-
IT café
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
gordonfreemN #85147 üzenetére
Legegyszerűbb például a TP4056 lineáris (disszipatív) töltésszabályzó, de ez 5 V bemenőt igényel és 1 A áramot bír. Fémházas készülékben a lemezre rögzítve javítható a hűtés.
Nagyobb feszültségkülönbség áthidalására kapcsolóüzemű konverter használható, mint a XL4015, LM2696 CC / CV modul például, noha ezek nem tudják a töltés végén C/10 értékre visszaeső áram érzékelését, ezzel együtt a tartófeszültség lekapcsolását.
Nem lenne gond a dupla trafó sem, noha ez végerősítőknél például egy nagy trafó + apró trafó, míg esetedben nem olyan nagy a különbség a kettő között. De ha így jobb, akkor elfér éppen.
Ha a 30 VA-es trafó alacsony gerjesztésre lenne méretezve, alacsony nyugalmi árammal, kevéssé melegedne és fogyasztana (ezzel együtt az elektromágneses szórás is kisebb), talán mehetne állandóra. Hátulütője lehet a kisebb stabilitás, terhelés hatására. De egy előerősítő nem nagyon képez változó terhelést.
Meg olyan is van, hogy távszabályzóval a végerősítőt kapcsoljuk, aminek hátán vannak a 230 V-os aljzatok (amit relével kapcsol) és arról megy a rendszer többi tagja.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
fatpingvin #85153 üzenetére
Nem is a belső kivitelen múlik, egy DVD-lejátszó vagy set top box is lehet belső tápos és még fémházas is, mégsem igényel védővezetőt.
De bizonyos teljesítmény felett már egyre nagyobb zavarszűrő kapacitások szükségesek, ami nagyobb áramot folyat a védővezetőre. Noha emberre veszélyes mértékű még akkor sem lehet (hiszen előfordulhat, hogy valaki földeletlen konnektorba dugja), de azért rázni már tud, egy nagyobb teljesítményű plazma TV-nél is például. Itt 230 V-ot megfelező kapacitív osztóra utalok, ha valaki nem földeli le.
Egyébként a védővezető feltétele az lenne, amikor a trafó és egyéb elválasztó szigetelések nem oldhatók meg biztonságosan (kettős szigetelés elvén), azt védővezetővel kell kompenzálni. Ami nem olyan jó, mint a kettős szigetelés, de jobb híján kell ilyenkor.
Ahogy észrevettem, a biztonságos szigetelést még meg is tudják oldani, a nagyobb tápoknál is, de a zavarszűrés (nagyobb kondenzátorok) már igényli a védővezetőt.
Van itt például egy 90 W-os HP laptoptáp, a hálózat felé védővezetős, de a kimeneti DC GND-re már nem kötötték át, noha ez gyakori szokás. 60-70 W alatti készülékeknél a védővezető is elmarad(hat). Lehetnek kivételek.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
gordonfreemN #85164 üzenetére
Klasszikusan az egymástól szemmel láthatóan elválasztott (azaz egymás mellé tekercselt) primer és szekunder jelentette a biztonságot, de a kapcsolóüzemű tápoknál ez nem mindig tartható be. Ehelyett belül alkalmaznak jó minőségű, megbízhatónak mondott szigetelést. Meg az is igaz, hogy ezek nem szoktak úgy leégni, mint a vasmagos trafók, ami ezáltal veszélyesebb lehet, ha összeég és zárlatba megy.
Alapvetően a toroid trafó sem számítana kettős szigetelésűnek, de azért meg tudják oldani, a jelek szerint (vagyis léteznek toroidos készülékek, nem földeléses dugóval, hivatalosan engedélyezett típusok).
A panelon meg a szokásos védőtávolság kialakítása, amit a TV-tápoknál fehér sávval is szoktak jelölni, ez egyben a szakembert is tájékoztatja, hogy melyek a hálózattal galvanikus kapcsolatban lévő részek. Áthidaló zavarszűrő kondenzátorok is csak minősített biztonságos kondik lehetnek (villámkáros készüléknél azokat ajánlatos ellenőrizni, nem húzott-e át).
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
gordonfreemN #85168 üzenetére
Ehhez képest egyetlen motor sem számít kettős szigetelésűnek, pedig ott is van egy zománc és egy csévetest vagy prespán stb. elválasztás.
Éppen ezért kell a motortestet mindig külön szigetelni, ha kettős szigetelés a cél. Botmixer, turmixgép, fúrógép, nem csak műanyag ház, hanem kötelező még a tengely érinthetőségét is kizárni, műanyag közvetítővel, műanyag fogaskerékkel. Betonkeverő is kapható kettős szigetelésű, ahol a motor egy szigetelt házban van és műanyag közvetítőkerék van beiktatva. Lehetne sorolni.
Ezzel szemben egy mosógépben például ez nem lehetséges általában, noha ott még van a fűtőbetét is, ami nem számít biztonságosnak, ezért védővezető kell a fémvázra.
TV-tápegységek példáját mutattam előzőleg, hogyan oldják meg, IEC szabványú csatlakozó viszont van többféle, így nem világos, miről van szó:
https://www.google.com/images?q=iec+csatlakozó
A hálózati csatlakozó simán be van kötve, védővezető a fémvázra.
#85166 baly81
Gyakori LED-hiba, szakadozik. Áramgenerátoros meghajtás lévén egy tagot rövidre lehet zárni, sőt többet is általában.
#85173 sgery
5 V-os RGB LED-szalag is kapható. Hosszával arányos az áramfelvétele.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Dr. Szilikát #85176 üzenetére
Illetve a zománcot átvettem az előzőből, de igazság szerint lakkszigetelésnek nevezik, szakszerűbben. Vagy másképp fogalmazva, a profik kimondottan helytelenítik a "zománc" elnevezést, nem véletlenül.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
gordonfreemN #85179 üzenetére
Nincs benne semmi különös, amikor a csatlakozó nem a panelba van építve (mint az előző képeken), vezetékkel odaviszik. A vezeték lehet kettős, azaz dupla rétegben szigetelt, vagy külön PVC-be bújtatott.
Tápegységek alatt feltétel a műanyag szigetelő lap is, ami testtől elválaszt.
DVD-lejátszó és hasonlóknál megfigyelhető, amikor mechanikus hálózati kapcsoló is van, annak vezetéke, illetve maga a kapcsoló is külön szigetelt / burkolt. Nem számít a fémház sem ilyenkor, megoldható a kettős szigetelés.
Motor még utána jutott eszembe, létezik éppen kivétel, amikor az állórész műanyaggal teljesen kiöntött, a forgórész viszont a vízben is foroghat (mosógépszivattyú, akvárium stb.). Erre a kalickás aszinkron, vagy forgó mágneses szinkron motorok alkalmasak.
Egyébként én úgy vettem ki, hogy a lakkot nem tekintik külön szigetelésnek, hanem a tekercs a csévetesttel komplett számít egy szigetelésnek. Másodlagos szigetelés pedig a motortest elválasztását jelenti. Kétségtelen, hogy a tekercselt forgórészek plusz hibaforrást képeznek, de ebben már nem különböztetik meg az állórésztől. Mindenképpen szigetelni kell az egész motort, mint az említett betonkeverő példája is mutatja, ami kalickás aszinkron.
#85178 sgery
Ilyeneket láttam, de nem tudom, mennyire alkalmas:
https://www.aliexpress.com/item/1005004227571335.html
https://www.aliexpress.com/item/1005003952321523.html -
Dr. Szilikát
őstag
Nemrég csináltam én is, 10 ohm ellenállással már használható, ha nem is fog sugározni nagyon az útra, de a céljának megfelel, városi környezetben (azaz minket már látnak legalább). Mivel ez nem nagy fogyasztás, aránylag sokáig nem kell tölteni az akkut.
Pedig csak egy 14500 méretű akkut raktam bele, mivel ez fért be a C-méret helyére. Kettő közül az egyik helyre tettem, mivel a két férőhely soros és azt párhuzamosítani problémás lett volna, továbbá kellett az üres hely is.
A 14500 akku "vastagítására" vannak adapterek, de az nyilván nincs kéznél, ezért olyan ötletem támadt, hogy az akkura tekertem régi IDE / floppy szalagkábelt, majd ragasztószalaggal rögzítettem, így kaptam egy vastagabb hengert. Ez így befér a megfelelő töltőbe is természetesen.
Utána kezembe akadt egy régebben rendelt T10 LED, ami 12 V-os és egy kis DC-konverter. Alábbihoz hasonló, de fix 12 V kimenetű és olyan IC-vel működik, ami akár 2,4 V akkut is fel tud nyomni, azaz nem sok bemenőt igényel.
Így adta magát, hogy ezt is bekötöttem és onnan kezdve már az utat is világítja, ha nem is komoly energiával, de azért használható.
Ez meg ehhez hasonló, tehát átlátszó szilikongumis lámpa, ami befért az eredeti halogénizzó helyére, egy gumigyűrűvel tömítve.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
18650 lámpák is vannak egyébként, ami komolyabb driver nélkül, ellenállással működik, plusz a szaggató elektronika, de utóbbi csak a fényerő PWM csökkentésében, illetve villogó módban játszik szerepet.
Egyik, ami kéznél van, itt 4 x 2,2 ohm párhuzamos ellenállások állítják be a max. áramot és ez már világít is rendesen.
Zseblámpához is volt rögzítőm, de azt meg elhasználtam egy hűtőszekrény hátán a kondenzátort / radiátort rögzítő elérett gumik cseréjére. 2 darabot 4 felé vágva.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
gordonfreemN #85186 üzenetére
Elvileg a légtávolság is egy szigetelés, a műanyaglap egy másik, de az alábbi Samsung TV tápja alatt még műanyag lap sincs. Néhány kis műanyag talp van a panel alján, ami a behajlás ellen véd, de ha beesne egy csavar például, az ellen nem véd.
A szigetelőlap (amikor van), semmi különös, néha fekete, néha átlátszó vagy egyéb, vékonyabb vagy vastagabb. Hőre olvadó vagy kevésbé olvadó. Elvileg egy ételszállító doboz műanyag lapja is megfelel. Viszont lángra nem gyulladó anyagokat kell használni.
Nem túl igényes, hogy bemozdult a kezem és homályos lett a kép, de nem tudtam most rendesen kitámasztani.
A fekete csomó egy ferrithenger, amin a párhuzamos vezeték egy menetben át van fűzve és zsugorcsővel burkolva. A panelra menő zöld vezeték (lehúzható hüvely) az alatta lévő csavarnál is közvetlenül testelődik a fémvázhoz.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
gordonfreemN #85204 üzenetére
Kettős szigetelésűnél is hasonló, csak ott hiányzik a védővezető, nincs mit testelni és azok kisebb teljesítményűek. A fotózott készülék 120 W-os.
90 W-os LG TV még szintén földeléses, de lejjebb már jellemzőbb a kettős szigetelésű konstrukció (kivételek lehetnek). Csatlakozónál zsugorcsővel megoldják.
#85203 hcl
Próbáltam a lámpa eredeti halogénizzóját, de gyenge és meleg "izzós" fénye volt, 14500 akkut 20-30 perc alatt leszívta.
-
Dr. Szilikát
őstag
Jó esetben a biztosíték megvédi, ha nincs nagyobbra kicserélve az előírtnál és nem a konnektorba dugjuk lehetőleg. 12 V nem lenne vészes, ilyen szempontból.
Aneng 8002 és hasonlóknál külön biztosított a 10 A és 600 mA ág.
Próba kedvéért betehetsz 1 ohm körüli vagy kisebb ellenállást, amivel túl érzékeny lesz, de már tudod tesztelni, kisebb árammal, hogy funkcionál-e. Utána ráérsz pontosítani, ha van értelme.
De a forgókapcsolót is szét kell szedni ellenőrzésre, belül szokásuk kiégni.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
#32277248 #85230 üzenetére
Plusz, beépítés után még trimmelhetik is, amikor csípőfogós beharapásokat látni rajta. A csökkenő keresztmetszetnél némileg nő az ellenállás, így pontosítják.
De erre már nincs szükség a korszerűbb processzorral szerelt műszereknél, ami EEPROM-ban tárolja a korrekciós értékeket és számítógéppel kalibrálják gyárilag. Trimmert ezekben már nem látunk egyáltalán.
Viszont, aki nem tudja szoftveresen belőni, esetleg kénytelen mégis a söntön "reszelni".
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
daninet #85262 üzenetére
Szimmetrikus (differenciális) bemenetű végfokot érdemes használni ilyenkor. Ha a BT-modul kimenete is szimmetrikus, akkor csak össze kell kötni, ehhez hasonlóan (le kell görgetni a rajzokhoz):
Ha a kimenet aszimmetrikus, akkor a noninvert bemeneteket közösítve, azt a modul kimeneti GND-pontjára kell elvezetni, így az erősítő azt kezeli viszonyítási pontként, zölddel jelöltem:
-
Dr. Szilikát
őstag
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
#70211840 #85315 üzenetére
SCART-kimenet, amiről például PAL RGB-t vehetsz, a három színcsatorna mellett kiadja a PAL-rendszerben kódolt kompozit videót is. A TV utóbbiból választja le a horizontális és vertikális eltérítő jeleket.
A D-Sub VGA viszont két külön vezetéken továbbítja a H és V jeleket. Erre léteznek ugyan barkácsmegoldások, közösíteni ilyen-olyan módon, azután vagy jó, vagy nem.
A videojel szintje a kontrasztot befolyásolja (fehérszint). Ha túllövöd, azzal kárt nem okozol, legfeljebb túlvezérelt, azaz túl kontrasztos lesz a kép, akár nézhetetlenül torz formában.
Szinkronjelet is túl lehet vezérelni, attól meg kieshet a szinkronból.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
#70211840 #85323 üzenetére
Ha a kapcsolóüzemű megoldás nem járható (mindamellett azok is tudnak melegedni, terheléstől függően, olyankor jobb egy kis hűtőbordás konverter, LM2596 / XL4015), létezik olyan megoldás is, hogy a feszültség egy részét előtét-ellenálláson vagy egy külön tranzisztoron ejteni, ami lehet a szokásos bázis-stabilizált emitterkövető például.
Egyébként csak a fizika kedvéért (aminek a hétköznapokon kívül ott is lesz jelentősége, ha valaki hűtőbordák hőtani számításaiba bonyolódna bele), disszipálni a hőmennyiséget (röviden hőt) lehet, ami energiamennyiséget képvisel. Vagy a teljesítményre is szoktuk mondani (veszteségi teljesítmény). A latin eredetű szó (dissipatio) is haszontalan veszteségre, pazarlásra utal.
A hőmérséklet egy potenciál, amit az energia létrehoz, átvitt értelemben rokonítható a feszültséggel, amit meg a töltésmennyiség hoz létre, a kapacitással fordított arányban.
A hőenergia is a hőtároló képességgel (gyakorlatilag hőkapacitás) fordított arányban képes megemelni egy tárgy hőmérsékletét. De sem a feszültségre, sem a hőmérsékletre nem mondjuk, hogy "disszipálódik".
Meg nyilván nem is a feszültségen múlik önmagában a disszipáció, hanem esetünkben a félvezetőn eső feszültség (12 V) és a rajta folyó áram szorzatán (teljesítmény).
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
aujjobba #85327 üzenetére
Annyi lenne, csak valószínűleg a 17 V is lejjebb áll meg a terhelés hatására. Attól függően, mekkora terhelhetőségű dugasztáp. Az elmélet szerint, ha például 1 A-os lenne, akkor kb. 1 A-nél állna be 12 V-ra, ez a stabilizálatlan kategória.
De annyit el tud fűteni egy TO-220 tokozású 7809 is, hűtéssel és ez legalább zárlatvédett:
https://protosupplies.com/product/voltage-regulator-7809-9v-1a/
"If the 7809 input is 12V and it is providing 1A of current, then Power Dissipation = (12V – 9V) * 1A = 3W. The 7809 TO-220 package will need to dissipate 3W of power. Under typical conditions, the device can dissipate about 1 – 1.25W before a heat sink becomes necessary, so in our example here, the device would need a heat sink. Maximum output current without a heat sink in this case would be limited to about 300 – 350mA and the device will be running in the range of 85-95°C."
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
hungromit #85343 üzenetére
Egyik a 8 ohmos hangszóró (panelon SP / SP), másik a mikrofon (MIC / GND).
Néhányszor 10 Ohm ellenállást sorosan kötsz a hangszóróval, csökken a hangereje, de akkor a beszéd is halk lesz.
#85341 detroitrw
STARS-922 Heatsink Plaster, ami egyfajta szilikongumi, de savmentes és hővezető adalékkal kevert. Az adalék szigetelő fémoxidok, így a ragasztó nem vezet.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
detroitrw #85348 üzenetére
Kínából szoktam ilyeneket rendelni, bár akkor még gazdaságosabb volt. Vagy mintha Vaterán is láttam volna.
Nem tudom, milyen mennyiségben gondolkodtál, de gyakran a fotókon igyekeznek nagyobbnak láttatni a kis 5 grammos tubust (amikor nem írják a méretét), tehát erre is fel kell készülni, ha ilyen kiszerelésű:
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
gordonfreemN #85350 üzenetére
Ezeket annyira nem ismerem, mert TV-szervizben sem kell, házibarkácsban sem volt rá szükségem.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
CPT.Pirk #85352 üzenetére
Ezek kimeneteit kivételesen össze lehet kötni még az adatlap szerint is, mert az 5. lábon kikapcsolható és olyankor a kimenet inaktív nagyimpedanciás állapotot vesz fel.
De a TTL-szintű kapcsolójel viszonyítási pontja a negatív táppont.
A TTL input signal is defined as "low" when between 0 V and 0.8 V with respect to the ground terminal, and "high" when between 2 V and VCC (5 V)...
(Ezt nem az adatlapról másoltam, esetedben a negatívra értendő a ground terminal.)
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Mr. V. #85364 üzenetére
Bárminek is nevezzük, régen is a kék doboz / sárga címke kontakt spray-nek kétféle változata volt kapható:
- Tisztító (nyomtalanul párolgó).
- Tisztító és kenő (olajos nyomot hagyó).Szervizcélokra utóbbi működött jobban és tartósabban is. Másikból többet kellett befújni, nehezebben hatott, hamarabb el is fogyott a spray, nem nagyon kedveltük. Igaz, nem is kellett kedvelni, csak amikor jobb híján ilyet lehetett kapni.
Mindamellett utóbbi időben fedeztem fel, hogy az Alkonek vízmentes denszesz is nagyon jól gyógyítja a potmétereket és kapcsolókat, ez pedig nyomtalanul párolog (fecskendővel bevihető).
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
DonThomasino #85375 üzenetére
Tettem már ilyenbe 100-as izzót is, műanyag foglalattal. Ezek persze nem hőre lágyuló anyagok, de attól még barnulhat, fáradhat az anyag, nem illik ilyet csinálni. Jól fel is forrósodott, más baja nem lett. Több órát is ment, néhány napig, garázsban.
Később szét is szedtem egy kis felújításra, mert a kapcsolója kikészült (nem feltétlen a túlterhelés miatt, régi lámpa, sokat volt használva), azt kiiktattam és a merev kábel helyett egy jobb, hajlékonyabb vezetéket építettem be (bontott TV-kábelt). A foglalatot megvizsgálva semmi gondot nem láttam.
70 W halogén is jó, mert nem sokkal fűt jobban, mint a 60-as, de a fényerő 100 W hagyományosnak felel meg, a gyártó felirata szerint. Porcelánnal még jobb.
Természetesen nem reklámozni akarom a szakszerűtlen használatot, és a tűzveszély kockázatát is mindenki maga mérje fel, de a gyakorlatban vannak azért bizonyos tűréshatárok. Elvileg a gyártónak is a legrosszabb körülményeket kell alapul venni, például a legforróbb környezet, ami reálisan előfordul (kánikulában, nem túl jó szellőzés mellett stb.) és azt is bírnia kell.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Rodzser Mór #85378 üzenetére
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
hódmaci #85381 üzenetére
Ami nekem van, egy régi noname valami, a vevőegység konnektorba dugható, amiben egy kapacitív előtétes táplálású elektronika szólaltat meg egy kis hangszórót.
Ezzel relét közvetlenül meghajtani nem lehet, mert a kapacitív előtét / egyenirányító / határoló Zener kisebbre van méretezve, mint mondjuk a relét is tartalmazó timer vagy hasonló kapcsoló eszközökben.
A hangszóró egyenirányított és szűrt jelével lehetne elvileg meghajtani egy optocsatolót, ami biztosítja a hálózati elválasztást is. De az optocsatoló diódája igényel kb. 1,2 V nyitófeszültséget, itt egy feszültségkétszerező egyenirányító jól jöhet.
Utána az optocsatoló által vezérelt relé igényel egy tápforrást, hogy valamiből behúzhasson.
Az adóegység az autók távkapcsolójából is ismert 12 V-os elemmel működik.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Rodzser Mór #85386 üzenetére
Zseblámpák vannak 3 ceruzaelemmel, miután a fehér LED nyitófeszültsége 3 V, amihez két elem kevés. Sorosan 3 elem (4,5 V) sem direktben megy rá, hanem ellenálláson keresztül.
Vannak lámpák 1 db elemmel is, de ezekben egy kis elektronika növeli meg a feszültséget. Ebből van olyan is, ami 1V -4,2 V között megy bármivel és talán 5 V-ot is elbírhat (az áramkör melegedéséből lehetne következtetni valószínűleg, hogy mit bír).
Vagy vannak lámpák Li-ion akkuval, akár kettővel is, soros kapcsolásban általában, utóbbi a drágább típusok, nagy teljesítménnyel.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
tillatrilla #85391 üzenetére
Az előzményben vázolt kapcsolásban a tranzisztor csak be-ki kapcsol, annál jobban nem tud erősíteni. Bekapcsolt állapotban a C-E feszültségnek kb. 0,1 V-ra kell esni, akkor megfelelő a bázisáram.
A kollektoráram és a bázisáram hányadosa az áramerősítés, de ezzel különösebben nem kell foglalkozni, ha rendesen kapcsol. Ha nem ülne le 0,1 V-ra, akkor lenne probléma, túl is melegedhetne, mert a maradékfeszültség és áram szorzatát elfűteni kényszerülne.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
#70211840 #85409 üzenetére
A linkelt SSR DC 4-32 V inputtal működik és 5-12 mA közötti áramfelvétellel. Ezt úgy oldják meg, hogy a belsejében egy tranzisztoros áramgenerátor korlátozza az áramot, így lehetséges viszonylag tág feszültséghatár:
Amikor van egy relés termosztát, akár annak tekercsére is lehet párhuzamosítani ilyen kis terhelést, vagy a relét ki is lehet forrasztani. Másképp fogalmazva, a relé helyett teszed be az SSR-t.
Így nem kell külön tápforrás, viszont azt meg kell nézni, ha a termosztát elektronikája a hálózattal kapcsolatban van (pl. kapacitív előtétes tápkör), akkor a relé tekercse sem elválasztott, tehát ezt a részét ennek megfelelően kell kezelni / szigetelni, érintésvédelmi szempontból.
A fűtőszálak (az infrabetét is) alapvetően ohmos terhelések, noha a tekercselt kivitel miatt lehet némi induktivitás, de ezt ilyen alkalmazásnál figyelmen kívül lehet hagyni.
Lényegesebb szerintem a nullátmeneti indítás, a fűtőszál hidegellenállása miatt is. Ha véletlenül a 230 V szinusz csúcsára indítasz rá (gyök2 szorzat 325 V), az nem tesz jót a fűtőbetét élettartamának sem, a hálózatot is megrángatja.
-
Dr. Szilikát
őstag
Földhurokra utaló bugás, ami létrejöhet, amikor a tápegység hálózati védővezetője a tápon belül össze van kötve a kimeneti DC GND-vel.
Ilyen búgást nem lehet megszüntetni szűrőkkel, a földhurkot kell megszüntetni. Van olyan laptoptápom, aminél a védővezető csak a hálózat felé megy és nem is érintésvédelmi szerepe van (a műanyag tokban), hanem csak a primer hálózati zavarszűrő kapcsolódik hozzá.
Szekunder felé viszont nincs átkötve a védővezető, így földhurok sem jöhet létre abba az irányba. Amelyiknél gyárilag átkötött, azt persze nem szabad átvágni, mert az olyan konstrukció, hogy igényli a védővezetőt.
Az erősítő bemenetét rövidre zárva lehet tesztelni a zajtalanságot. Nyitott bemenetnél természetes, hogy vehet fel zajt. De amikor meghajtja egy jelforrás, annak alacsony kimeneti impedanciája korlátozza a zajbeszűrődést is.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
tordaitibi #85420 üzenetére
Ilyen kis kapacitások a rádiófrekvenciás zavarok, illetve rádióvétel ellen tudnak védeni. A hangfrekvenciás sávban hatástalan, pláne a mély tartományban. Ha meg túl nagy kapacitást alkalmaz, beleszól a hangsávba is.
Nyílthurkú erősítés akkor van, amikor negatív visszacsatolás nincs. De az itt adott. A nyitott bemenetet, az azt meghajtó kimenet forrásimpedanciája fogja meg.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Azokra az eltúlzott árnyékolásokra nincs szükség, nélküle is jónak kellene lenni (ha jól van kialakítva a kábelezés), de így még zárlatot is okozhat. Az előerősítő alatt lehetne egy GND-re kötött felület, akár 1 cm távolságra.
Tápegységet magát lehetne éppen burkolni, noha belül is szokták árnyékolni, de pluszban is lehet rá tenni. Szellőzést nem tudod gátolni ezeknél, legfeljebb arra érdemes vigyázni, hogy hőszigetelő légréteg ne maradjon a fólia alatt.
A többi árnyékolás is természetesen úgy ér valamit, ha testelve van, de biztonságosan kivitelezve.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Nem a fémházas tápon múlik, több esetben még az sem számítana, hogy a hálózati védővezető át van kötve az szekunder GND-re.
Probléma akkor van, ha egy ilyen földelt erősítő olyan rendszerbe kerül, ahol van egy másik földelt eszköz is (számítógép, TV, set top box, földelt antennakábellel stb.) Ekkor földhurok fog létrejönni, igen kellemetlen zúgásokkal. Létezik persze koax. galvanikus elválasztó is, de például a számítógép tápegysége / fémháza nem választható el a védővezetőtől.
Ezért a házi erősítőknél egyáltalán nem ajánlatos a védővezetős (fémházra kötött) kivitel.
Professzionális erősítőknél pedig kapcsolható ez a funkció és a szakember üzemeltető dönti el, mikor alkalmazza.
#85445 mezis
De az nem akkutöltő, csak egy normál CV tápegység, ami használható akár ilyen célra is. A laptopon belül van a CC / CV töltésszabályzó.
Említettem ezzel kapcsolatban is, egy HP laptoptápnál tapasztaltam, hiába megy földeléses dugóval a konnektorba, de azt csak a bemeneti zavarszűrője használja, egyébként a tápegység maga kettős szigetelésű. (Más esetben a DC-jack negatívjához vezethet, de akkor földhurok alakulhat ki a laptop többi csatlakozóján keresztül, ha olyan körbe kerül.)
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Az általad leírt búgást nem a környezet okozza, talán a jelút / árnyékolt kábel bekötése nem megfelelő.
Kapcsolóüzemű tápegység zaja más jellegű, vagyis nem búgó, mély hang, hanem magasabb zúgás, ciripelés. Noha lehetséges a primer-szekunder között beépített zavarszűrő kapacitás, ami átvihet némi 50 Hz-et, de az inkább csak nyitott bemenetnél érzékelhető, ha közelítesz hozzá.
-
Dr. Szilikát
őstag
Amúgy is csak egy ágat szakít meg a relé ezekben, szemből nézve a baloldalt általában, mert vannak országok, ahol a konnektorban balra kötik a fázist, de nálunk például ezt nem kötelező betartani, ha jól tudom. Japánok szeretik betartani. Van egy német timer, ez meg jobboldalon szakít meg.
Innen kezdve, ahogy forgatod a konnektorban, azt szakít meg, amit "akar". Vagy be is lehet mérni (fázisceruza, multiméter), hogy a mi akaratunk érvényesüljön. Nem mintha villám szempontjából nagy jelentősége lenne.
A világító kapcsolós hosszabbítók kétáramkörös kapcsolót tartalmaznak, de azon is áthúzhat az ív.
-
Dr. Szilikát
őstag
Hálózatról működő erősítők a hálózatról vesznek fel 50 Hz zajt, kapacitív úton például (másik lehetőség az 50 Hz-es táptrafó elektromágneses szórása, ami itt nincs), de ez normális esetben legfeljebb a nyitott bemenethez közelítve hallatszik, brumm formájában.
A brummot létrehozó kör ilyenkor a föld --> ember --> bemenet, majd a trafó primer-szekunder átmenetén halad a hálózat irányába, kapacitív csatolással. (Vagy onnan ide, ez már csak jelképes irány, váltakozóáram lévén.) Kapcsolóüzemű tápnál lehet még külön kondenzátor is.
Akkus táplálással a kört megszakítottad, de ez csak ennyi. A tápegység egyébként gondot nem okoz, ha rendben van az erősítő GND-hálózata, illetve árnyékolásai, már amikor kell (utóbbi nem mindig feltétel, jelszint- és impedanciafüggő, hogy mikor szükséges).
Itt például felül, közös táplálásnál a GND-t megszakítja, hogy ne álljon elő földhurok. Alul viszont szükséges a kapcsolat, mert független a táplálás.
Hangerőpotmétert letekerve is búg?
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
#70211840 #85474 üzenetére
Standard töltőáram a kapacitás tizedrésze, 14-15 óráig. Tehát így 140-150 % töltés megy bele, a veszteségek miatt szükséges ennyi. A felesleget elfűti, ezért nem vészes, ha a töltés kezdetekor nem volt még teljesen lemerülve.
Gyorstöltésnél elektronika figyeli a töltöttség elérését, ennek gyakori módja a -dU feszültségesés érzékelése, ez a telítődés után erősödő melegedés hatására jelentkezik, amikor csökken a belső ellenállás, emiatt lehajlik a feszültséggörbe, állandó áramú töltést feltételezve.
Általánosságban minden ilyen akkut akkora árammal lehet tölteni, ami nem melegíti túlzásba. Pontos hőfokra nem emlékszem, de elég jól bírják a meleget.
Nagyobb kapacitású cellák nagyobb töltőáramot bírnak, mert kisebb a belső ellenállás, ezért azonos árammal kevésbé melegszik.
Kisütésre van valami IEC-szabvány, töltés után pihentetni is kell egy ideig, de a többi része szintén a felejtés homályába merült. Értelemszerűen, nagyobb kisütőárammal kevesebb Ah-kapacitás vehető ki, a belső ellenálláson eső feszültség miatt hamarabb éri el az alsó szintet a kapocsfeszültség (0,8-0,9 V).
Olyan kisütőáramon érdemes tesztelni, ami az életszerű használatnak megfelel.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
#70211840 #85483 üzenetére
Minden ismeretlen vagy sokáig tárolt akkunál első a feszültségmérés, amiből következtetni lehet az esetleges károsodásra. Ni-Cd, Ni-MH akkunál 0,9 V esetleg 0,8 V alsó szint még egészséges, Li-ion cellánál 2,5 V alatt lehetnek gondok.
Van olyan régi Ansmann akkugarnitúrám, ami nagy kapacitású, de elég gyors önkisülésű, viszont 0,9 V körül ez is megáll és akár évek múlva is tartja. Ez indikálja, hogy nincs hibája, belső átvezetése. Ezen az alsó szinten az energia már gyakorlatilag elfogyott, áramot nem tud leadni, de ez ilyen kémiai tulajdonság / feszültség lehet, hogy egy jó cella beáll egy minimális szintre és ott sokáig tartja magát.
Viszont ennyire lemerült akkut nem jó rögtön nagy árammal tölteni, mert megnőtt a belső ellenállás, így rögtön felszalad rajta a feszültség, ami nem is tesz jót, illetve az töltő "azt hiszi", hogy hibás.
Előbb kisebb árammal, majd többszöri töltés-kisütéssel térhet magához, ha nem is minden esetben, vagy nem mindig lesz tartós a javulás, egy ilyen regenerálástól.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
#70211840 #85488 üzenetére
Kapacitásmérésnek nem feltétele az állandó áram, legfeljebb ha időre akarom mérni. Mint ahogy én is csináltam állandó áramú Li-ion kisütést, lemértem az időt és egyszerűen összeszoroztam. De processzorral megoldható ugyanez, változó árammal is. Például ez:
https://www.aliexpress.com/wholesale?SearchText=ZB2L3
Csak tetszés szerinti ellenállást használ kisütéshez, ami folyamatosan csökkenő árammal jár együtt. De attól még ki tudja számítani a kapacitást.
-
Dr. Szilikát
őstag
Pedig az egy tipikus lineáris / disszipatív áramgenerátoros lámpa. Ha meg tudod találni az U1 / U2 integrált áramgenerátorok adatlapját, akkor kiderül, az ellenállásokkal hogyan lehet beállítani a kívánt áramot. Láttam már hasonló adatlapot, de most nem emlékszem rá, szám szerint. Neten is láttam ilyen megoldásokat, plusz véletlenül nekem is van 1 db lámpa, ami így működik.
Ezek elvileg nem érzékenyek arra, hogy hány LED-et zársz rövidre (nem kellene ettől vibrálnia), bár az igaz, hogy amit átkötsz, annak disszipációját az IC kénytelen magára venni, azaz elfűteni. Ez ellen viszont viszont védheti a belső hővédelem, de ahhoz be is kell melegednie.
Általánosságban, amikor egy soros tagot kiiktatunk és továbbra is szabálytalanul vibrál, az csak azt indikálja, hogy van még másik hibás tag is az áramkörben, amit meg kell keresni.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya #85528 üzenetére
Ívhúzás, amikor egy induktív áramkört megszakítasz, a tekercsben összeomló mágneses mező energiája az áramot továbbra is fenntartani igyekszik, miközben a tekercsben tárolt energia rövid időbe koncentrálódva igyekszik távozni, nagyobb feszültség indukálódik, ami ívet húz.
Bekapcsolási szikra más, amit egy nagyobb kondenzátor hirtelen töltésekor is tapasztalunk. Rákapcsolás pillanatában a kondenzátor pillanatnyi rövidzárként viselkedik, miközben nagyon rövid idő alatt akarunk betenni valamennyi energiát, ez nagy árammal jár, az érintkezési pontok megolvadnak, fröccsen a fém, ezt látjuk. A kondenzátor vagy akku hirtelen kisütésekor szintén.
Az indítómotor és a behúzómágnes induktív fogyasztó, ezért sem jó indítás közben, ha bizonytalan az érintkezés. Utána esetleg megsüthet a csipesz, ha sokáig tartott az indítás és nem várod meg, míg kihűl.
Szigetelt csipeszek vannak, de ívoltó csipeszről itt sincs szó:
https://totalcar.hu/magazin/technika/2013/11/16/szerszam_szombat_bikakabel/
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
tordaitibi #85535 üzenetére
Igen, az egy másik műfaj, amikor a feszültség nagysága miatt állva marad az ív, majd ahogy távolítjuk a két pontot, megszakad. Attól függően, hogy mekkora a feszültség. Ilyet lehet tapasztalni a képcsöves TV-k nagyfeszültségű csatlakozójával "játszadozva" is.
Itt az előzményben a kisfeszültségű áramkör megszakításában gondolkodtam csak, ami önmagában nem húz ívet, hanem indukciós "rásegítéssel".
#85536 mzso
Ami nekem van, ilyen konstrukció, egyet zártam rövidre, majd az IC típusát leolvasva, az adatlap alapján az áramot lejjebb vettem, így működik.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Ezek egy kaptafára mennek általában, de megtaláltam közben:
https://www.google.com/search?q=PT4515
Ahol nyíllal jelöltem, a két pont között 500 mV-ra stabilizál (ezt ellenőrizheted a sajátodon is), ez alapján számítható a LED-áram:
Ha neked két áramgenerátor van párhuzamosítva (így osztják kétfelé a disszipációt), akkor a kettőt egyformán kellene módosítani. Az adatlapon egy hármas példa szerepel, ezek összege az eredő áram:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
DM-Fan #85564 üzenetére
Az egy kettős tápegység, ami a két trafóban nyilvánul meg. A kisebbik trafó primer vezérlése az U2, a nagyobbik az U1. Utóbbi IC azért apróbb, mert az egy külön MOSFET-et hajt meg a hűtőbordán, míg az U2 egyben integrált, azaz közvetlen kapcsolja a kis trafót.
A kisebb tápegység az optocsatolón keresztül be tud avatkozni a nagyobbik tápnak a vezérlésébe, a 12 V-ot változtatni, növelni is tudja, ha kell. (De nem tudom, csinál-e ilyet).
Másik lehetőség, hogy csak leveszi a feszültséget, amitől szinte leáll a nagyobbik tápegység, nem fogyaszt áramot. Teljes kikapcsoláshoz inkább egy második optocsatolót szokás alkalmazni a TV-kben is, amikor külön van egy kis készenléti táp és egy nagy teljesítményű tápkör.
Nálad a nagyobbik tápegység nem működik, sőt a kiszáradó kondenzátorok miatt fellépő impulzusok / túlfeszültség kinyírták még a ventilátort is, amiben elpukkant a kondenzátor. Túlfeszültségű impulzusok előfordulnak ilyen esetben, valószínűleg a kiszáradó kondi miatt az optocsatolós visszacsatoló kör túlszabályoz. Itt pedig nincs másodlagos feszültségvédelem, mint a PC-tápokban például.
Lehetne zárlatos a nagy dióda is a hűtőbordán, vagy ilyenkor elszállhat a primer kapcsoló FET és az U1 vezérlő. Igaz, akkor a primerköri zárlat miatt már a kis tápkör sem működne, vagy ki lenne égve ez-az. A dióda zárlata csak leállítja a tápot és a primerkör ép maradhat.
TV-knél is előfordul, hogy a fénycsőmeghajtó inverter elszáll, pedig csak néhány felfúvódó kondival kezdődött a hiba, amitől mondjuk nehezebben indult a TV. Csak a tulajdonos addig kínozta, míg lett nagyobb baja is.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
tordaitibi #85555 üzenetére
Van egy módszer ilyen esetre, az egyik képet horizontálisan tükrözöm, így jobban össze lehet nézni a két oldalt. Igaz, hogy így a feliratok is nehezebben olvashatók az alsón, de lehet fordítva is csinálni.
Plusz az előbbihez, amikor a pufferkondik kiszáradtak, a ventilátorban lévő kondi valószínűleg próbálta átvenni a szerepét (vele párhuzamos, csak a vezeték ellenállása korlátoz) amit persze nem bírt teljesíteni, így elpukkant.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
27 és 150 ohm eredője 22,9 amit a műszerzsinór és átmeneti ellenállások miatt mérhetsz 24-nek is.
47 ohmmal egyik IC árama felére csökken, de a másik változatlan, úgy csak 75 %-ra csökkent az áram, ha feltételezzük, hogy össze vannak kötve az IC-k, mint az adatlapon. De akkor sokkal szerencsésebb, ha a LED-ek is párosával vannak, ahogy pirossal jelöltem, enyémben is így van.
Ha viszont független ág, a két ágon azonos számú LED-nek kell maradni, különben nem egyforma az árameloszlás. Amellett, hogy kártékony megoldás, mert egyik ág szakadása nyírja a másikat is.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Nem értettem, miért lett törölve a kapcsolós hozzászólás, csak úgy jöttem rá, hogy egy másik böngészőfülön véletlenül megmaradt:
Nincsen valakinek eladó ilyen kapcsolója?
Adok-veszek tilos... (Nem mondom, hogy engem zavart, csak aki hozzám hasonlóan meglepődött, itt a magyarázat.)
Új hozzászólás Aktív témák
- Ryzen7 7700X/ TUF B650M-PLUS WIFI/ 96GB DDR5/ 1TB 990Pro/ bontatlan/ garancia
- Újszerű Samsung Galaxy S22+ AJÁNDÉK tokokkal!
- BAZÁR Laptop ALAPLAPOK használt 1hét garancia POSTA ON
- Xbox Series X, szép állapotban, ajándékokkal, csere van PS5 Slim-re.
- Újszerű 16"-os MacBook Pro (M3 Max, 13c/30c GPU, 32GB RAM, 1TB)!
- Bomba ár! HP EliteBook 830 G5 - i5-8G I 16GB I 256GB SSD I 13,3" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Lenovo 20V 4.5A 90W gyári töltő - köralakú - centerpines
- Bomba ár! Fujitsu LifeBook E756 - i5-6GEN I 16GB I 256GB SSD I 15,6" FHD I Cam I W10 I Garancia!
- Lenovo Legion Go - 3 év garancia - Újszerű
- Új bontatlan IIIF150 B2 strapatelefon dupla kijelzővel, 6.5"FHD+ 10000mAh