Új hozzászólás Aktív témák
-
aujjobba
addikt
Szerintem is.
De a befekteto orul, mert megkap 6%-ot forintban (12% helyett USD-ben), van egy latszolag jo tokevedelme (ami siman kijon az alapkezelo altal lehuzott nyeresegbol, ha veletlen jonne par rossz ev), az alapkezelo meg persze nagyon orul, mert kaszal belole rendesen.
Win-win (bizonyos ertelmezes szerint).Nezd meg a HOLD 2024 alapot (igaz az nem tokevedett), gyakorlatilag kapsz egy MSCI World-ot, csak epp 2.67% koltseg mellett, 0.x% helyett.
[ Szerkesztve ]
-
Hi!King
őstag
Dehogy nincs benne állampapír. Itt nézd meg, az utolsó oldalon. Állampapírok, bankbetétek és jelzáloglevelek is vannak benne. Nézd az utolsó oldalon:
https://www.otpbank.hu/static/otpalapkezelo/download/eves_GlobalMix_2019.pdf
Részvény meg nincsen benne, hanem egy meglehetősen bonyolult, úgynevezett ázsiai típusú opció. A 3-as oldalon írja le, hogy hogyan működik. A lényeg, hogy van évente egy megfigyelési nap, és akkor nézi ezen tőzsdeindexek árfolyamát, és abból jön ki az opció értéke, amit a lejáratkor érvényesít az alap. Ha ez 0, akkor marad annyi érték az alapban az állampapírokból, bankbetétből és jelzáloglevekből, hogy a tőkevédettség biztosított legyen.
Igazából ez sokkal túlbonyolítottabb, mint ha szimplán európai típusú call opciót venne akkora összegre ezen részvényindexekre, amekkora az államkötvény/bankbetét része lesz lejáratkor, és a lejáratkor érvényesítené az opciót, ha érdemes, ez esetben a költségektől és az opció árától eltekintve a részvényindexek 5 éves hozamát kapnánk.A leírásban szereplő opcióval viszont nem erről van szó, hiszen a 4 megfigyelési időszak számtani átlagából származik a végső teljesítmény.
Szerk.:
Egyébként a legtöbb tőkevédett alap opciókkal működik vagy más származtatott termékkel, tehát nem közvetlenül részvényt vesz. Így érik el, hogy ugyan magas költséggel, de a mögöttes részvénykosár teljesítményéhez közeli legyen az eredmény, de legyen tőkevédettség is. Az ördög persze a részletekben lakik, egy ilyen opció be van árazva, hiszen a másik oldalon is áll valaki, az alapkezelő pedig nyilván leszedi ezen felül a saját sápját is. Ilyen formában ez inkább szerencsejáték, mint befektetés, főleg hogy a legtöbben, akik tőkevédett alapba fektetnek, azok azt sem tudják hogyan működik.Egy időben én sajnos nem sok pénzzel, de tőzsdén vettem már szopóban lévő zártvégű tőkevédett alapok jegyeit, egész szép hozamokat lehetett elérni, mert ha mondjuk 10 ezer a névérték, és tőkevédett, de mivel a tulajok csak tőzsdén tudtak megszabadulni lejárat előtt tőle, ezért volt hogy mondjuk 1,5 évvel a vége előtt 8000-ért eladták. Garantált hozam, jó esetben ráadásul pozitívba is fordulhatott az opció. Ennek a jó világnak persze vége lett, mert egyrészt többen halásztak ahogy a válság elmúlt, aztán a Xetra rendszer bevezetésével megjelentek kvázi árjegyzők is ezen piacokon, és beárazták a kötvényhozamokhoz.
[ Szerkesztve ]
-
Hi!King
őstag
Ha alacsony költségű ETF-ben árulják, akkor megérheti megvenni, hiszen pl. amerikai részvényeket venni egyenként macerás, mert ha viszonylag jól akarok diverzifikálni, akkor sokat bukok a fix + változó jutalékok fix részén. Na meg nem biztos, hogy egyenként elemezném ezeket a részvényeket, mert elsősorban munkából élő emberként ilyenre nincs időm. Így passzív befektetőként az állampapír + passzív ETF marad, mondjuk én még hazai részvényeket is tartok, mert az OTP BUX ETF viszont nem éri meg, a BUX-ot 4 részvénnyel ~90%-ban le lehet követni, de én amúgy sem követem le, mert itthon mások az elképzeléseim.
-
asdf_
veterán
amely jogszabály neve, száma, paragrafusa?
Hopp, ezt elfelejtettem. Ráadásul így több mint két év távlatából rosszul is emlékeztem, mert nem jogszabály írja elő, hanem "csak" a posta üzletszabályzata, Bár a lényegen, hogy kötelező QR kódozni sokat nem változtat, 2015. januártól a teljes megszemélyesítésű postai csekket kötelező ellátni QR kóddal, 2018-tól pedig a részleges megszemélyesítésűt is (és ha jól olvasom, mindenkinek, nem csak a közüzemi szolgáltatóknak), az alap megszemélyesítésű az egyetlen, amire nem kell).
Mivel a kolléga számla mellé kapja, gyanítom, nem csak egy töküres egyedülálló csekket kap a számla mellé dobva és majd ő töltögeti ki rajta az összeget meg a befizető-azonosítót, így azon a csekken szerintem biza rajta kellene lennie a QR kódnak úgy másfél éve...(jogszabályt ide viszont írtam neked anno)
[ Szerkesztve ]
-
te gyakran szoktad Hamiltonnak magyarázni, hogy hogy kell gyors autókat vezetni?
tehát akkor a végeredmény az, hogy a közüzemi szolgáltatóknak nem írja elő jogszabály a qr kódot. pont ellentétesen, mint ahogy állítottad.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
asdf_
veterán
Az volt az alapállításom, hogy a kolléga úr csekkjén amit az ISP-jétől kap, QR kódnak kellene lennie már vízözön óta, részletesebben kifejtve, hogy a közszolgáltatóknak QR kódot kell rakniuk a csekkre, jogszabály által.
Ehhez képest a valóság, hogy mindenkinek QR kódot kell raknia a csekkre (amennyiben az géppel teljes mértékben ki van töltve, és egy szolgáltatói csekk ugyan mi a tökért ne lenne), igaz nem jogszabály, hanem a Posta által kötelezve.Változott a lényeg, hogy a csóka csekkjén QR kódnak kéne lennie? Nem, Lennie kellene.
Betérdeplek a sarokba a kukoricára, hogy csípőből rosszul emlékeztem egy két és fél éves törtémetre (amikoris egy szolgáltatón kértem számon, hogy ugyan mifaszért nincs QR kód a csekkjükön, amikor évek óta lennie kéne), hogy nem jogszabály, hanem a Posta írja elő, hogy milyen feltételek mentén lehet csekket kibocsátani).