást biztosító modul, a másik oldalra meg az Orion. Innen kezdve az, hogy hány SLS indítás kell hozzá, csak a meghajtás modul mérete és tömege szabja meg. Ha kémiai esetleg nukleáris meghajtás, akkor utána 90-180 nap alatt a Marson lehet lenni vele, de 4-5 SLS indítás kell hozzá. Ha napenergia-ion meghajtásra építkeznek, akkor 270-440 nap az út, de 2-3 SLS indítás elég lehet.
Ennél komolyabb űrbéli építkezés még nem szükséges - az, hogy az űrben konkrétan építsenek egy űrhajót csak nyersanyagokból, ahhoz űrbéli nyersanyagbányászat is kellene, ami annyira nem reális rövid távon, pont azért, mert nincs infrastruktúra, amire a bányászat épülhetne...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Az a baj, hogy amíg nem látunk indítást, vagy legalább valami normális hardvert / fejlesztést, addig kegyetlenül nem érdemes bedőlni ezeknek a CGI képeknek.
1980-ban ilyet mutattak:
Aztán 2000-ben meg a Hannoveri világkiállításon ilyet:
Megvalósult bármelyik is? Nem.
Szóval sajnos az ilyenekben már nehezen tudok hinni...
A képek a kínai űrprogramról írt kis cikkemben voltak, erre meg erre.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#33253120
#60
üzenetére
Lehet, hogy egyszer egy blogra / oldalra kigyűjtöm majd őket, de elég sok energia lenne, meg ismerem magamat - nem tudom megállni, hogy akkor már frissítsem őket... és így is ott tartok, hogy a 48 órás nap is kevés lenne...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
lo 2004-ben a Virgin Galactic bejelenti, hogy bárki számára elérhetővé teszi a világűrt. Miért nem sikerült ezt megvalósítani?
- Politika
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Facebook és Messenger
- Autós topik
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Okos Otthon / Smart Home
- PHP programozás
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- További aktív témák...
