Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • F.N.

    tag

    válasz rmihaly #52367 üzenetére

    Egy hűtőberendezésnél, a hűtőkompresszornak van egy szívó,
    és egy nyomó nyomása.
    A 2 nyomás, minél távolabb van egymástól, annál rosszabb a jósági
    tényezője. (COP)
    Kb mint egy víz szivattyúnak, minél nagyobb nyomáson kell dolgoznia,
    vagy éppen minél magasabbra kell nyomnia a vizet ( emelőmagasság),
    annál kevesebb vizet szállít.
    A maximális emelőmagasságnál már nem szállít vizet, hanem a befektetett
    energia az emelőmagasság megtartására, ( nyomástartásra ) használódik el.
    Hűtőberendezéseknél is ha a 2 nyomásérték ( szívó/nyomó ) minél közelebb
    van egymáshoz annál jobb a jósági tényező.
    Ezért nem mindegy pld. hogy 9,5 fokos kültéri környezeti hőmérsékletnél
    a hűtőközeg elpárologtatási hőmérséklete 6 fokon, vagy 3 fokon történik.
    A beltérinél (pld fűtéskor) a cseppfolyósítási hőmérséklet sem mindegy,
    hogy 40 vagy 45 fokon történik.
    A hűtőközeg rejtett hője ( párolgás/cseppfolyósodás ) kb állandó (persze nem teljesen)
    de a jósági tényezőt nagyban befolyásolja, a 2 hőmérséklet, akarom mondani
    a 2 nyomásérték távolsága egymástól.
    Ugyanis a rejtett hő (latens hő, (halmazállapotváltáshoz szükséges hőmennyiség))
    amit a hűtéskor, fűtéskor élvezünk. ( A fajhő, az elenyésző a latens hőhöz képest.)

    Pld. Víz fajhője 4,19 kJ/kg fokonként, míg a latens hője 2250 kJ/kg.
    És ekkor még csak nem is emelkedett a hőmérséklete, csak 100 fokos vízből
    100 fokos gőz lett. Több mint 500szor nagyobb a rejtett hője, mint a fajhője.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák