-
IT café
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz PH-User #14461 üzenetére
Ha jól számolgatok, akkor 16V-os szekunder kell, az egyenirányítva 22V, 100W-os gondolom elég.
Ha 8 ohmosak a hangszórók, akkor a csúcsáram 2.5A körül van, szimmetrikus tápnál ott vagy a 100W környékén.
Nekem veszőparipám a stabilizált táp, de nem kötelező. Egyszerűbb megoldásnak megfelel a 4700-6800uF szűrés is. Stabilizálthoz nem elég a 16V~, ott még esik a híd 2 diódáján kívül (1.4V) a soros szabályzón is néhány volt. 22V stabilizálthoz a 22~ az alsó határ körüli érték.Ha van egy nagyobb trafóm akkor is a stabilizálást ajánlod?
A túlméretezett trafó előnye a kisebb tekercsellenállás lehet, ami a csúcsfogyasztásnál kisebb feszültségesést jelent. Nem árt.
-
Lompos48
nagyúr
válasz PH-User #14464 üzenetére
Ha eddig még nem csináltad, akkor igen. Kérdés, hogy nincs-e lakkba öntve. Tudtommal a szekunder ott nagyfeszültségű, azt le kell szedni. Valahogy "illene" megtudni a menetszámot, hogy tudd mit tekersz újra a szekunderbe. Jó lenne ugyancsak egy - bár - kézi tekecslógép (olyan kurblis). Illik a csévébe egy famagot csinálni, azzal tenni a tekercselőre. A fűtőtekercset azt mérd meg (feszültség, keresztmetszet), hátha hasznosítható.
[ Szerkesztve ]
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz PH-User #14438 üzenetére
Nagyon egyszerű, de jó hangszín/balansz megoldás létezik egyetlen IC-vel.
Táplálása megoldható egyetlen ellenállás-Zener-szűrőkondi kombinációval.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #14496 üzenetére
Kételyeim továbbra is fennállnak. Egy lassú dióda (vagy híd) tudomásom szerint képtelen átvinni gyors frontokat, tüskéket, azokat szépen legyalulja usec nagyságrendű kapcsolási idejei (forward főleg, de reverse recovery time is).miatt. Ez logikusan akkor fordítva kellene legyen. De nem vitatkozok, inkább majd eccccer meglátogatlak Déldunántúúúúlon és tartasz egy bemutatót.
-
Lompos48
nagyúr
válasz totya694 #14515 üzenetére
Nézőpont kérdése. Ha az erősítő az enyém lett volna és te lettél volna kíváncsi, hogy mi az az izé ott középen (ami elmegy akár egy érzékeny bistabil relének is), mit kérdeztél volna? Hogy ne tegyem hozzá azt, hogy a konstrukcióban jó elrejtetted a "hordókat" szem elől.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz PH-User #14524 üzenetére
Egyértelmű nincs. Vannak gyártók (lásd Philips), akik saját termékeiket promoválandó közölnek (közöltek valamikor) olyan táblázatokat, hogy xyz termékük kivátja/helyettesíti a következő típusokat. Nem mondom, hogy nem igaz, de céljuk van. Egyébként akár számítástechnikával is egy hatalmas meló lenne.
Esetenként ki lehet guglizni egy-egy típust ha beírod, hogy XYZ... equivalent, és van esély pontos találatra is. -
Lompos48
nagyúr
válasz moha21 #14553 üzenetére
hogy a táp nem kapcsolt le zárlatkor...
Lehetett zárlatvédelemmel ellátott, még ha olcsó is. A legtöbb stabilizátor IC-ben ez benne van hővédelemmel, meg minden egyéb csicsával. Ahogy a zárlat megszűnik vidáman fűrészel tovább.
a rohadt drága cuccokban sincs..
És ha van, de nem a cserélhető ismert kialakításban, hanem mint a laptopokban, pici SMD vacak, amit csak három nap keresés után találsz meg vagy jössz rá, hogy mi az, amikor már közel vagy az emeletről kiugráshoz?
-
Lompos48
nagyúr
válasz atesss #14557 üzenetére
Első látásra nagyon ok-nek néz ki. Két, valószínűleg összefüggő dolgot nem értek:
teljesen automata terhelésszabályozás
1,2 Ah-tól 120 AhHonnan tudja, hogy mekkora kapacitású akkut tölt, hogy azt a szokásos tizedkapacitás-nyi árammal tegye? Mert azért ez nem mindegy. És hogy kapcsolhatóát 6 vagy 12V-os üzemmódra. Ha teljesen automatikus, akkor esetleg egy nagyon lemerült (tulképp halott) 12V-os akkut 6V-osnak "nézhet"?
Pedig nagyon hajlanék bizalmat szavazni neki.
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #14591 üzenetére
nem megy a varázsszem
Anno sok varázsszemet láttam apránként elhalványulni, majd kihunyni. Van benne az a floureszcens réteg (ernyő), ami "elfogy".
miért van a C-R-C tag a föld helyett kettő ellenálláson át a földre kötve?
Rácspolarizációt állítanak elő, ha jól látom. Azért nem lehetett egyszerű dolog egy heptódát megfelelő feszültségekkel ellátni.
Izgalmas az az AZ1-es egyenirányító. Érdemes megnézni a foglalat megoldását. Ha jól emlékszem "körmös". Hogy miket kellett valamikor a mérnököknek kitalálni!
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #14597 üzenetére
Klassz képek! Pár éve kidobtam egy Tertát, mert effektíve csak a port fogta. A sok digitális szemét miatt már nem volt képes semmit fogni L,M,S sávokban. Most már sajnálom, bár helye most se lenne.
És "profi" a rádió/lemezjátszó-erősítő kapcsolója. Érdemes közelebbről is megszemlélni.
Ami a kapcsolás érdekessége, hogy míg általában egy készülékben minden csövet azonos feszültségről fűtöttek (egyetlen fűtőfesz.-szekunder a trafón) ebben 2 féle van. Az E széria 6.3V~ míg az A az 4V~.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #14603 üzenetére
Ez tényleg az, de kutyául bonyolult és anyagigényes. Manapság már találhatók kaszkádba kapcsolható (stackable) flash komparátor áramkörök, amikkel sokkal egyszerűbben éred el ugyanazt. Ennek akkor lehet értelme, ha a hatalmas kijelzőt valamilyen pontos céllal (mérés?) használod. DDR (keletnémet négyszeres(?) BiFET erősítőkkel (?) van megoldva, az egész konstrukció valami komoly stúdióberendezésnek néz ki.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Nunder #14623 üzenetére
Elég nagyvonalúan definiálod a feladványt, de próbálok némi információval szolgálni.
nem tudja-e valaki véletlenül, az Androidos telefonokba szerelt LED-ek paramétereit
Erre csak piszkálódás jöhet: a LED-ek paraméterei nem platformfüggőek.
Most komolyabban:
Általában "mezei(bb)" alkalmazásoknál az infravörös komponenseket használják, az egyszerű/olcsó fototranzisztorok ilyen hullámhosszaknál a legérzékenyebbek. Azért még elég jól látják a piros LEDek fényét is. Tovább haladva narancs-sárga-zöld-kék spektrum felé ez egyre romlik. Talán a fehér LEDek esetében szélesebb a spektrum, mert ott a fehér fényt nem a LED struktúra adja, hanem valami fluoreszcens (?) anyag, a spektruma pedig aránylag szélesebb. Ha ráguglizol a phototransistor vagy photodiode címszavakra, sok találatod lesz, ahonnan válogathatsz.
Ha csak azért apropóztál a telefonokra, mert éppen kéznél van egy lerobbant és abból akarsz alkatrészt faszolni (low budget változat ), akkor gondolkozz el az előbb írottakon. Az se butaság, ha megtalálod és kiszereled azt az adó-vevőt a telefonból, ami vezérli/lelövi a kijelző világítását, amikor a füledhez teszed a telót.
Ha komoly alkalmazásról van szó, akkor magam részéről kimondottan Hamamatsu fan vagyok évtizedek őta. Náluk érdemes körülnézni, hogy hol tart ma ez a technika.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Nunder #14639 üzenetére
Eltérés lehet akár lényeges is közöttük. Természetesen a leggyorsabbak a minél kisebb struktúrával rendelkező típusok, simán épülnek velük akár sok MHz-es optocsatolók is. Erre vannak "kihegyezve". A nagyobb teljesítményű LEDek természetesen nagyobb "darab" félvezetőből készülnek, ezért lustábbak (hosszabb ideig tart a töltéshordozók kiürítése a p-n átmenetekből. Valószínű a vakuzáshoz hasonlókat használnak. De a félamperes diódákról is találtam ilyen szöveget: 150 ns rise time, 200ns fall time. From 0.5 us pulses to CW, any repetition rate. Tehát simán lehet vele jó gyors sorozatokat "lőni". De hasonlóan gyors fototranzisztort vagy -diódát (általában PIN) kell találni hozzá. Aránylag könnyen felállítható egy jobbacska szkóppal egy mérőáramkör, amivel kikísérletezhető.
