2. Fórumok
  3. Kultúra, művészet, média
  4. Komolyzene topic
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #106 Don Vittorio őstag Bernardo20 #105
    Új Válasz #106
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Don Vittorio

    őstag

    válasz Bernardo20 #105 üzenetére

    Rigoletto - a négyes. Az fantasztikus. Vagy a Luciaban az őrülési jelenet. De ezt így nehéz, mert annyi jó van.

    Egyébként basszbariton vagyok. Ölég ritka. Kedvenc operák a Verdik és Wagnerek - persze mindkettő másért. :) A barokk operáktól falra mászom, ugyanakkor a barokk hangszeres zenéért megőrülök.

    De, ha őszinte akarok lenni, akkor a szimfonikus zenét jobban szeretem hallgatni, mint az operát. (Az operát ''csinálni'' jobb, mint nézni/hallgatni.) A nagy orosz romantikusokat, aztán Dvorakot, meg persze a kicsit későbbieket, pl. Debusseyt is nagyon szeretem. De pl. szerintem Bartók Concertoja csúcs, úgy, ahogy van. Mozartot, Haydnt nem kedvelem - tán a rengeteg zongoradarab miatt -, de Beethovent már annál inkább. (A Holdfény szonátát kb. 20 éve játszottam egy vizsgán. Fura még leírni is.) Jó, Mozart Requiemje úgy tökéletes, ahogy van (jobb, ha lehet ilyet mondani, mint a Verdi-féle), tehát azt szeretem, de ahhoz meg hangulat kell.

    Egyébként népdalban ''nyomultam'' még gyerekként (meg is nyertem mindent, ami megnyerhető volt), úgyhogy szeretem Kodályt is. Nem annyira a kórusműveket, mint inkább a daljátékokat. Meg persze a népdalokat úgy, ahogy vannak. Én egy idő után főként csángókat meg székelyeket énekeltem, mert a hajlításokat mások nem nagyon tudták ''eredetire'' énekelni. Most a kisfiamnak énekelem ezeket elalvás előtt. (Az egyébként durva, hogy mennyi dalt elfelejtettem. Elő kell szednem a könyveket meg a kottákat, mert nyilván tudom még a dalokat, de egészen egyszerűen nem jutnak az eszembe, nem tudom elkezdeni őket.)

    40 éve csillagász akartam lenni, de kiderült, hogy színtévesztő vagyok, így nem lehettem. Az élet furcsa fintora és öröme is egyszerre, hogy mióta emberi lelkekkel és tudatokkal foglalkozom, megtaláltam a sötétségnek azt a fokát, amit csillagászként sose tudtam volna testközelből tanulmányozni.

Új hozzászólás Aktív témák