- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- MinDig TV
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Crypto Trade
- Rendszergazda topic
- Mindenki AI-t akar, már 2025-re is eladták a HBM chipeket
- Proxmox VE
- Kapnak egy rakás reklámot a Roblox játékosai
- ArchiCAD és Artlantis topik
- Mikrotik routerek
-
IT café
Új hozzászólás Aktív témák
-
tibibi
őstag
válasz LaZaRpEtEr #35449 üzenetére
Én klímával fűtök 4 éve és a régi vegyestüzelést váltottam ki .Persze megmaradt a kazán jelenleg is azzal fűtök teljesen más a hőérzet.Most építek egy új házat,mivel egyik helyen sincs gáz ezért maradt a klíma,napelem és infra fűtés a kisebb helyiségekben.Ha lenne gáz eszembe se jutna klímával fűteni,szóval nagyon gondold át hosszú távon mennyire tudjátok elviselni a huzat hatást.
-
pjen
félisten
válasz LaZaRpEtEr #35449 üzenetére
Én is évek óta klímával fűtök.Ha a klíma mellett döntesz,inkább több kisebbet mint 1-2 nagyot tegyél.
-
sanzi89
addikt
válasz LaZaRpEtEr #35449 üzenetére
Nekem meg az a javaslatom, hogy valamilyen más technológiával való fűtést még tervezz be. Elmegy az áram, elromlik a klíma, bármi előfordulhat és télen rögtön kihül a ház. Ha lesz gáz a házba egy egyszerű konvektorra gondolok. Ha nincs vagy költséges, akkor rakj be egy kicsi kandallót, kályhát, vagy csak tervezd be a helyét, hogy be lehessen kötni, a kályha meg legyen kint a garázsban, tárolóban. A legegyszerűbb is megteszi. Szép és jó dologok ezek a modern elektromos cuccok, de bármikor megállhatnak és családdal ott lenni a hideg házban nem nagy öröm.
Plusz nekem mindenképpen az a javaslatom, hogy ahány kültéri annyi beltéri. Plusz gondold át a kültérik vízelvezetését, ha már most építkeztek, mert nem minden esetben evidens a kondenzvíz kezelése, elvezetése.
Ezen kívül mielőtt a teljes házad fő fűtését klímával tervezed megoldani, menj el valahova ahol így fűtenek, mert alváshoz szerintem még nem találtak fel olyan csendes klímát ami pl. engem nem zavar. Ez teljesen egyéni, lehet ti észre se veszitek, de jobb utána járni előre a dolognak.[ Szerkesztve ]
"Mindent azért kell tudni mert kérdezik, nem azért mert hasznos."
-
NORBl
aktív tag
56 nm-es, galériás nyaralóba szeretnénk légkondit.
Ár-érték arányban kéne valami jó. 160-170 körül nézett ki fater egyet, de mondom megkérdezlek benneteket, mit ajánlotok.
Kritérium annyi lenne, hogy legyen megbízható, sokáig lehessen használni. (Itt pl gázra gondolok, mert az itthonihoz már nemigen lehet kapni utántöltő gázt.) Garancia terén is jó ha több van rá 1-2 évnél.
-
NORBl
aktív tag
Whirlpool SPIW 318L Inverteres Split klíma
Ezt néztük ki.
[ Szerkesztve ]
-
Eleba
csendes tag
Sziasztok, a fórumot olvasgatva, sokak tanácsára vettem egy Daikin Sensira (FTXF35...)klímát, főleg fűtésre használnám. Azt szeretném kérdezni a hozzáértőktől, hogy a wifi modullal lenne-e plusz funkció, pl. napi/heti programozási lehetőség. Ha igen, akkor utólag beszereltetném. Köszönöm.
-
őstag
válasz LanyUs #35454 üzenetére
A tárgyakat melegíti és nem a levegőt. Az ember is tárgy... és a többi tárgy pl. bútor padló stb... adja vissza a meleget. A helység levegője egy idő után emiatt nem hideg.
A világ boldogabbik felén (pl. Norvégia) az elektromos fűtés témában az infrafűtés is elterjedt, kedvelt módozat. De egyre többet látok én is... Üzletekben, éttermekben is.. Nekem a fürdőszobában van egy infra-gyorsfűtés... az is norvég. A zuhany alól kiszállva nagyon király a napsütést' érezni a bőrön.Meliora sunt bono inimica
-
-
DUB Inc.
aktív tag
válasz bluemirage #35463 üzenetére
Kérdés mennyire egészséges.
-
őstag
válasz DUB Inc. #35465 üzenetére
Nem tudhatom, hogy ez művi' infra sugárzás mennyire egészséges... Attól még, hogy sok helyen van, attól még bármilyen hatása lehet, ahogy a WiFi, a BT, tusfürdő, szánkba rakott vegyszer (fogkrém)... vagy bármi az elmúlt 100 évből...
Elnézést az off-ért.Meliora sunt bono inimica
-
mckay
aktív tag
Sziasztok!
Nagyon szépen kérek valakit, aki tapasztaltnak érzi magát, az legyen kedves ajánljani egy csendes klímát 250 ezer környékén. Persze lehetne olcsóbb is, de nem lesz...
:-)
Pécsett lakom, itt helyben már az ötödik klímást hívom fel, és mindegyik azt mondja, hogy Gree-t vagy Sinclair-t tud hozni, és ha csendeset akarok, akkor legyen a Gree Amber vagy a Sinclair Spectrum modell, de szerintük panelbe az olcsóbb kell, nem ezek.
Közben itt a fórumon, ahogy visszaolvasgatok, többen azt írják, hogy még ezek a jobb paraméterezésű Gree vagy Sinclair modellek sem csendesek.
Nekem meg semmi tapasztalatom, soha nem volt még klímám.
Most viszont lesz, és sikerülhetne egy csendes darab, mert alváshoz kellene. Az asszony nem tud aludni a meleg panelben, őrület volt a tavalyi szezon!
Olyanokat fel bírok fogni, hogy a Gree vagy Sinclair adatlapján a megadott értékek csalókák, és hogy a japán meg csendes. De mivel itt egyik szerelő sem óhajt belemenni a fejtágításba, ezért egy esélyem van: rábökök én egy márkára és típusra, és ő meghozza és beszereli.
De milyen weboldalon lehetne ezeket összehasonlítani?
Hol kutassak?
És egyáltalán, miért lehet ilyeneket még az emagon is kapni - hát nem úgy van, hogy csak szakember vásárolhat? -
mckay
aktív tag
Köszi, mindjárt ránézek arra is.
Közben ezt találtam még, ami keretbe illik, és az van a honlapon, hogy csendes:
https://www.hisense.hu/hisense-silentium-3-5-kw-split-klima
Viszont nem értem, hogy miért írnak 16,5dB csendességről, amikor az adatlapján az van, hogy 28dBA a hangnyomás.
Annak az (A) betűnek jelentősége lesz... De mi? -
DUB Inc.
aktív tag
Minden gyártó trükközik azzal, hogy a csendes üzemmód hangnyomását adja meg legkisebb értéknek és ott valóban szinte semmi hangja nincs a beltérinek, legalábbis a jobbaknak. Ilyenkor a ventilátor nagyon kis fordulaton üzemel, emiatt viszont a megmozgatott levegő mennyisége sem túl nagy....
-
félisten
Én úgy tudom a hangnyomás szint és a hangteljesítmény két különböző érték, az egyik egy viszonyított szám, nem az abszolút nullához mért.
[ Szerkesztve ]
"A számítógépek hasznavehetetlenek. Csak válaszokat tudnak adni." (Pablo Picasso) "Never underrate your Jensen." (kopite7kimi)
-
asha07lcc
tag
COP…avagy egy bűvös szám (gondolataim egy misztikum körül)
Bevallom, hogy rendesen körülnéztem az interneten, amikor eldöntöttem, hogy
a hőszivattyúk hatékonyságáról fogok írni.
Azért esett a választásom az internetre, mert egyrészt szűkös idő állt
rendelkezésemre, másrészt ma már nagyon sokan ebből a forrásból
tájékozódnak, ha valami számukra új információt kívánnak megszerezni. Tehát
kíváncsi voltam, hogy mit találok ebben a témakörben (nyilván mindenki más is
ezt találja). Természetesen a bőség zavarába botlottam.
A széleskörű tájékoztatásnak köszönhetően a fogyasztók többsége ma már
megnézi, hogy milyen terméket vásárol. Arról, hogy a kapott információk
összehasonlíthatóak legyenek pedig szabványok és rendeletek gondoskodnak.
Sokan előre tájékozódnak a lehetőségekről és a döntés meghozatala előtt
összehasonlítják a kívánt árkategóriába tartozó különböző berendezéseket a
fellelhető műszaki-, és energetikai jellemzők alapján is.
Hazánkban rendelet írja elő, hogy a klímaberendezéseket energiahatékonysági
cimkével kell ellátni (és amennyiben az bemutató céllal ki van állítva, akkor a
cimkét jól láthatóan el is kell helyezni rajta).
A 88/2003. (XII. 16.) GKM rendelet meghatározza a besorolási kategóriákat is,
vagyis megadja mind hűtés, mind pedig fűtés üzemmódban, hogy mikor tartozik
A, B, C, D, E, F és G kategóriába a berendezés.
A kategóriák alapja a berendezés COP együtthatója. Ha a hatékonysági tényező
értéke hűtés üzemmódban kisebb, mint 2,20, akkor „G” osztályú a berendezés,
ha pedig nagyobb, mint 3,20, akkor „A” osztályú.
Ugyanez fűtés üzemben úgy módosul, hogy 2,40 alatt „G” és 3,60 felett „A”
osztályú a gép (természetesen ez egy kiragadott példa, mivel a rendelet
különbséget tesz a vízhűtéses, léghűtéses, osztott, kompakt, stb. rendszerek
között).
Az utóbbi évek műszaki fejlesztéseinek köszönhetően az alsó kategóriák (F és
G) folyamatosan eltűnni látszanak a legtöbb gyártó palettájáról, míg az „A”
osztályban alkategóriák kialakítása tűnik szükségesnek (ma már nem ritka a 4
feletti COP érték).
Itt kívánom megjegyezni, hogy a rendelet hűtés üzemben „EHT” –t
(energiahatékonysági tényező) és fűtés üzemben „TT”-t (teljesítmény tényező)
említ, míg a mindennapi gyakorlatban a hűtési jóságfokot a EER, és a fűtési
jóságfokot a COP értékkel szokás azonosítani (szerintem tévesen).
Tehát, a hőszivattyúk hatékonyságának jellemzésére használt ε fajlagos
fűtőteljesítmény (angolul Coefficient of Performance, COP vagy CoP) az
egységnyi hasznosított hőenergia leadására felhasznált külső munka nagysága
(dimenzió nélküli mennyiség).
ε = Q/W
Q a leadott hőmennyiség,
W a működtetéshez szükséges befektetett mechanikai munka
Ha az elérhető legmagasabb jósági fokot szeretnénk megtudni, akkor az ideális
termodinamikai körfolyamatot (Carnot- körfolyamat) kell megvizsgálnunk.
Ha az idealizált fordított üzemű Carnot-gépet használnánk hőszivattyúként, az
adott hőmérsékleti határok között elméletileg elérhető legnagyobb fajlagos
fűtőteljesítményt kapnánk:
ahol
az
ideális gáz meleg oldali abszolút hőmérséklete [K],
az
ideális gáz hideg oldali abszolút hőmérséklete [K],
pedig a Carnot-ciklusú hőerőgép hatásfoka.
Hőszivattyú elméleti fajlagos fűtőteljesítménye. (t a kondenzátor hőmérséklete,
t0 a környezet hőmérséklete)
A fenti diagram adatait kiegészítendő, néhány számadat irodalmi forrásokból a
Carnot-körfolyamattal elérhető elméleti COP értékekről:
Azt hiszem, hogy ezek után legalábbis kétkedéssel kell tekinteni a valóságos
gépeknél esetenként látható 10 feletti értékekre. A gyakorlatban jellemzően az
elméletileg elérhető érték kb. egyharmadát tudják jó esetben a
klímaberendezések.
Amikor ennél jóval nagyobb számot mutat a katalógus, akkor – tévesen – az
EER érték szerepel az adattáblában. Az EER (Energy Efficiency Ratio) az USAban
használatos „jósági fok”, ami egyebekben azonos a COP számítási
módjával, csak itt a hűtő/fűtő teljesítményt kBTU/óra mértékegységben illesztik
a képletbe (3,413-szor nagyobb érték).
Persze ma már egy kis zűrzavar van ezen a téren, mivel valamilyen ok folytán
elterjedt, hogy a COP a fűtési-, az EER pedig a hűtési jósági fok és valóban
vannak már olyan katalógusok, ahol tényleg eszerint adják meg a valós adatokat.
Mondhatni, hogy olyannyira bevonult ez a változat a köztudatba, hogy elkezdett
helyes értelmezéséé válni.
Egy „A” energia osztályú 2,6 kW-os kínai klímaberendezés jelleggörbéi
A diagramokba húzott függőleges vonalakkal ki tudjuk metszeni az összetartozó
felvett-, és leadott teljesítmények értékeit és elvégezhetjük egy osztással a jósági
fok meghatározását. Jól látszik, hogy a valóság is igazolja a fentebbi táblázatban
leírt számokat, vagyis a környezeti feltételek jelentősen befolyásolják a
hatékonyságot.
A fajlagos fűtőteljesítmény erősen függ a levegőből nyert hő esetén a külső
hőmérséklettől. Igen hideg külső hőmérséklet esetén több munkát kell befektetni
az eredményes fűtéshez, mint enyhe időben. A levegő hőjét hasznosító
hőszivattyúk ezért kisegítő hagyományos fűtést is igényelnek, mert nagy hideg
esetén gazdaságosabb azt alkalmazni. Geotermikus hőszivattyúknál ez nem áll
fenn, mert a talaj, talajvíz hőmérséklete gyakorlatilag állandó az egész év
folyamán.
A fajlagos fűtőteljesítmény nem elsősorban a hőszivattyú konstrukciójától függ,
hanem az üzemi körülményektől. Ugyanannak a hőszivattyúnak más-más
hőmérsékleti viszonyok mellett más a fajlagos fűtőteljesítménye. A fűtés
gazdaságosságát ezért a fajlagos fűtőteljesítményből nem lehet megítélni
Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy amennyiben közelítjük egymáshoz a
kondenzációs és elpárolgási hőmérsékleteket, akkor a szükséges kisebb
kompressziós munka folytán növekszik az elérhető COP érték.
Nos, emellett a felhasználó igen nagy gondban lehet, ha mindezek ellenére tudni
szeretné a készüléke jósági fokát. A gyártók általában egy számot adnak meg,
ami egy adott üzemi viszony esetén adja meg a COP vagy EER értékét. Ez
vélhetően az MSz EN 378 szabványban is szereplő környezeti feltétel, vagyis
hazánkban hűtésben 32 ºC környezeti hőmérséklet és 55 ºC kondenzációs
hőmérséklet, ill. fűtés üzemben + 7 ºC környezeti hőmérséklet az irányadó.
Persze ehhez hozzá kell adni a beltéri paramétereket is. A megadott névleges
teljesítményértékek gyakran a következő paraméterek mellett érvényesek:
Hűtés: belső légállapot: 27°C / 50%
külső légállapot: 35°C / 45%
Fűtés: belső légállapot: 20°C / 60%
külső légállapot: +7°C / 90%
Nos, lehet még bonyolítani? Hát persze! Szinte sosem a fentebb megadott
feltételek között üzemel a berendezésünk és ráadásul üzem közben a feltételek
folyamatosan változnak (pl.: nappal melegebb van, mint éjszaka, stb.) és
emellett a telepítés jellemzőitől, csövezési hossztól, stb. szintén jelentős
mértékben függ a végső érték.
A gépek adattábláján a fentebb már hivatkozott rendelet értelmében fel kell
tüntetni az éves energia fogyasztás értékét is. Ezt a rendelet szerint évi 500
üzemórára kell megadni, vagyis az adattáblán szereplő áramfelvétel értékének
ötszázszorosa.
Igazából lehetne használni még az un.: „SEER”, vagyis szezonális jósági fok
értéket is, ami gyakorlatilag a COP-ből (EER-ből) kialakított súlyozott érték
(ennek meghatározási módját szintén szabvány rögzíti).
Persze tök mindegy, mivel a használó úgysem tud meggyőződni az érték
helyességéről, hiszen ahhoz tudnia kellene mérni a leadott hűtési-/fűtési
teljesítményt, amit persze nem igazán tud.
Mit lehet tenni? Vásárlás előtt (vagy ha csak később is) tisztán szeretnénk látni,
akkor érdemes egy pillantást vetni a http://www.eurovent-certification.com
oldalra, ahol szabványos vizsgálati feltételek mellett minősítik a
klímaberendezéseket, amik ezáltal összehasonlíthatóvá válnak. Megjegyzem,
hogy a magukra valamit is adó gyártók termékei megtalálhatóak az oldalon.
… és akkor egy kis bűvészkedés! A termodinamika első törvényéből
következően, a rendszer egyensúlya akkor áll fenn, ha a meleg hőcserélő által
leadott hő egyenlő a hideg hőcserélő által felvett hő és a kompresszornál bevitt
mechanikai energia összegével (Qkond. = Qelp + W).
Ebből következően bizonyítható (ha hűtésben és fűtésben is azonos feltételekkel,
hőmérsékletekkel számolunk és a hatásfokot nem vesszük figyelembe), hogy a
COPhűtés = COPfűtés – 1
Ez azt is jelenti, hogy elméletileg, ha egy hőszivattyú COP-je fűtésben 3,5,
akkor az 1 kW befektetett villamos energiával 3,5 kW fűtőteljesítményt
produkál (ebből 1 kW a kompresszornál bevitt mechanikai energia, amit a
hőcserélőn szintén le kell adni és 2,5 kW a ténylegesen szivattyúzott hő). Ezzel
szemben hűtésben csak 2,5 kW teljesítmény várható 1 kW bevitt energia
hatására.
Természetesen a valóságban ettől egy kicsit rosszabb a helyzet, mert sajnos a
hatásfok kisebb, mint 100%, ráadásul a ventilátorok és egyéb elektromos
kiegészítők működtetéséhez is használunk áramot.
Karterfűtés és elektromos leolvasztás, ill. elektromos fűtőbetét használata esetén
például drasztikusan romlik a jósági fok.
Itt, az írásom végén jelezni kívánom, hogy közel sem tértem ki a téma minden
aspektusára, de ez nem is volt célom. Igazából csak arra szerettem volna felhívni
a figyelmet, hogy a katalógusokban szereplő adatokat óvatosan kell kezelni és
körültekintően kell értékelni, értelmezni.
Meggyőződésem, hogy a hőszivattyúk hasznos gépek és jobbá tehetik a
környezetünk minőségét és tekintettel arra, hogy megújuló energiát
hasznosítunk, hosszú távon óvjuk a környezetünket használatukkal.
Végül, de nem utolsó sorban szeretnék ezúton is köszönetet mondani
mindazoknak, - elsősorban a wikipedia.org oldal alkotóinak - akik az internetre
feltöltött és szabadon felhasználhatóvá tett anyagaikkal lehetővé tették
számomra, hogy gyorsan tájékozódjak a témakörben anélkül, hogy napokat
töltsek könyvtárakban szakkönyvek kölcsönzésével és olvasásával.Szerző: Schmidt Ferenc
[ Szerkesztve ]
-
edk-
őstag
válasz asha07lcc #35473 üzenetére
Szerintem Schmidt Ferenc félreértette, amit a neten olvasott.
A Daikin szerint mind a COP, mind az EER dimenzió nélküli mennyiség.
The terms COP (coefficient of performance) and EER (energy efficiency ratio) describe the heating and cooling efficiency of air conditioners. They indicate the ratio of heating or cooling provided by a unit relative to the amount of electrical input required to generate it. Thus, if an air conditioner generates 5kW of heat from a 1kW electrical input, its COP is said to be 5.0. Similarly, if an air conditioner generates 5kW of cooling from a 1kW electrical input its EER is also said to be 5.0. The higher the COP and EER, the more energy efficient is the equipment.
"Try SCE to Aux." ˁ˚ᴥ˚ˀ eladó dolgok: https://cutt.ly/edkelado
-
asha07lcc
tag
Az egyik nagyker műszaki vezetője egyébként.
Fogalommeghatározás van pl itt:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52012XC0616(05)&qid=1579884736682&from=HU illetve a link:
[link].benne van a termékinformációs adatlapok értelmezése is és magyar a nyelv.
[ Szerkesztve ]
-
asha07lcc
tag
A jogszabályi rendeleti háttér változott 2020 január 1-ét követően:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100004.nfmlink: [link]
érdekesség, hogy a rendelet szezonális hatásfokot jósági fokot tartamaz nagyobb mint 3 értékben 2020 jan 1 től nagyobb mint 3,4 értékben ez az SCOP, míg az Elmüs feltételek közte az A2/20Celsius COP nagyobb mint 3 azaz a pillanatnyi és nem a szezonális hatásfokot próbálják elfogadtatni ami a rendeletben nem is szerepel.
Tehát
2020 jan 1 től a H és Geo tarifa SCOP 3 ról SCOP3,4 re nő. Nem A2/20>3 pillanatnyi COP van a rendeletben[ Szerkesztve ]
-
#46233856
törölt tag
válasz asha07lcc #35473 üzenetére
Még nem olvastam el, de ezen kapásból fennakadtam.
"(Qkond. = Qelp + W).
Ebből következően bizonyítható (ha hűtésben és fűtésben is azonos feltételekkel,
hőmérsékletekkel számolunk és a hatásfokot nem vesszük figyelembe), hogy a
COPhűtés = COPfűtés – 1"Marhaság, annak ellenére, hogy a példa igaz, de csak azért, mert 1 kW
bevitt energiával számol, és 1-et von le a képletben.
Valahogy így kellene lennie.
(Qkond. = Qelp + W). = COPhűtés = COPfűtés – WLesz időm, végig olvasom.
De mai modern hűtőközegeknél 75, 85 fokos cseppfolyósodási hőmérsékletet
nem lehet megvalósítani. Amelyiknél meg esetleg meglehetne, azt -20
fokos elpárolgásnál 3 feletti COP-al elképzelni nem tudom.
Nagyon sok hozzá nem értés van a cikkben.
Kár ilyet feltenni, mert aki ebből okosodik, . . .
De nehogy kötekedésnek vedd asha07lcc[ Szerkesztve ]
-
TeeJay
félisten
[link]
annyira jó nézni ahogy egy ekkora böhöm Daikin Altherma full jégtömböt pár perc alatt leolvasztjaMixgyűjteményem ---> https://www.mixcloud.com/teejayhouse/
-
mckay
aktív tag
Na megnéztem a Daikint.
Hááát...
Azért az nem jó érzés, hogy ezért a pénzért 6-os az energiahatékonyságot adnak!
Első blikkre igen borsos árú kompromisszumnak tűnik a csendességért cserébe.Tényleg nincs középutas megoldás?
Mondjuk kínai, de a jobb fajta, azaz csendes.
Vagy japán, de azért akciós, vagy ha nem akciós, akkor SEER 7 feletti.
Nincs kompromisszum 300 ezer alatt?? -
windy
tag
válasz asha07lcc #35477 üzenetére
Szerintem egyszerűen elcseszték a dolgot. Eddig a H-tarifát COP>3 feltételhez kötötték, most viszont változtattak, és SCOP>3,4 a kikötés. Ez nem szigorítás, hanem jelentős enyhítés, ugyanis a SCOP>3,4 feltétel simán teljesül olyan gépeknél is, ahol a COP nem éri el a 3 értéket. Elég sötétek ezek. (Vagy én, ha rosszul értelmezem a dolgokat)
-
mckay
aktív tag
Értem, valóban, a kisebb áramfogyasztás nekem sem lenne az első, amiért szívesen felárat fizetnék.
Ezt a kínai vonalon láttam, hogy úgy megy fel 100 eurónként, hogy alap + wifi (100euro) + jobb energiahatékonyság (100euro) + csendesség (100euro).
De ha a Daikin márkánál nem ez a sorrend, akkor más tészta.
Szóval itt előbb van a csendesség. És akkor wifi sincs?Kérlek, konkretizáljuk!
Ilyen modellre gondoltok a Daikin FTXF35 elnevezés alatt?
[link]
Nos, akkor igaz lehet az olvasatom, mert ebben a wifi bizony nincs is benne...
Hm, elgondolkodtató... -
-
félisten
bocsánat valóban nem annyi nem tudom miért 500 forinttal számoltam az Áfát.
"Daikin WiFi adapter FTXP 20~71 M berendezésekhez (opcionális): 8.000,- Ft + ÁFA/db"
ezt kaptam legutoljára.
[ Szerkesztve ]
"A számítógépek hasznavehetetlenek. Csak válaszokat tudnak adni." (Pablo Picasso) "Never underrate your Jensen." (kopite7kimi)
-
ekszn
csendes tag
Sziasztok!
Eljött az ideje, hogy az eddig héra cserépkályhával fűtött bp-i belvárosi kis garzonlakásom új fűtésrendszerrel szereljem fel (elromlott a kályha és nem szeretném javítgatni), mivel a gázcirkós kialakítás ~1,5millió ft lenne, hosszas keresgélés, kutatás után a klímás fűtés felé hajlok.
32m2 a lakás, ebből 20,5m2 a lakószoba 8,5m2 az előtér/konyha 2,5 a fürdő. 2,95 a belmagasság.
A probléma talán az lehet, hogy a kül és beltéri egység között ~10m vezeték?re lenne szükség. A klímás akivel eddig beszéltem gree-t ajánlotta, a téliesítettség miatt, de félek, hogy hangos lenne.
Illetve felmerült, hogy a szobát egyszerűen kifűtené, de az előtérbe alig jutna kraft és kb.5 fokkal hűvösebb lenne. Van valakinek ötlete, hogy lehetne ezt a különbözetet kompenzálni? Esetleg infrafűtéssel?Ahogy olvasgattam eddig a fórumot, a daikint ajánjátok többen, viszont nem téliesített, van valakinek tapasztalata arról, hogy maga a téliesítés mennyit fogyaszt? mert a klímás nagyon el akart tántorítani attól, hogy utólag téliesítsek, mert duplázná is akár a fogyasztásom. Illetve saját gondolatként az olvasottak alapján, nagyon szélvédett keskeny a gang, szóval a szél sem fújná ki a vizet.
Ezekre gondoltam jelenleg:
https://www.arukereso.hu/klima-c3172/daikin/ftxb35c-rxb35c-p266816933/#
https://pannonklima.hu/termek/mitsubishi-msz-hr35vf-muz-hr35vf-huto-futo-split-inverteres-klimaberendezes/
https://www.budaklima.hu/tz-inverter--klima-610.html
Esetleg van más ajánlásotok? és ezek közül melyik leginkább?
Szeretném, hogy sokáig működjön és legyen halk, akár lassabb felfűtési idővel, picit drágábban, de legyen halk! és ha lehet legyen távolról irányítható, mikor nem vagyok otthon.
Köszönöm szépen.
[ Szerkesztve ]
-
csemberlen
őstag
-
-
asha07lcc
tag
Több tagolt helyiség esetén lehet problémás egy berendezéssel fűteni. A fürdőszoba is ilyen ahol pont melegnek kellene lennie de megoldható azért a probléma. Ami kevésbé aggaszt téged de a szakembert jobban(azután persze téged is érint sőt egy idő után csak téged) a hang, csurgalékvíz elvezetés a kültériből hogy ne jéghegy legyen illetve a tényleges fűtőteljesítmény. Az utlag fűtőszálazott illetve a gyári megoldások között lehet fogyasztási különbség de ez nem jelentős. Az utólagos dolog is megoldható a gyárihoz hasonlóan jól illetve van olyan gyári megoldás is ami buta.. A hang és a jég a legnagyobb ellenség főleg a belvárosban. A leírt modellek pont nem a legacélosabbak ha fűteni kell egyébként jó gépek. (mekkora légmennyiség mekkora delta T mekkora fajhő a levegő esetén szoftver stb) eggyel feljebbi kategóriában kell keresgélni legalább.
-
DUB Inc.
aktív tag
Nos, a Panasonic Etherea beltériének félig felújítása sem segített. továbbra sem úgy működik, ami egy ilyen kategóriájú készüléktől elvárható. Sajnos a körzeti szervizesek kicsit vakon vannak, ennyit a japánok jobb szervizhátteréről, remélem a többi gyártók esetében komolyabbak...
Telepítőktől kérdezném, hogy ilyen esetben milyen lehetőségeim vannak? Én már 2 nap után jeleztem a problémáimat és azóta sem sikerült ezzel mit kezdeni. A forgalmazónak 72 órán belül jeleztem, hogy semmilyen szempontból nem felel meg számomra.
-
Male
nagyúr
Mire jó MÉG a klímás fűtés: Eddig általában kölykök jöttek, leszedték a méteres jégcsapot, és örülve a szerzeménynek, elfutottak vele. (egy 110-es csövön vezettem ki úgy másfél méterrel a föld fölött) Ma megáll egy pár, épp leolvasztás közben, nézik a nagy jégcsapot, folydogál rajta a víz, aztán összeállnak, na mondom ez kész, még szelfi is lesz a jégcsappal? ...de végül nem, csak túl romantikusnak találták a helyszínt
[ Szerkesztve ]
-
Male
nagyúr
A 10 méter nem gond, csak a telepítés árát dobja meg.
Az előtér-konyha ha pár fokkal hidegebb, az szerintem nem gond.... nálam is így van, és igazából még kellemes is, mert a kinti hidegből fokozatosan jutni be a teljes melegbe (én utálom ami a boltoknál jellemző, hogy a hidegről belépéskor a nyakamba nyomják a 40 fokos levegőt). A fürdőbe meg beraksz egy elektromos konvektort, az egy akkora fürdőt pár perc alatt felfűt, fürdés-tusoláson kívül meg nyitva tartod az ajtaját, és akkor nem lesz rettentően hideg bent. Persze infrapanelt is rakhatsz be, azt szépen el is lehet rejteni ma már, csak azzal nem tudod gyorsan megemelni a hőfokot ott pl fürdés előtt.Téliesítés nélkül elég sokan remekül megvagyunk a klímás fűtésünkkel, de ha szükséges, megoldják utólag is jól, szóval ez szerintem ne legyen döntő érv egyik klíma mellett sem. Az már sokkal inkább, hogy elég legyen a teljesítménye a legnagyobb hidegben is, és mindezt csendben tegye... nem csak téged zavar, hanem a szomszédokat is egy zajos kültéri (pláne ha valakinek melletted még ezer éves ablakai vannak). A vizet úgyis el kell vezetned majd, hogy ne legyen ott jégpálya (legalábbis gondolom járnak ott emberek), abba meg kelleni fog fűtés várhatóan, szóval fűtőszálas mókázás amúgy is lesz.
Távolról irányítást gondold át, hogy valóban szükséges-e! Egyrészt van programozási lehetőség (jobbaknál heti amit ismétel a végtelenségig), másrészt (bár ebben itt mindig két tábor van) szerintem felesleges állítgatni a hőfokot amiatt, hogy nem vagy otthon egy fél napig. (Ja, igen, erre ráadásul pl nekem a Fuji LTCA-n van szenzor, ha bekapcsolom, magától visszavesz pár fokot, ha nem érzékel embert, kipróbáltam, működik, de kikapcsoltam, mert jobban szeretem a fix hőfokot.)
-
windy
tag
Még egyszer írok pár sort erről a "téliesített klíma" hoax-ról, mert látom, hogy iszonyatosan dolgozik a marketing. Azt kell tudni a mai klímaberendezésekről, hogy gyakorlatilag az összes amit a piacon lehet kapni alkalmas nagyjából a mi klimatikus viszonyaink között akár egész télen a fűtésre. A kínai gyártású OEM-ek is és a jobb minőségű márkásabbak is. Azt csak pár év múlva tudjuk meg, hogy melyik mennyi ideig, de az nagyjából a vásárlók háromnegyedét nem igazán befolyásolja, vagy legalábbis sokkal kevésbé, mint az ár és az adott termék melletti marketing. Szinte senki nem néz utána, hogy mit jelent fogyasztáskülönbségben, hogy egy klíma energiahatékonyság mutatója "A" vagy "AA", mint ahogy egy SCOP érték ben a néhány tizednyi különbség sem. Azzal sem sokan foglalkoznak, hogy a megadott mutatók csak a gyártó - vagy rosszabb esetben a magyar importőr - által megadott, soha, semmilyen független labor által nem ellenőrzött adatokat tükrözi, vagy esetleg tényleg valósak és ellenőrzöttek. Ha elhangzik a varázsszó, hogy "téliesített klíma", akkor már mindjárt azt gondoljuk, hogy célba értünk és meg is oldottuk ezt a "fűtsünk klímával" dolgot. Pedig ez azért egy kicsinyke átverés. Attól még nem fűtésre optimalizált egy klíma, hogy bele van kókányolva egy csepptálcafűtés. Ráadásul a kínaiak olyan gyatra módon vezérlik a tálcafűtést, hogy csak azt figyelik, hogy 0 fok alat legyen a külső hőmérséklet, és akkor a tálcafűtés bekapcsol. Ez nagyon megnöveli a fogyasztást és a fűtési energiahatékonyságnak ad egy komoly pofont. Ráadásul elektromos fűtőszállal fűti fel a kompresszort is, hogy ne hideg olajjal, kenés nélkül induljon. A komolyabb gyártók már rég elhagyták ezt az elavult technikát, és a kompreszzoron belül megoldják az olaj melegítését. A tálcafűtésnek igazából sok értelme nincsen. Ha rendesen megtervezett csepptálca van a hőcserélő alatt, akkor abból akkor is kifolyik az olvadék, ha nincs megfűtve, ugyanis ilyenkor a leolvadt víz hőfoka elég magas ehhez. Ha meg el kell vezetni a kültéri egységtől a kondenzvizet, mert nem pisálhat maga alá, akkor meg úgyis meg kell fűteni az elvezető csövet, tehát a gyári tálcafűtés megint csak felesleges.
-
pjen
félisten
"A csepptálcába lecsurgó olvadék eltávozását fontos biztosítani, hogy nagy hidegben ne gyűljön fel a jég, és ne fagyassza szét a kültérit, ne törje össze a ventillátor lapátját. Erre van a tálcafűtés, ami egy elektromos fűtőszállal egyszerűen megoldható. Az esetek 90 százalékában a tálca alján elhelyezett furatokon szabadon kifolyik a víz, de azért biztonságosabb, ha ezt segítjük a fűtéssel. Láttam már kültéri egységet, ami öt évig simán működött, kifolyt az olvadék, aztán valami szélvihar belehordott némi falevele, ez belefagyott, eldugította a kivezető nyílást és szétfagyott az egész szerkezet."idézet Tőled.
-
asha07lcc
tag
Sokszor sok helyen megírtam ugyanezt.... Teljesen vagy inkább úgy írnám 98% bán hatástalan. Egy vezérelt fűtés azért jó ha a vezérlés tényleg akkor ad rá áramot amikor szükséges. Van ilyen is persze. De a fűtésre optimalizált fogalma nem ez. A csurgalekelvezetes a sarkalatos pont.. a levego-viz hoszivattyumnak ugyanez a helyzet ill vrv vrf rendszerek esetében is.
[ Szerkesztve ]
-
LanyUs
senior tag
Új hozzászólás Aktív témák
- DIGI Mobil
- Háztartási gépek
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- OLED TV topic
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Androidos fejegységek
- Bambu Lab X1/X1C, P1P-P1S és A1 mini tulajok
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- További aktív témák...