-
IT café
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz terapeuta007 #81069 üzenetére
Előbb mellékattintottam az előzményt, de mindent összevetve hozzátenném, hogy a lágyindítás rossz irány ebben az esetben, sőt további átmeneteket iktat az áram útjába.
Triac lágyindítóról nem is beszélve, amin eleve feszültség esik, hűtőbordát is igényelne, ekkora tartós terhelésre, értelmetlen.
Lazulások szoktak jelentkezni a kötési pontoknál is természetesen, nem csak a villánál. Nagyobb áramra való, túlméretezett eszközökben érdemes ilyenkor gondolkodni, ha ez a cél, vagy nem akarod rendszeresen cserélgetni a beégett alkatrészeket.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz HUN_Szuh #81107 üzenetére
Ha elkót használtál és rossz irányba kötötted, az nem jó, mert DC-szivárgást produkál, amellett, hogy árt is a kondinak.
Lehet elkót használni, jó irányba polarizálva. Ez mérhető is, az in-out között, hogy mi a helyzet. Ha 1 μF kevés is, 10 μF már elegendő, legtöbb esetben.
Ha esetleg a PWM-moduláció zavarná, egyszerű RC-szűrővel megoldható lenne, ebben az esetben nem szükséges egyenirányítás. A kijelző modul maga HF-jelet igényel a bemenetén.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz pataslogeza #81151 üzenetére
Zárlatos forgórész szokott ilyen jelenségeket okozni, de nem csapágycsere miatt, hanem attól függetlenül.
Hogy miért pont most, annak viszont elég kicsi a valószínűsége, de miért kellett csapágyat cserélni, mi volt a probléma, előtte nem volt körtüzes egyáltalán?
Összerakás után ellenőrizted a megfelelő kefenyomást, azaz rugalmas felfekvést? Ha felakad / megszorul, nem nyomódik rá rendesen a kommutátorra, az nem jó.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz pataslogeza #81156 üzenetére
Erről beszéltem lényegében, a csapágy problémája egyelőre fel sem tűnt volna.
Azonban használat közben egyszer csak zárlatos lett a forgórész. Ezt abból tudod megállapítani, hogy az összes tünetét felsoroltad. Így legközelebb te is már rutinból felismered, hogy mikor van vége egy motornak.
Régen ilyenkor következett volna a forgórész cseréje, mint a javítás értelemszerű módja. Manapság persze nagyon ritkán látni a neten forgórészt egyáltalán.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Barret001 #81158 üzenetére
Ezt nevezik körtüzesnek is, jellegzetes morgó hang kíséretében, miközben a motor belassul, illetve erősen melegszik és nagy áramot vesz fel, a normálishoz képest.
Tehát ami zörgésnek tűnhet a laikus felhasználó számára, de aki hallja, az érzi, hogy ez nem csapágyzaj, hanem gyanús morgás. A kommutátor tisztítása ezen általában már nem segít, legalábbis nekem nem volt még ilyen szerencsém.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz pataslogeza #81175 üzenetére
Magas belső hőmérséklet, rezgések, anyagfáradás, szigetelés összekopása valahol belül, ahol a műgyanta nem tart rendesen, ki tudja, néha így tönkremennek. Láttam már a kommutátor alatti részen felfedezhető kiolvadt huzalt, kormos részt, de az is lehetett már másodlagos következménye zárlatnak, vagy a kommutátor hibájának, leválik egy szelet, ilyesmi.
Utána jelentkezik a túláram, körtűz, ami kinyírja a kefét is. A képen látható kommutátor, ahogy be van égve (olvadt szemcsék, kráterek) számomra ismerős is, láttam pár ilyet. Soha nem lett belőle már motor.
Egyébként jó esetben a szénkefének egy kis maradékával is még letesztelhető a motor, hogy érdemes-e vele foglalkozni.
Tehát van egy kis kefedarab, ami azért még jól érintkezik, rugózik, nyomódik. Elindítom, ha jó a motor, azt észre fogom venni, hogy rendesen végzi a dogát, azaz érdemes szénkefe után menni / rendelni.
Egyszer úgy teszteltem, hogy csak valami hasonló kefe volt kéznél, keskenyebb vagy ilyesmi, már nem emlékszem. De így is meg tudtam állapítani, hogy a motornak nincs baja, csak már tövig égett a kefe, ami benne volt.
-
Dr. Szilikát
őstag
Áramgenerátoros driver így működik, plusz még egy ellenállással is növelte a belső ellenállást, ami azért jó, mert a kimeneti puffer, amíg fel van töltődve, agyonvághatná a tesztelni kíván LED-et.
Egyébként viszont nem jó ötlet, mert ahogy említik is a kommentben, az a trafó nem feltétlenül véd az áramütés ellen, sőt vannak olyan driverek némelyik lámpában, amiben a látszólag trafó nem trafó, csak szimpla tekercs és egyáltalán nem választ el a hálózattól.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Azharel #81171 üzenetére
Tehát azt írod, hogy a kapcsoló baloldalán kettő közös, eszerint az csak a világításnak adja a feszültséget.
Jobboldalon kettő megszakít. Azt nem tudjuk, hogy itt a világítás az alsó vagy felső pontra megy, de ha állandóan világítana, azt már csak fel kell cserélni.
A színes karikák szerint keresztbe van kötve, de nem úgy kellene, hanem nyilak szerint.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Stylewars_kp #81185 üzenetére
Mérni kellene pontosabban, neten úgy látom, 1,2 A körül lehet egy ilyen sziréna áramfelvétele, de azt is tesztelni kellene, mennyire stabil, alacsonyabb feszültségen.
Egy LM2596 DC-konverter elbírná elvileg, amivel be lehetne állítani a csökkentett feszültséget. Úgy nem kell ellenállás.
Ellenállás próba kérdése, 4,7 ohm, 10 ohm stb. 5 W-os értékekkel lehetne kísérletezni. Egy kis trimmer nem bír el ennyi áramot, huzaltrimmer esetleg. Az áram bizonyára csökken, a feszültséggel együtt, akkor már kisebb teljesítményű ellenállás is elviheti. Azért nem írom biztosra, elvben lehetne olyat is tervezni, ami növekvő áramfelvétellel kompenzál (egy határig), de nem hinném, hogy ez olyan.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz DonThomasino #81208 üzenetére
Próba kedvéért meg kellene nézni az első ábra szerint, galvanikusan elválasztott segédtáppal (USB dugasztáp stb.).
Közös táplálással (alsó ábra) úgy rémlik, másnak is volt már gondja.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz #85619712 #81213 üzenetére
Régebben volt ilyesmi variáció, ha jól rémlik, de úgy látom, most már szabványosított 75 mV söntök vannak, ezért mindegyikhez megfelelő kijelző kell, ami 75 mV-on mutatja a kívánt max. áramot, vagy legalább a trimmerrel korrigálható, mondjuk egy 20 vagy 30-os sönt esetében, ahol nem nagy az eltérés.
10 A-os változatnál van csak belső sönt, ami a nagyobbakból hiányzik, a kijelző oldalán pedig megjelölik, hogy mire való.
0,5 % osztálypontosság is szerepel a söntökön:
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz DonThomasino #81216 üzenetére
Ha a kijelzőben lévő stab. IC-re gondolsz, nyilván nem leválasztott, az meg 3,3 V-os, ha jól rémlik, ezért kell neki minimum 5 V betáp a stabil működéshez.
Galvanikusan leválasztani (jelen esetben) trafóval tudsz, trafó a dugasztápban van például, arra írtam, hogy meg kellene próbálni, valamelyik fórumon is mintha ezzel problémáztak volna.
Egyébként, ha nem emiatt keletkezik eltolódás, akkor egy 100 A-os söntön feleannyi feszültség esik az 50-eshez képest (amennyiben ezt a 75 mV szabványt tételezzük fel végértéknek), így elvileg pont beállna neked a fele érték.
#81219 tordaitibi
Elütés bizonyára, csak a félreértések elkerülésére: 0,075 V
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz DonThomasino #81221 üzenetére
Ahogy mutatják itt is:
https://www.youtube.com/watch?v=EhZnUlJkDsg
Egyik a nullázás, másik a pontosítás / kalibrálás. De, ahogy írtad:
Próbáltam állítani hátul a trimmeren kb 0.1 A lehet +/- ba.
Felezni így nem tudsz.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz tordaitibi #81245 üzenetére
Kurrens félvezetőket szeretnek hamisítani, ami látható lehet a tokozás, feliratozás durvább, igénytelenebb kivitelén is.
Egyébként plazma TV áramköreiben is csak 1-1 Gate-ellenállást szoktak beiktatni a párhuzamos MOSFET-eknél, ami néhányszor 10 ohm és a Gate-kapacitás "ellen" véd, de az kapcsolóüzem és aránylag komoly igénybevétel.
Lineáris / lassú módban ez a kapacitás nem játszik.
Emitter ellenállás a teljesítménytranzisztoroknál érdekes főleg, ahol a B-E nyitófeszültség eltérései miatt, eltérő kollektoráram alakulhatna ki, lineáris / analóg üzemben. Lehet, hogy lineáris szabályzónál elméletben előfordulhatna a MOSFET-eknél is, hogy azonos Gate-feszültség --> eltérő Drain-áram, de a gyakorlatban, illetve főleg az adott példában ez nem olyan vészes.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Chosen #81271 üzenetére
Ha van kedved Kínából rendelni, vannak jó kis pákák, nem ismétlem magam:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_80889-80889.html
Legyen védőföldeléses:
https://cdn.prohardver.hu/dl/upc/2021-11/23/1005616_uwsaj4a4uzl31yfs_2021-11-23_140300.png
...és nem csak szimplán teljesítményszabályzós, hanem hőfokszabályzós (vagyis stabilizált hőmérsékletű), ami nem ugyanaz és megmenthet a panel szétégetésétől, főleg ha valaki még gyakorlatlan. Szintén kezdőknek (is) nagyon jó a rézhegy, amit linkeltem, könnyebb vele forrasztani.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz #85619712 #81282 üzenetére
Fűtőbetét nem tekinthető biztonságosan szigetelhető alkatrésznek (ld. bojler, mosógép stb.), mivel képes úgy meghibásodni, hogy testzárlatos lehet, ezért a 230 V-os pákák fémrészének földelése ajánlott, illetve a hazai szabvány szerint kötelező is, ha jól tudom.
Más a helyzet egy trafós / tápegységes pákánál, ahol a trafó elválaszt.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz #85619712 #81302 üzenetére
Ha zárlatos pákával érint tárgyakat, áramköröket, abból komoly gondok lehetnek, meg az életbiztonsággal kapcsolatos szabályok / szabványok nem épp arról szólnak, hogy nem életszerű vagy "hátha biztos".
A magyar kiskereskedelemben átcsúsznak olyan eszközök is, amit csak utólag fognak meg, hiszen számos példa van erre, de akad olyan is, ami eladásra kerül, holott legfeljebb a kínai szabványnak felel meg.
A hazai szigorú szabályozást ismerve, számomra inkább az valószínűtlen, hogy alábbiakat engednék eladni, egyszerű villásdugóval. Már, ha tudnának róla. Lehet találni ellenpéldákat is a képkeresővel, de az a gyanúm, azok csak "átcsúsztak".
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz #85619712 #81310 üzenetére
De ezek jobbára csak triac teljesítményszabályzott pákák, a hőmérsékletet nem érzékeli, nem stabilizálja.
Nem tudom, kezdők menyire tudnak vele jól dolgozni, be kell játszani a megfelelő hőfokot, amit befolyásol a munkadarab hőelvezető képessége is. Alkalmi használatra attól még jó lehet.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Barret001 #81321 üzenetére
Szilárdtest relé gyakorlatilag, főleg ipari felhasználásra.
Többféle változata van, a tiéd 10-32 V input, AC-DC tetszés szerint, ezzel együtt a polaritás sem számít.
A kimenet egy nyitott kollektoros tranzisztor, ami pozitív feszültséget tud lehúzni GND-re, illetve a "szekunder" oldal igényel még + 5 V (max. 28 V) tápfeszültséget is a belső elektronika működéshez.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Teasüti #81399 üzenetére
Ezért nem is értettem, hogy mi a probléma, ugyanis ilyen szempontból közömbös a ház földelése a hálózathoz.
A fémváz mindenképpen megegyező az elektronika GND közös viszonyítási pontjával, hiszen az alaplap is arra van testelve, illetve a tápegység GND pontja is. A merevlemez, az USB, egyéb meghajtók, minden.
Hogy még a hálózati védővezetőhöz is földelve van, vagy olyan készülékről lenne szó (erősítő, bármi), ami attól teljesen szigetelt, a kiegészítő áramköröd tervezése szempontjából irreleváns. Laptop is létezik egyébként földeletlen (kettős szigetelésű) tápegységgel / dugasztáppal, de az is mindegy lenne.
#81382 Samus
Ahogy fejtegeti is a szöveg végén, áramkorlátozó ellenállások vannak, már a maga kínai spórolós módján. Végeredmény szempontjából mindegy, hogy valaki az eredeti panel Graetz-hídját hagyja bent az áramkörben, vagy a panelt teljesen kihagyja és külön hídra épít.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Teasüti #81407 üzenetére
GND-re van kötve. Az alaplap csavarjai odakötik. Tápegységen belül szintén. Csak a példa kedvért megnézel egy merevlemezt, az is test <--> panel GND közös.
Szerencsére egy számítógépnél nem számít a földhurok, lehet "összevissza" testelni mindent, mivel digitális jelek játszanak, vagy 0 vagy 1.
Egy analóg erősítőben ilyet nem nagyon lehet, ott már észnél kell lenni a földelési rendszerrel, különben földhurok, búgások, zúgások, gerjedések. Ennek oka, hogy a GND-hálózaton folyó áramok által létrehozott feszültségesések közvetlenül beleszólnak a jelátvitelbe (aszimmetrikus jelátvitel, földpotenciálhoz viszonyít).
Más a földfüggetlen (unbalenced / érpáras) jelátvitel, ami tisztán a két szál vezeték közötti feszültséget erősíti csak (differenciál).
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Dr. Szilikát #81409 üzenetére
Illetve elírtam balanced (érpáras).
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Teasüti #81411 üzenetére
Sőt, az sem kizárt, hogy egyes alaplapokat nem is jó úgy használni, hogy nincs alaplemezre szerelve, ami által csökkenhet egyes rézfóliaszakaszok áramterhelése, hogy a fém alaplemez is átvezet / elvezet / kiegyenlít belőle valamennyit és azt mondjuk a gyári tervezésnél is bekalkulálták.
Tudom, hogy bevett gyakorlat a "csupasz" alaplap tesztelése és működnie is kell, de tartós használatra nem feltétlenül ideális.
#81408 ekkold
Ha gyorsabb, egyszerűbb megoldást szeretne valaki, ilyen hőelemes pákákra van egyszerűbb lehetőség is. Magam egy hőlégfúvóhoz építettem hasonló áramkört, módosításokkal, de ilyen alapelven.
Hőlégfúvónál 230 V-os betétet kapcsol a triac, illetve beiktattam elé egy MOC3063 nullátmeneti triac kapcsolót is. A ventilátor 24 V-os, ahhoz lehet még alkalmazni egy csökkentő szabályzót is. De közvetlen 24 V-ról is már használható.
A hőmérsékletet az első műveleti erősítő kimenete indikálja, miközben százszorosára erősíti a hőelem feszültségét, oda kötöttem egy kis digitális DC-kijelzőt. Az erősítést pedig úgy korrigáltam, hogy pl. 300 °C-ra mutasson 3.00 V-ot, így a célnak megfelel.
Zener referenciát külön nem alkalmaztam, a stabilizált (7812) tápot osztottam csak le. Nyilván egyéb kényelmi automatizmusokat nem tud az egyszerű áramkör, de működik.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Sokimm #81443 üzenetére
Vizsgáltam én is a dolgot, ha nem is a károsodás miatt, ami sejthető volt, hogy nincs, hanem az akku visszamerítése miatt, ha például elmenne a betáp.
Az akkut visszaterheli először is a 10 k trimmer, illetve osztó, ami nem túl sok áram, de lehet kellemetlen, hosszabb távon.
Ugyanakkor az IC 3-5 lába között van egy belső dióda, ami az integrált MOSFET-et védi a fordított feszültség ellen. Tehát az a dióda a kimeneti feszültséget visszaviszi a bemenetre, 0,6 V eséssel, így az akku megtáplálja gyakorlatilag az egész áramkört, világít a LED is, ha úgy van beállítva, ezáltal néhányszor 10 mA áramot visszaszív az akkuból.
Egyébként itt a CC/CV áramkör maga a töltő (szabályzó), a BMS nem töltő. Csak egy közbeiktatott védelem, ami egyebek mellett a töltő hibája ellen is védene (túltöltés ellen is).
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz [CS]Blade2 #81450 üzenetére
Noha ezek csak közvetve stabilizált tápegységek, de ennyire nem kellene felugrania, terhelés nélkül.
Azaz nincs optocsatolós figyelés, gyakorlatilag "nem látja" pontosan a kimenőfeszültséget a primer vezérlés. Annyi van, hogy egy táptekercs van primer oldalon, amit a nyíllal jelzett dióda egyenirányít és a kis kondira dolgozik. Ez adja az IC tápfeszültségét, ugyanakkor figyeli annak nagyságát is, azt igyekszik stabilizálni, így van hatással közvetve a szekunder stabilitására is.
Ez így nem ad tökéletes stabilitást, de a célnak megfelel. Ha viszont a kis kondi (C3) kiszárad, okozhat problémákat, túlfeszültséget is. Míg el nem pukkan az egész.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz csabyka666 #81456 üzenetére
Műszerrel egyenáramú ellenállást mérsz, ami az impedanciánál kisebb. Az így 6 ohmnak mért mély lehet 8 ohm valójában. Bár az sem kizárt, hogy még 6 ohmosnak számít, nem minden esetben szignifikáns a különbség.
Pontosan nem emlékszem, hány kHz-en mért impedanciát írnak a hangszórókra (azt is kerekítve lehet értelmezni), de nem a DC ellenállást írják rá.
DC 4 ohm magas, talán utalhat arra, hogy az is 6 ohm impedanciájú valójában és így illenek össze. Meg kellene mérni a lomtárban pár hangszórót a következtetések levonásához, de ha mértem is valamikor, már nem emlékszem pontosan.
Alacsonyabb impedanciájú (pl 4 Ohm-os autóhangszóró) elküldheti a végfokot, igaz?
Igaz, de az is igaz, hogy a melegedés a kulcsa mindennek. Ha te elkezded így járatni és közben szakszerűen figyeled a végfok, illetve tápegység melegedését és úgy tapasztalod, hogy az általad igényel hangerőt röhögve kiszolgálja, akkor nem aggódsz, csak használod és kész. Mármint módjával, nem csutkára hajtva.
Másik dolog, hogy a tranzisztoros végfokok linearitása nagyobb áramon kicsit romlik, tehát elvben nőhet a torzítás. nagyobb áramú (kisebb impedanciás) terhelésnél. De ha nem veszed észre, illetve nem zavar, fülre nem tűnik fel, attól is még lehet használni.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz csabyka666 #81464 üzenetére
Lehet nagyobb teljesítményű a hangszóró, az nem árt.
Ilyen mérések néha meghazudtolják látszólag az elméletet, de fizikailag (mivel induktivitásról van szó, kapacitív összetevő elhanyagolható, az üzemi frekvencián), az ohmos ellenállás mindenképpen kisebb, mint az impedancia (váltakozóáramú ellenállás).
Csak ott például papíron 4 ohm az impedancia, ami a valóságban több.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz csabyka666 #81469 üzenetére
Nem feltétlenül pont annyi, ami rá van írva, de itt vannak ilyen görbék, így jobban érthető:
https://www.google.com/images?q=speaker+impedance+curve+explained
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz csabyka666 #81475 üzenetére
Párhuzamosan kapcsolódnak a kimenetre, de interneten előforduló laikus tévedés, amikor azt hiszik, hogy pl. 8 ohm mély és 8 ohm magas párhuzamos eredője jelentkezik és akkor az 4 ohm lenne.
Ez nem így van, a mélysugárzó is csak a saját sávjában terhel 8 ohmmal, a magas is a saját sávjában 8 ohmmal, erről gondoskodik a hangváltó. Meg a középsugárzóról is, ha kell.
De igazság szerint a világ legegyszerűbb hangváltója (amikor a mély direktben kapcsolódik, a magas csupán 1 db kondenzátoron keresztül) is működik és nem lesz túlterhelve a magas tartomány, mert a mélyhangszóró abban a sávban már eleve nagy impedanciát mutat. A magas meg nyilván nem terhel a mélysávban, a kondi leválasztja.
Mindamellett egy ilyen hangdoboz a hangváltójával együtt igencsak girbe-görbe eredő impedanciagörbét mutathat, ha valaki megnézi, ez így működik általában.
#81479 Pötyi
Ha nem jó az IDE-kábel, létezik ilyen is, többféle keresztmetszetben:
https://www.google.com/images?q=színes+szalagkábel
Ilyen is kapható többféle:
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz SchumiBácsi #81508 üzenetére
Földhurok szokott problémát okozni a számítógépeknél, mivel a géptest a hálózathoz van földelve és amikor a rendszerben van egy másik földelt eszköz is (akár központi antennához csatlakozó) a kettő között kiegyenlítő áram folyik, ami az analóg átvitelt zavarja, hiszen annak földpotenciáljába szól bele közvetlenül.
Ezért jobb az optikai átvitel, vagy minimum az erősítőnek ne legyen föld felé csatlakozása sehol. Nem a hálózatra gondolok (ami erősítőnél legyen földeletlen), hanem más kábelezések is beszólhatnak.
Legkínosabb persze, ha az alaplap analóg kimenetén már eleve ott a zaj még akkor is, ha az erősítő semmi más irányból földet nem kap.
#81506 Barret001
A nagy primer puffer kiszáradhat úgy is, hogy szemre jónak tűnik, valamint primer oldalon a kis elkó(k) is.
Túláramot általában a MOSFET Source ellenállásán eső feszültség alapján érzékeli a vezérlő IC, bár az nem szokott megnyúlni, inkább kiégni, de akkor már elszállt az egész.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz cool13 #81514 üzenetére
A telefon képes utasítani a dugasztápot, hogy váltson nagyobb feszültségre, így védhető ki a károkozás, hiszen csak olyan eszköz engedi magára a nagyobb tápot, ami kéri. Ennek van többféle szabványa, amit nem részleteznék, pláne már nem is emlékszem pontosan.
De lehet rendelni Kínából olyat tesztpanelt is, ami képes aktiválni az emelt feszültséget.
Amit sokan nem értenek, a nagyobb feszültségű energiaátvitel lényege csupán ugyanaz, mint a távvezetékeknél: ezáltal kisebb áram terheli a vezetéket, csatlakozókat, illetve nagyobb teljesítmény vihető át, ugyanannyi áramon. Miután feszültségben van még tartalék a 48 V törpefeszültségi tartományban, de az áram eléggé korlátozott, a kis érintkezőkön.
A töltés gyorsasága viszont a teljesítménnyel arányos, tehát ezáltal gyorsítható a "bepumpálás".
Viszont a bemenő feszültség végül ugyanúgy lekonvertálódik az akku 4,2 (4,4) V szintjére, ebben is előfordulnak tévhitek. Nyilván nem 12 V tölti az 1 db cellát.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz SchumiBácsi #81516 üzenetére
A hurok, az csak hurok, a rajta létrejövő áram lehet sokféle. Sőt, még az áram is létrejöhet legalább kétféle módon: a hurokban külső elektromágneses tér indukál feszültséget, vagy a hurok közvetlenül feszültséget egyenlít ki, két eltérő potenciál között. Kapacitív opció inkább csak elméleti, ebben a vonatkozásban.
Az áram lehet 50 Hz, vagy lehet zavarokkal, impulzusokkal terhelt 50 Hz, lehet kapcsolóüzemű frekvencia is.
Egy számítógép belső testhálózatán, a rézfóliákon, vezetékeken is értelemszerűen különféle áramok folynak és mivel ez a hálózat sem lehet 0 Ω, az áram feszültségeséseket fog létrehozni rajta.
A digitális jeleket ez kevésbé befolyásolja, illetve azokból jobban szűrhető, helyreállítható az eredeti L/H szint. Ráadásul olyan átvitelek, mint pl. a DVI / HDMI, nem csak digitális, de szimmetrikus (földfüggetlen) érpáras is, plusz még árnyékolt is.
Csak utóbbinál lényeges, hogy az árnyékolás nem vesz részt a jelátvitelben, míg az aszimmetrikus audio kábeleknél a GND egyben jelút is.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Jamby18 #81541 üzenetére
Párhuzamos lévén azt lehet mondani, hogy ilyen tüneteket az okozhat, ha már mindegyik cella belső ellenállása megnőtt, ami az elhasználódás tipikus megnyilvánulása ezeknél. Emiatt nagyobb töltőárammal kevesebb töltést tud felvenni, mert gyorsabban éri el a 4,2 V végfeszültséget, illetve hamar lefut a CV szakasz is, így a szabályzó "azt hiszi", hogy tele van, pedig nem.
Kisebb árammal több energiát lehet belenyomni, de a terhelésre ugyanez vonatkozik: nagyobb áramon kevesebb vehető ki, mert ellenállása miatt hamarabb esik 2,5 V szintre, ahol letilt a védelem. Ilyenkor van az, hogy a cella energiát még tartalmaz, de az csak kisáramú terheléssel szipkázható le belőle.
A megnőtt belső ellenállást érzékelhetnéd abból is valószínűleg, ha ebben az állapotában párhuzamosítanál rá 1 db jó cellát, annak kapacitását ki tudnád használni, de a vele párhuzamos gyengék nem zavarnának. Minimálisan rásegítenének legfeljebb.
Noha lehet olyan jelenség is, hogy egy hibás tag mondjuk 4,1 V felett már elszívó hatást mutat (az érzékeltetés kedvéért szinte egyfajta Zener határoló effekt, ami rossz cellánál alacsonyabb szintre áll be).
#81542 Samus
vagyis 2 cella párhuzamosan (kapacitás miatt)
Feszültségkonverzió esetén ennek (ilyen szempontból) nincs jelentősége. Power bankban akár soros, akár párhuzamos, lényegileg a cellánként tárolt Wh energiamennyiség számít, ami mindig összeadódik. A feszültség meg úgyis áttevődik 5 V szintre és ahhoz képest kalkulálható valamennyi Ah töltésmennyiség.
Más szempontból a nagyobb feszültség / kisebb áram elve miatt kisebb veszteségekkel lehet dolgozni azon az ágon, ezért van előnye a soros cellás megoldásoknak. Viszont akkor külön kell figyelni a soros tagok feszültségét, ami bonyolító.
Utána a telefonban is van még egy feszültségcsökkentés az akku szintjére, amire max. 1 A töltőáramig szoktak áteresztó disszipatív szabályzást alkalmazni (ahogy a TP4056 is működik), míg nagyobb áramon DC-konverziót.
Ez azért sem mindegy, mert áteresztőnél az 5 V szinten mérhető áram (ezzel együtt az Ah-érték is) azonos akku szintjén mérhetővel.
Konverziós szabályzónál viszont 5 V-on kevesebbet mérhetünk, ezért megtévesztő lehet (valójában nem annyi Ah töltésmennyiség folyik az akkuba), ezért jobban célra vezet a Wh-érték mérése, miután az feszültségfüggetlen paraméter. Vagy másképp mondva, feszültségtől függetlenül teszi összehasonlíthatóvá a mozgatott energiákat.
A hőveszteségek természetesen akkor is minden ponton levesznek valamennyit a végeredményből.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Barret001 #81554 üzenetére
Áramra szabályoz, de ha ilyen van benne:
https://www.aliexpress.com/item/33010711397.html
Ez 24 LED sorosan, névlegesen 3 V darabonként, gyakorlatban pár tizeddel több. Vannak 6 V-os konstrukciók is egyébként, de erre emlékszem, hogy 3 V-os.
Kamerás teszten a PWM hoz ki hullámzást, ami a háttérvilágítás fényerejének csökkentésével egyre szélesebb (az OFF szakasz). A PWM-frekvencia interferál a kamera letapogatási frekvenciájával, emiatt látszik egy hullámzás.
100 % fényerőn nincs már PWM szaggatás általában, teljes kitöltésre vált (DC meghajtás). Ezt úgy kell elképzelni, van mondjuk 250 mA stabil áram, 100 %-on (áramgenerátoros vezérlés).
Háttérfényt elkezdjük visszavenni, ezt a 250 mA áramot szaggatja meg PWM módban. Így nem változik a háttérfény színhőmérséklete, mert a csúcsáram marad 250 mA. Ellenkező esetben "melegedik" a fény, sárgul a szín, kisebb áramon.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
LG-nél gyakrabban előfordul 6 V-os LED, mint például:
3 x 6 = 18, így ha 130-at mértél, 7,2 V és még reális. 3,6 V üzemi nyitófeszültség. De LG 32" lehet ilyen 3 V-os is:
Párhuzamosított LED-sorok kínai Vortex gagyinál voltak főleg és még ők is leszoktak róla később. Kártékony "megoldás", mert egy sor szakadása esetén többlet áram jut a másik két sorra, amit csak részben korlátoz a driver feszültséghatárolása.
Samsung, Vestel lehet 2 ágra osztott is (40" és felette), de azok áganként külön step up áramgenerárorral meghajtva. Nem mindegy.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
MOSFET vagy jó, vagy tönkrement, nem szokott ilyet okozni.
Kis kék kondenzátor néha okozhat ilyet, vagy valahol máshol is áthúzhat a feszültség.
Fénycső hibája esetén szoktak próbálkozni driver IC védelmének kiiktatásával. Attól még működhet éppen (már amíg működik), csak a vezérlés, alapbeállítás szerint kevésbé tolerálja az öregedéssel járó változásokat, emiatt letilthat.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Hauptmann #81573 üzenetére
Ilyen célra nem hinném, hogy legjobb választás egy gázpáka, noha az is szabályozható hőmérsékletű, de nem stabilizált. Legalábbis feltételezem, hogy nincs benne hőfokfüggő lángszabályzás.
Anélkül viszont előbb be kell játszani megfelelő hőfokra, de azt nem fogja stabilan tartani, ha olyan tárgyat melegítesz vele, ami komolyabban elvezeti a hőt. Erre tipikus példa egy PC alaplap. Ami ráadásul a túlhevítésre is érzékeny, tönkre lehet tenni a panelt.
Alkalmi használatra ma már vannak jó kis pákák, a 900M standard pákaheggyel működő kategóriában, ehhez hasonló, trafó nélküli formátumok:
Itt sarkalatos kérdés a védőföldes dugó, ami a hazai követelmények szerint szükséges és magam részéről azért nem mernék például egy ilyet ajánlani:
https://www.aliexpress.com/item/4000966319094.html
Mert hiba esetén veszélyes lehetne. Ha nem is nagy rá az esély. Trafós pákánál pedig a trafó képez védelmet. A 900M technikával kapcsolatban a fűtőbetét és hegy közötti légrés, ami talán nem szimpatikus, de egy kis rézfólia betekerésével javítható a hőátadás. Rézfólia Li-ion akkuból bontható.
Rézhegyből nekem ez vált be, amiből nem hiányzik az acél csőbetét.
Vagy vehetsz olyan pákát is, ahol a fűtött hegy bonthatatlan egységet képez.
Csak egy érdekesség, amikor egy közelebbi ismerőshöz mentem forrasztani (parkolási problémák miatt inkább gyalog), szinte furcsa volt, hogy a nehezebb pillanatpáka helyett csak egy ilyen kis "pehelypákát" dobtam be egy kis táskába.
#81577 Jamby18
Ezek mind a szokásos tünetek, az elhasználódás miatt.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Hauptmann #81583 üzenetére
Pillanatpákánál az ember szabályozza a hőmérsékletet, egyszerűen addig kell nyomni, amíg olvasztani kezd, de ne égessen, ezért szakaszosan be-ki kapcsolgatjuk.
Ezzel csak azok vannak bajban, akik valami érzék hiányában folyamatosan nyomják, túlégetnek vele, gányolnak. De lehet, ők csak egy kisebbség (vagy eleve nem is műszaki beállítottságúak), hiszen nem olyan nehéz begyakorolni.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Barret001 #81588 üzenetére
230 V-os lehet kefés is, de ha aszinkron motorról van szó, annak nevében a lényege.
A kalickás forgórész nem képes szinkronban követni a mágneses forgómezőt, mindig van bizonyos lemaradása, csúszása (slip). De az üzemi feszültségen, illetve terhelés nélkül még mondhatjuk, hogy majdnem szinkronban forog a frekvenciával, a póluspárszámtól is függően.
Ha csökken az áram, a nyomaték csökken, slip nő.
Tehát a motor legyengül, lassul, instabillá válik, ráadásul fázishasítós csökkentés esetén kellemetlen zúgása is lesz. Mégis jobb híján (frekvenciacsökkentés helyett) alkalmazzák ezt a megoldást is, egy határig. Hogy félfeszültségről képes-e elindulni, nem biztos, esetleg be kell lökni, vagy akkor is lehet instabil.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Barret001 #81591 üzenetére
12 V-ra nem nagyon szokott lenni aszinkron (kalickás) motor. Inkább szinkronnal találkoztam 24 V-ra, tehát ahol a forgórész permanens mágnes. A segédfázis lehet kondenzátoros, vagy a vasmag kiképzése, réz rövidzár biztosíthat fázistolást.
Vagy elektronika van beöntve / rejtve és az oldja meg a forgómezőt.
Passzív szinkron / aszinkron motor esetében a feszültség növelése a motor fokozott melegedésével jár. Annyit lehet növelni, amit érzésre elbír. A forgómező nem gyorsul, így a fordulat sem. A slip csökkenhet némileg, a kalickásnál.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Barret001 #81595 üzenetére
Az valószínűleg a mosógépszivattyúkhoz hasonló szinkron szivattyú, formája arra utal. Ilyen vízben lebegő forgórésszel működnek, belül permanens mágnes van:
Alábbin piros nyíllal jelöltem, ahol kinyúlik a vasmag, ezáltal forgatja a tengelyt. A tekercset pedig teljesen vízmentesre ki lehet önteni, így biztonságos, plusz a medencéhez még trafós is, a fokozott biztonság miatt.
Hasonlók:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Jamby18 #81604 üzenetére
Párhuzamos lévén, ha feltételezzük, hogy egy hibás cella leszipkázta másik három társát, de te a hibásat kiveszed, akkor a többi hárommal működnie kellene, 3/4 kapacitást biztosítva.
Ha nem, akkor azok is gyengék már. Lehet jó a feszültség, de gyakori eset, hogy megnő a belső ellenállás, emiatt komolyabb terhelést már nem bír.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Tomika86 #81615 üzenetére
Nincs különösebb jelentősége, optocsatolót a tápegységekben is gyakorlatilag darabra lehet cserélni, ami éppen akad kéznél. Nincsenek határértékre hajtva.
Ha többet bír a tranzisztora, az sem baj. LED-áramot tekintve jól látható, hogy 10 mA-t beállítva is már ellátja a kapcsoló feladatát. Vagy lehet 20 mA, mint gyakori alapérték.
Határértékben elbír 50 mA-t is.
Természetesen a kapcsolóüzemű tápegységekben lineáris szabályzóként funkcionálnak, a primer-szekundert elválasztva, azaz nem arra értettem a fentit.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Babetta-X #81617 üzenetére
A betáplálás nullavezetőjének keresztmetszete számít ilyen szempontból, hogy az mit bír.
Védővezetőt a lakás főelosztójánál, illetve a mérőnél lehet /szabad elágaztatni a nullából (kettő nem feltétlenül ugyanaz, ld. azon társasházi lakások, ahol a mérő a lépcsőházban van, elosztódoboz a lakásban).
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Babetta-X #81617 üzenetére
Közben megtaláltam, itt volt szó pontosabban az árameloszlásról:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_79320-79320.html
#81620 Tomika86
A szokványos alaptípusra gondoltam, de úgy látom, mindegy, mert ez is csak az antiparalel LE-ekben különbözik. Így bármilyen irányú bemeneti áramra érzékeny.
[ Szerkesztve ]