-
Lompos48
nagyúr
válasz totya694 #14675 üzenetére
Tehát ha szakadt a kábel és a két vége elég közel van egymáshoz akkor még át tud menni a jelnek 1 része.
Sokkal inkább a diafónia (áthallás) miatt érkezhet valami a szomszéd csatornából. A két drótvég közötti kapacitás oly' kicsi, hogy ott csak a kábelTV jeléből jut (hatna) át észlelhető jel. Ha csak 1pF-ot feltételeznénk, akkor is 20kHz-en 8Mohm impedanciát termelne. De ez csak a felső határ frekvenciában, meg aztán a kapacitás is hol van még a pF-tól.
@ChrYsler : Egyébként segíthetne valami böngészhető fotó, hátha "látszik" valami bibi.
-
Lompos48
nagyúr
válasz cashback #14683 üzenetére
Próbálok azért utána járni a dolognak, de nem tiszta miért is alternatívája az APM2030N-nek az FDD5690. (kinézetre hasonlítanak, de tudásra ég és földnek tűnik, nekem)
Inkább fordítva - föld és ég - mert az utóbbi tűnik sokkal robosztusabbnak.
Egyébként mindhárom típus használható a paraméterek alapján, a "legsoványabb" pont az eredeti.
Volna egy tanácsom: Mivel a FET a NYÁK valamelyik rétegének a rézfóliáját használja hűtőbordának, a lap meg eléggé meg van pörkölődve, kérdés, hogy ez a dolog működik-e majd a csere után. Meg kellene jól vizslasd, hogy nincsen(ek) a FET alatt még valami átmenetek is. Utána pedig egy hasonló paraméterekkel rendelkező nem SMD tokozásút tennél "légszereléssel", elfektetve a lappal párhuzamosan, akár kis hűtőbordával, mert a környezetét nézve simán elférne.
-
Lompos48
nagyúr
válasz cashback #14685 üzenetére
Ettől tartok én is a legjobban hogy ilyen hiba is benne van a pakliban.
A legkellemetlenebb, ha nem veszed az ilyet észre, utána meg téped a hajad keresgélve egyéb hibákat. Főleg ha átmeneteknél a lyukgalvanizálás elválik belső réteg(ek)től.
...csak sima forrasztó pisztolyom és pákám van otthon...
Esetleg boldogul(hat)sz azzal is, elég "nagy" az alkatrész.
ez is megfelelne: FDD8780
Igen
...
Igazán nincs mit, csekély erőfeszítésembe került.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Dr. Romano #14703 üzenetére
Nem biztos, hogy az az alkatrész hibás mégha rozsdás is. Valószínűbb, hogy az a "lé", amiben a kvarc megfürdött vagy ami korrodálta, alá is folyt, meg még ki tudja hová és mást is korrodált vagy megszakított. Szereld ki a delikvenst és nézegesd meg alaposan a környékét.
Bocs', Peter789 nagyjából megelőzött.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Dr. Romano #14708 üzenetére
Egyetlen találat van elsőre (aztán több is) a CMT-BBASK3-ről a neten, ami szerint
13.824 мгц azaz MHz
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
Kis kiegészítés (bővítés): Az SMA konnektorok általában használhatóak 21GHz környékéig, speciális kivitelezésűek (proprietary) pedig el a 46GHz-es határig.
Szigorú vagy a BNC-kel is. Igaz többféle minőségben készülnek (sajnos), de a jók 2GHz-ig hasznáhatóak a 75Ω-os verziójúak és 4GHz-ig az 50Ω-osak. De láttam olyat is, amit nehéz szívvel tennék akár audió konfigurációba is.
-
Lompos48
nagyúr
BNC-t legfeljebb párszáz MHz-ig működő oszcilloszkópokon látni.
Nem akarok ellenkezni, 99%-ban igazad van, RF (Racal 1.5G) voltmérőmön, spektrumanalizátoron stb mind az N konnektor van. De azért a szemem/és laborunk fényén...
MSO/DPO5000 (2GHz, 19GS/s)
...BNC van, ami talán nem a legrosszabb minőségű.
Új hozzászólás Aktív témák
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Internet Rádió építése (hardver), és programozása
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- BestBuy topik
- Gaming notebook topik
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Milyen okostelefont vegyek?
- Xiaomi 13 - felnőni nehéz
- Kerékpárosok, bringások ide!
- EAFC 24
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs