Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Penge_4

    veterán

    "A web szerinte teljesen átformálta a szellemi tulajdon fogalmát, de jó irányba, és ennek alapvetően örülnie kell egy szerzőnek."

    Erről van szó!

    Egy szerzőnek igen, de sajnos egy tehetségtelen senkinek nem, ugyanis a kiadó, vagy akárki, aki elég bátor, hogy ilyeneket futtasson és van is hozzá elegendő tőkéje az gondolom szeretné viszontlátni a befektetett pénzt és még keresni is vele.

    A népszerű moslék nem azért döntöget letöltési rekordokat, mert olyan jó, hanem azért, mert megnézik az emberek és még meg is nézetik másokkal is, hogy "Láttál/hallottál-e már ennyire hulladék/szánalmas/foshalmaz zenét/filmet, ecsém?"

    Igen, ennél fogva terjed, ahogy keresőindexben is feljebb kerül, tehát akármennyire is csak kíváncsiságból nézik meg, ezzel népszerűsítik az adott terméket.

    Na nekik a legrosszabb rémálmuk megtestesítői a letöltők, mert ők úgy tekintenek rá, mint akiből nem elég, hogy pénzt nem sikerült kivasalni, de még potenciálisan akár több ezer baleknak nyitják fel a szemét.

    Miért van az, hogy általában két nagy típus balhézik mindig? Az egyik a tehetségtelen popkultúra, a másik pedig a kultúr-művész, ami egy szűk réteget céloz meg és a jogvédők jól beszopatják őket azzal, hogy valójában a csúnya, gonosz letöltők miatt nincs pénzük, nem pedig azért, mert
    1. Az emberek többségének nincs igénye erre a műfajra.
    2. Amit keresnek annak nagy részét lenyelik a jogvédők, akik "csak" 15%-okat kérnek, csak ott a csomagolás, a terjesztés és a többi baromság, ami kiesne, ha az interneten terjesztenék és jogvédőre se lenne szükség.

    [ Szerkesztve ]

  • Penge_4

    veterán

    válasz hack69 #12 üzenetére

    "Mindenki veszít, ha a net előtti adatokat vetjük össze (80-90-es évek és előtte), akkor az internet kataklizma a mono és multimédiának."

    Ezt kifejtenéd? A 80-as, 90-es években meg ment a videó és magnókazetta másolás.

    Kevesebb volt a művész (pláne Kelet-Európában) és inkább világsztárok voltak nagy múlttal, mint 1-2 lemezes, illetve 1-2 filmes tehetségtelen zenészek/színészek/rendezők milliói világszinten.

    Ez kicsit olyan, mint az MLM. Az elején mágnesként vonzza a kapzsi embereket, majd mikor már túl sok embert vonzott magához, önmagát fojtja meg. A több az eszkimó, mint a fóka effektus játszik be itt is. Több a "megasztár", mint akiket el tud tartani a rendszer az adott színvonalon.

    Ez önmagában nagy érvágás és még a többi tényező is ott van, mint

    - Anyagi körülmények romlása.
    - Használati cikkek minőségének romlása.
    - Mindenféle adókulcs.
    - Kényszerű több használati cikk. Például a 80-as 90-es években olyanok, mint mobiltelefon, internet, mikrohullámú sütő, autó, stb. maximum státusszimbólumok voltak, nem épültek be az emberek életébe annyira, hogy már-már úgy néznek arra, akinek nincs, mintha egy másik bolygóról jött volna, vagy szimplán csak zakkant lenne valamilyen téren (pl. jehovák, akiknél nincs tévé).

    Egyszerűen nem elég, hogy az infláció miatt kevesebbet keresünk, de még többet is költünk és a médiából ömlik a szemét, az elérhető zenék/filmek száma exponenciálisan növekedett meg. Legalább százszorosa, a régi mennyiségnek.

    Ráadásul a szocializálódásban is nagyobb szerep jut az olvasott, hallott, látott médiának, mint a 80-as 90-es években. Régen el tudtak menni a fiatalok úgy szórakozni, hogy nem idéztek fel 5-6 filmet/zenét/játékot kapásból, amiből ha mindegyikre beült volna az ember a moziba, vagy megvette volna DVD-n a félhavi fizetése arra ment volna.

    De hogy ne legyek ennyire off: A könyveknél is megfigyelhető. Ma már mindenki könyvet ír, a celebek is. Ma már olyan könyvekből lesz bestseller, mint a Harry Potter vagy a Twilight, pedig erre 2000 éve a Biblián kívül senki nem volt képes. ;]

    Ha az átlagember olyan anyagi körülmények között élne, mint a jogvédők, akkor ők is őszinte mosollyal fizetnék ki a 2-300 Ft-os TDK lemezeket, amire csakis családi videókat és saját készítésű cuccokat írnak ki és minden mást jogtisztán vesznek meg.

    A pénzes warezolókra pedig a legjobb analógia a gettórap. Ha az énekes arról énekel, hogy lopott, csalt, hazudott, k....kat futtatott és most milliomos, akkor miért sértődik meg, ha a rajongói követik őt és ők is lopják az ő zenéjét? :D

    Még csak énekelni sem kell róla, elég ha látják például, hogy mennyiben volt szerepe az adott "művész" tehetségének a karrierje alakulásában. A társadalom egy görbe tükör. :U

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák