Új hozzászólás Aktív témák
-
#601
tildy
nagyúr
BosziKedvese
#589
tildy
nagyúr
válasz
BosziKedvese
#589
üzenetére
Én is hazárdjátéknak gondolom. Főleg őgy, ha mondjuk az emebrnek nincs stabil, jó munkahelye, stb.
Én így nem szívesen vállalnék be gyereket, nem is vállaltam. (Mindketten fősulisok voltunk, haza nem mentünk volna, mert nem oylan a viszony, albit meg kifizetni...hááát.)"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain
-
#603
BosziKedvese
csendes tag
tildy
#601
BosziKedvese
csendes tag
Szerintem az lett volna hazárdjáték, ha nem lennék egészséges, és jó munkabírású... Amíg van két jó kezem (ráadásul csak az egyik bal
), meg egyéb használható alkatrészek, addig nincs gond. Csak az akarat kellett hozzá. Nem vagyok bűnöző, ami miatt veszélybe kerülne a körülöttem élők fennmaradása, sem egyéb rosszaságokkal nem vagyok megáldva. Legfeljebb merészebb vagyok az átlagnál, ez néha rossz, néha meg jó. De semmi esetre sem unalmas.
No ez egy kicsit ''ars poetica''-ra sikeredett.
De mindenkinek meghagyom a saját életstílusát... persze elvárom, hogy ugyanezt meg is kapjam.
Mindazok, akik azt hiszik hogy a csillagos ég a határ, korlátozott képzelőerővel bírnak.
-
#604
Warnen
tag
BosziKedvese
#603
Warnen
tag
válasz
BosziKedvese
#603
üzenetére
Természetesen megkapod, (a magadét-
) gondolom tildy sem úgy gondolta.
Émmeg pláne. Egyszerűen csak nem egyformán gondolkodunk bizonyos dolgokról, de nincs ezzel semmi baj.
Beteg? HÁEGYENEGY almát...
-
nyávogi
tag
Jajj, hát nagyon csibészes, eleven, gyönyörű kisfiad van
jópofa a honlap is, tetszik
És szerintem nincs olyan, hogy biztos, csak olyan, hogy kevésbé bizonytalan. Én is erre a kevésbé bizonytalanra alapozok, amikor be merem válalni a tesót is, de csak úgy hogy mindkettőnknek van állása, épül a házunk. Ráadásul manapság a munkahelyeken nem nagyon kedvelik az anyukákat, (pláne több gyerekkel), de épp ezért igyekszem a gyed alatt is tanulni, hogy ha visszamegyek dolgozni és netán kirúgnának a dedek miatt, több lehetőségem legyen találni valamit. Én is bízom magamban, tudom, hogy ameddig élek és mozgok,addig a 'kőceimnek lesz mit enniük és lesz fedél a fejük felett, szeretetből pedig végképp nem lesz hiányuk.
De ha nem lenne meg a jelenlegi háttér, én sem mernék még egy gyereket bevállalni. Ilyen körülmények között, amiket írtál magatokról, én is hazardírozásnak érezném a dolgot.
Amiatt meg ne aggódj, hogy ha lesz Petinek tesója, akkor nem jut neki a szeretetedből! Megtöbbszöröződik és megerősödik!
nekünk nincs honlapunk, de itt megnézheted a Csajomat, ha kíváncsi vagy rá:
[link]
[link]
[link]az alkohol nem adja meg a választ, de legalább elfelejted a kérdést...
-
#607
tildy
nagyúr
BosziKedvese
#603
tildy
nagyúr
válasz
BosziKedvese
#603
üzenetére
A fenét csak akarat. Lehetne neked akaratod, ha pszichésen nem vagy rendben, vagy ha folyamatosan kudarc ér, és ''feladod'' .
"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain
-
Megint van valami...
Kissebbik leány gyermekem elkezdte az ovit és pont a legelvetemültebb srácnak tetszett meg. Nevezzük mondjuk Leventének. Levente szülei elváltak, mamája néma most pótpapája van. Egyszóval alapból nehéz eset szegény. Tavaly volt is külön róla szülői értekezlet, mert sok panasz volt rá a többi szülőtől. Ott az a megállapodás született, hogy segítsünk már szegény Leventének beilleszkedni, legyünk vele türelmesek, az ovinénik majd külön és jobban figyelnek rá. Ez idáig rendben is volna.
De most az én gyermekem tetszett meg neki, és az ovinénik szerint így fejezi ki a szeretetét. A héten eddig 3 nap volt ovi, az eddigi mérleg: Levente megpróbálta lelökni a csúszdáról
, Levente valami játékkal szemen csapta (kis seb, szem kicsit dagadt), Levente odaszaladt és a karjába harapott (ezt végre ovinéni is látta, de Levente ''gyors volt'' és nem tudta megakadályozni), fogsornyom még este is látszott.
Egyszóval mindennapossá váltak a Levente esetek. Most én mitévő legyek?
Szegény Levente terhelt, segíteni kell neki, de ne az én gyermekem lássa kárát.
Asszony szólt ma reggel ovinéninek, majd jobban figyelnek rá válaszolta. Ezt esélytelennek látom (29-en vannak, kizárt, hogy egy emberre folyamatosan felügyeljen), tavaly is ez volt, és ha 1 év alatt nem szocializálódott Levente, miért most tenné... 
Vagy Leventének, vagy nekünk menni kell? Vagy majd összeszoknak?
Köszi, üdv: csiginofene
-
ladybug
őstag
Akkor válaszolok,
-mint óvónő: Igen, valóban nehéz 29-es csoportlétszámnál figyelni minden gyerekre. Nehéz, de nem lehetetlen. Ha ennyire ''kritikus'' a kisfiú, akkor gondolom, őrá jobban figyelnek. Nekem is volt egy nehéz esetű kisfiam, akit szinte alig lehetett lekötni. A vulgáris beszéd, és gusztustalan viselkedés volt a mindene. A gyerekek folyton árulkodtak rá, mert mást sem csinált, mint rosszat. De ki kellett tapasztaljuk, hogy mit is lehet vele kezdeni, mivel lehet lecsillapítani, lefoglalni. Az ilyen Levente féle gyerekeket minden apró és nagyobb változás megvisel. Ilyen pl az évkezdés is. Az újrabeilleszkedés, a szabályokhoz való igazodás. Ő nem tud úgy reagálni, nem tudja úgy feldolgozni mindezeket, mint azok a gyerekek, akiknek megfelelő családi háttere van, mert ez az alapja annak, hogy a gyerek nyugodt legyen. Ő nem tudja megbeszélni ezt senkivel, valószínűleg nem is kíváncsiak rá, hogy mi történik a gyerekkel nap mint nap. És ezt szegény úgy próbálja kompenzálni, hogy rosszalkodik, hogy másokat bánt. Mert ha neki fáj, fájjon másnak is.
A kisfiút egyébként pszichológushoz kellene vinni, aki elbeszélgetne vele, és megoldásokat tudna adni az óvónőnek és szülőknek is.
A kisfiúnak sem az lenne a megoldás, hgy ne menjen közösségbe, vagy máshová vigyék. még rosszabbra fordulna az állapota.
Megértem, hogy mérges vagy amiatt, hogy a kislányodat bántja, de hidd el, egy hónap után már neki is rossz lenne, ha kivennéd ebből a közösségből. Végre beszokott.
Próbálj a kislányoddal megbeszélni, hogy Levente milyen kisfiú lehet. Az, hogy rendetlenkedik, pont azt fejezi ki, hogy egyedül van, hogy fel akarja hívni a figyelmet magára. Mondd meg neki, hogy hívja el játszani. Hogy szóljon rá a kisfiúra, ha bántja őt, és ne rögtön az óvónénihez menjen.
-mint anya: Mindenképpen beszélj az óvónővel, és igenis állj a sarkadra, hogy törődjenek többet ezzel a kisfiúval. Figyeljenek jobban oda rá, mert a kislányodat rendszeresen bántja. Javasold a pszichológust is, ha ezeddig nem jutott volna eszükbe nekik. És beszélgess el a kislányoddal. Kérdezd ki, hogy szeret-e oviba járni, és ha igen, miért? Ha nem, akkor miért nem?Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.
-
Köszönöm válaszod!
Akkor összegezve maradjunk ebben a csoportban, meg Leventének is maradnia kellene. Nehéz ügy lesz.
Párom ma reggel elkezdett beszélni a délelőtti ovisnénivel. Nagyjából az lett az eredmény, hogy ''nemisúgyvoltaz''. Mindkét gyermekem állítja határozottan, hogy Levente megcsapta a Timi szemét valamivel, de ovinéni ezt nem látta. Ha nem látta, akkor meg miért mondja, hogy nem úgy volt? A seb a szeme fölött még mindig megvan...
Délután én beszélek a délutános ovinénivel, majd beírom mi lett belőle. A pszichológus jó ötlet, meg fogom említeni neki. Ha jól rémlik, szokott is megjelenni időnként az oviban. Lehet volt is már vele dolga Leventének, ezt nem tudom.
Mindig szoktam kérdezni a gyereket, milyen az oviban. Alapvetően mindig azt mondja jó ott, szereti, de néha előjön, hogy Levente mit csinált már megint. Szerintem mi szülők nehezebben éljük ezt meg Nála. Olyan rossz azt hallani, hogy bántják a kicsinyünk, és nem tehetünk semmit.
nofene
-
ladybug
őstag
Nos, hogy alakul a kislányod és Levente sorsa?
Velünk annyi változás történt, hogy Réka lányunk (9 hónapos) 1 hete nem szopizik. Én szoktattam le, mert már a mindekori éjszakázásoktól kikészültem. Most nem ébred fel éjszaka, csak 5 körül nyöszörög néha, de akkor is visszaalszik. Az elalvás is skkal gyorsabban megy. A fél órás szopizás helyett, 5-10 perc alatt álomba merül.Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.
-
Nos megvolt a megbeszélés... Asszony a délelőttös ovinénivel gyakorlatilag összeveszett.
Ovisnéni arra a kijelentésre, hogy nem vették észre a gyerek szemét, megsértődött és otthagyta a párom.
Én talán valamivel diplomatikusabban közelítettem meg a délutános műszakot. Elismertem, hogy nagyon jól végzik a dolgukat, Levente is sokat javult, stb... Ezért jobb ''légkör'' alakult ki, bár én is megkaptam, hogy ha nem vagyunk elégedettek menjünk át másik csoportba.
Mondtam nem szeretnénk, csak hát mostanában Timire rájár a rúd.
Szóval vagy 30 percig bájologtam. Eredménye az lett, hogy megígérték még jobban figyelnek Leventére. Nekem el kell magyaráznom gyerekemnek, hogy kerülje a srácot, és ha gond van menjen ovinénihez. Pszichológust is felvetettem, ahogy Te javasoltad, tavaly volt, foglalkozott is Leventével, de már elment, új meg nincs idén. De ami a legmeglepőbb volt, bepróbálkoztam, hogy mikor legközelebb meglátom Leventét, nem kaphatnám-e el, hogy kicsit beszéljek a fejével.![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
És azt mondta ovinéni, dehogynem nagyon jó ötlet. Ők szokták is fenyegetni ezzel az agresszív gyerekeket, hogy majd bejön a papája akit bántot, és lesz nemulass!
Ez furi nekem, de sebaj, legközelebb ha látom Leventét beszélek vele pár szót. Szerinted mit kellene/lehet mondanom neki, és milyen stílusban? Egyrészt még csak 5 éves, másrészt szeretném ha megjegyezné...
Gratula az éjszakai alváshoz!nofene
-
ladybug
őstag
Sajnálom, hogy az óvónők így reagáltak a problémátokra. Butaságnak tartom, hogy a tények (magas csoportlétszám, Levente nehéz természete) láttán megsértődnek, és átküldnek (ezt mégis hogyan gondolják?) másik csoportba.
A legjobb ezek szerint, ha beszélsz Leventével. Semmi méreg, semmi idegeskedés, nyugodt, higgadt hangnem. Egyszerűen ülj le vele beszélgetni, mintha a saját gyerekeddel tennéd - szerintem hálás lesz érte, hogy partnernek tekinted, és meg fog hallgatni. Mondd el neki, hogy a kislányod sokszor panaszkodik, hogy bántja őt Levente. Kérdezd meg, hogy igaz-e. Beszélgessetek el róla, hogy miért teszi, és mit lehetne ellene tenni - ezt konkrétan meg is kérdezhetnéd tőle. Kérdezd meg, hogy érzi magát a csoportban. Vmi ilyesmiket. Szerintem menni fog. A lényeg, hogy ne azt érezze, hogy te mos egy mérges apuka vagy, aki agymosást akar tartani neki.Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.
-
Igazság szerint szegény ovinénik tényleg állandóan Leventére vigyáznak. Látom, hogy örökké maguk mellett tartják, de hát nem lehet 100%-os a dolog. És akkor még állítják, hogy sokat javult a helyzet...
Tegnap Levente az udvaron ráugrott egy másik újonc kislányra, és a fejét többször a betonba verte. Nagyobbik lányom szólt az ovinéninek, az meg büntiből megtépette a kislánnyal Leventét. Hát, szerintem kifogyhattak már az ötletekből az óvónők is, ha az áldozattal gyepáltatják a gyereket. Most legalább nem Timi kapta, de ez csak idő kérdése, számítok rá, hogy lesz még gond.
Hű, ezt a meghallgatást a pszichomókusnak kellene csinálnia, és rendszeresen. Én nem biztos, hogy képes vagyok erre, ugyanis egy ''mérges apuka vagyok, aki agymosást akar tartani neki''. Meg örökké szaladozik, hajlandó lesz vajon leállni, beszélni velem?
De belátom, hogy igazad van, nem megveretni kellene vagy lekiabálni a haját, hanem figyelemmel meghallgatni. Ha meglátom valamelyik délután, próbálkozom...
És köszönöm a segítséged!nofene
-
tbs
addikt
Bennem az is felvetődött, hogy esetleg hívják meg magukhoz egy játszós-délutánra.
Nekünk, pontosabban a lányomnak van egy kortársa-barátnője, aki karmolós-hajtépős-agresszív-kismaca (nagyobb fiúkkal elbánik!
Durván egyszerű, sokdiplomávalkompenzáló, (tudattalanul) elnyomó szülőkkel.), de vannak együttjátszós otthoni programok, ''sokat'' játszanak együtt és Csengét abszolút nem bántja. Szokták egymás hiányolni.
Szóval nem tudom, hogy idősebbeknél ez mennyire jöhet be...
(Mielőtt kikelnétek a minősítés miatt: asszony régi barátnője (volt) az anyukája, csak mostanában megint egymásra találtak, így jöttek össze a kölkök.) -
Warnen
tag
Kétségbe vagyok esve!
Egyetlen pici fiamat jövő héten viszi az anyukája szokatni, a bölcsibe.
Már most rosszul vagyok tőle, hogy egy ''idegen'' helyen hagyjuk Petit. Mivel nagyon ragaszkodunk egymáshoz, fogalmam sincs hogy fog reagálni. Jó hogy szokja a közösséget, meg minden, de akkor is! Bele fogok hülyülni. (nem lesz nehéz)Beteg? HÁEGYENEGY almát...
-
ladybug
őstag
Most olvasd el még egyszer, amit írtál. Nem érzed az önzést a mondandódban? Szereted a gyereked, szeretsz vele lenni. Ezt érthető, de nem az a jó neki, ha állandóan a szülőkkel van. Kell neki a kimozdulás, a máshollét.
Ha a gyerek érzi rajtad, hogy nem szívesen viszed, és nagyon nehezen válasz meg tőle, akkor nem fogja szeretni a bölcsit. Ez kinek lenne jó?
Az hogy, hogy fog reagálni a jövő zenéje. Ne gondolkozz ezen. Lesz, ami lesz.
És nem fogsz meghülyülni. Félted, de nem kell agyonfélteni. Aggódsz érte, de nem kell mellette ülni mindig. Menni fog, hidd el.
csigi: Érdekes egy óvoda a tiétek.
Leventével kapcsolatban annyi, hogy kicsit gondolj bele a helyzetébe. Kisgyerek, problémákkal, és nincs kivel megbeszélje. Örlődik, és nem tudja kiadni magából. Aztán kitör belőle, és akkor bántalmaz másokat. És mindezt csak azért, hogy rá figyeljen már végre vki. Nem játszanak vele, mert durva, agresszív. És már abban a stádiumban van, hogy maga is elhiszi, hogy nem tudja másképp.
Az óvónők állandóan figyelik, nyomasztó lehet ez.
Szóval, ha tudsz, próbálj meg nyugodt lenni, és beszélgetni vele.Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.
-
Warnen
tag
Nem kell visszaolvasnom, tudom mit írtam. Biztos igazad is van, bár gondolom te már régen átestél ezen, azért ez a kioktató hangnem. Én csonka családban nőttem fel, és már 25 évesen eltemettem a szüleimet. Jó hogy ott a feleségem családja, de ha úgy vesszük, a fiamon kívül nincsenek rokonaim. Önző lennék? Lehet...
Beteg? HÁEGYENEGY almát...
-
#620
BosziKedvese
csendes tag
BosziKedvese
csendes tag
Hát én a fiókámat a születés utáni hazajövést követő napon berámoltam a kocsiba, aztán mentünk a boltba... kb másfél óráig tartott, vagy még tovább. Szépcicijű menyecske (hajjaj, ráadásul 2 db is volt neki
) kérdi: jaj de aranyos, kivehetem a kocsiból? Persze, mondom. És az én 6 napos fiam besimul a gömbök közé, és onnan elégedett képpel néz vissza apájára... Hát nem volt szívem kiszedni onnan...
Soha senkinek a kezéből nem rángattam ki, ha akart, kijött magától.
Soha nem védtem meg, amikor elvették ezét-azát, mondtam, szerezd vissza. Nem féltem, mikor egyévesen kószált a közelünkben, és nem láttam már vagy fél órája, tudtam, hogy azon a határon belül van, amit kijelöltünk neki. Viszont kétévesen egyedül ment kaját venni magának a harkányi piacon, ahol dolgoztunk, leült az étteremben az asztalhoz, adaadta a Gábor bácsinak a kétszázast, aztán berámolta a féladag kaját, megtörölte a száját, nem utasította vissza az extra palacsintát, meg a kávéspohárba kinyomott tejszínhabot, és amikor kész volt, jött vissza. Sose rohangáltam utána, nem kérdeztem, hol a francban jártál ennyi ideig... Mit képzelsz az ember idegeit tönkreteszed, stb....
Ezek a dolgok belőlünk indulnak ki, és én igen élénken emlékszem azokra a dolgokra, amiktől a világ összes kincséért meg szerettem volna szabadulni. Hát legalább a gyerekemnek legyen jobb.
Ja, a fiam naná, hogy a piac kedvence volt két évig. Talán páran még ma is emlékszenek rá, pedig eltelt azóta már 5 év.Mindazok, akik azt hiszik hogy a csillagos ég a határ, korlátozott képzelőerővel bírnak.
-
victoireB
csendes tag
Teljesen természetes amit érzel.
Nincs az a szülő, akinek a szíve meg ne szakadna, mikor először el kell szakadnia a pici gyermekétől. Így voltam ezzel én is, amikor a 17 hónapos lányomat először hagytam ott a bölcsiben. Arra viszont tudatosan nagyon ügyeltem, hogy a gyerek az én aggódásomból, félelmeimből semmit ne érezzen. Fel kell készíteni a gyereket (persze a maga módján) hogy mostantól változik a világ, már nem anya-apa lesz vele, mert nekik dolgozni kell menni, hanem társaságban lesz, hasonló korú babákkal, de attól még ti ugyanúgy szeretitek őt. A gyereknek az újdonságtól, a változástól így is megvannak a saját félelmei, gondolj arra, mi lesz, ha te megfejeled ezt a saját félelmeiddel, aggódásoddal! Azt erősíted meg benne, hogy a bölcsi egy rossz dolog, hiszen te is tartasz tőle, neked, szülőnek sem tetszik! Nagyon hosszú ideig tartó kellemetlen perceket szereztek egymásnak, ő tényleg egész nap sírdogálni fog, utálni fogja, te pedig egy percig sem leszel nyugodt, hogy vajon mi van a gyerekkel...
Én egy pillanatig sem bántam meg, hogy beadtam a kislányt bölcsibe. Mivel eleve így ''készítettem fel'' az első perctől fogva (pedig lett volna alternatíva, nagymama már nyugdíjas), szinte zökkenőmentes volt a beszoktatás, nagyon jól érezte magát, és én is nyugodt voltam felőle. Fél éve jár oviba, és oda is pillanatok alatt beilleszkedett. Időnként még ma is előadja a ''nagy halált'' - főleg mikor apa viszi -, reggelenként sírdogál, de az óvónők elmondása szerint ez csak addig tart, amíg eltűnök a szeme elől. Saját bevallása szerint is szeret oviba járni, a bölcsit is szerette.
Egy szűk fél év múlva pedig ugyanez a sors vár kistesóra is... -
ladybug
őstag
Sajnálom, hogy ilyen hamar szülők nélkül maradtál, de ha a gyerekedet beadod a bölcsibe nem ugyanez fog vele történni. Csak egy kis ideig lesz máshol, és nem veletek. És ha jól érzi magát ott, akkor boldogan fog mesélni, és lesznek olyan élményei, amiket csak a bölcsiben szerezhet.
Igen a szeretet önzés, de a szeretethez az elengedés is szükséges. Minél nagyobb teret engedsz neki, és emellett érzi, hogy biztonságot adsz - főleg ézelmileg -, akkor jobban fog hozzád ragaszkodni, mintha örökösen magad mellett tartanád.
(Sajnálom, hogy kioktatásnak vetted, mert nem annak szántam.)
[Szerkesztve]Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.
-
victoireB
csendes tag
Kicsi lány minden nehézség nélkül lett szobatiszta, 2,5 évesen. Sose siettettük, sose szidtuk az esetleges balesetekért. Éjszakára azonban nagyon sokáig kellett még a pelus, majdnem egy évig. 3 évesen, tavasszal elkezdtük az ovit, és rövid időn belül gyermekünk kijelentette, hogy neki nem kell már a pelenka éjszakára, mert ő már nagylány. (Utóbb beszélgetéseinkből kiderült, hogy az oviban a nagyok kis pisisnek csúfolták, gondolom ez lehetett az oka a nagy áttörésnek, bizonyítani akart..
) Aztán az utóbbi két hétben egyre sűrűbben jelentkeznek éjszakai balesetek, cirka minden második éjszaka pisiben tocsogva ébred. Bevallotta, hogy fél éjszaka kimenni a VC-be. Betettük a bilit a szobájába, de szerintem olyan mélyen alszik, hogy nem ébred fel... Szerintetek mit csináljunk? Térjünk vissza a pelushoz? Nem igazán szeretném, de annak se látom értelmét, hogy pisában tocsogjon fél éjszaka (nem beszélve az ágyból kitörölhetetlen pisiszagról és az állandó ágyneműmosásról... ) -
-
ladybug
őstag
válasz
victoireB
#623
üzenetére
Semmiképpen ne térjetek vissza a pelenkára. Az neki már visszalépés lenne, pedig ennél ő már magasabb szinten van.
Az éjszakai bepisilés oka sok minden lehet, pl. szorongás, félelem. Mostanra alakult ki nála a sötétség miatti szorongás. Próbáljátok megbeszélni, hogy mi baj. Az oviban és/vagy úgy általában. Ha pedig maga sem tudja megfogalmazni, akkor segíts neki a türelmeddel, megértéseddel, ahogy eddig is tetted.
Lefekvés előtt fél órával már ne adj neki innivalót, hátha ez is közrejátszik. Lehet kapni lepedő alá tehetőnejlonos ''pisifelfogót''. Egyik fele puha, plüssös, másik oldala nejlonos anyag. A pontos nevét sajnos nem tudom, de szerinte DM-ben, vagy nagyobb áruházakban lehet kapni.
Ezt is úgy tedd a lepedő alá, hogy kislányod ne is lássa. Ne tudja, hogy tettél elővigyázatosságból ilyen lépést.Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.
-
victoireB
csendes tag
Oviban nincs gond, épp most feszítettem a büszkeségtől, mert óvónéni megdícsérte, milyen ügyes, segítőkész, alkalmazkodó, könnyen tanul stb...
Itthon időnként belebújik a bosziság, kötözködik, mindenre ellenkezik, csípőből mond nemet bármire... Dehát ez korral jár, meg most volt a nagyszülőknél két hétvégén át (egyszer itt, másszor a másiknál), annak a hatása mindig érződik: nagyszülőknél mindent szabad. -
ladybug
őstag
válasz
victoireB
#626
üzenetére
Örülök, hogy az oviban rendben van minden.
A pisilés lehet ettől a nagyszülős hétvégétől is. Ismerem a helyzetet, mert nálunk is hasonló van. Én nem győzök rájuk szólni, kérni őket, hogy ezt ugyan már nem kellene a gyereknek megengedni. Süket fülekre találok.
A nagszülők gondolom lesik minden gondolatát, így lehet, hogy lustiból folyik be a pisi. Még ha nem tudatos, akkor is.Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.
-
#628
BosziKedvese
csendes tag
BosziKedvese
csendes tag
Túlestem az első fogadó órán. A gyerekem kezd magára találni, már nem figyel állandóan a bamba tanítónénire, inkább hülyülget. Vééééégre!!!
Már alig vártam. Remélem, a jövő héten már lesz olyan vérző orr, aminek ő az okozója. Kapna tőlem egy extra kitüntetést. Csak ne lenne ilyen kis túlszelidített.
A tanítónéni azt nehezményezte, hogy a padszomszédjával ugyanazokat a hibákat csinálták... állítólag olyan kis álmodozó lett a fiam, dehát egy olyan szép kislány mellett én is csak álmodoznék... mi erre a tantónéni megoldása: szétültetés! És miután elválasztották őket, kiderült, hogy a kislány másolta a fiamról a feladatokat (hüüüülyeeee, hát ezt nem látta korábban???) És mi lett volna, ha megfigyeli, hogy kinek van problémája, megkeresi, hogy mit nem ért az a szegény lány, és elmagyarázza neki, hogy mit hogyan kell. Merthogy hatalmas 18-as osztálylétszámnál ezt még egy sintér is képes lenne megtenni... Azt gondolom, hogy az oktatás színvonala, és a tanítók értelmi szintje bizonyos esetekben a minimális szintet sem ütik meg.
Ja, a matek felmérő szerencsére 89%-os lett, köszönhetően annak, hogy az utolsó feladat megfogalmazását még én sem értettem, persze, hogy a gyerek is összevissza színezett mindent (de legalább szép lett, még kombinálta is a színeket, volt, amit kékkel is, meg sárgával is kiszínezett, pedig azt nem szabadott volna ).
Lényeg, ami lényeg: a fiam jelenleg egyedül ül (bár rákérdeztem, hogy nem rossz-e neki, és nem zavarja különösebben), a kislány pedig valószínüleg mástól fog ezután lesni. Tehát a probléma el van kapálva...
Mindazok, akik azt hiszik hogy a csillagos ég a határ, korlátozott képzelőerővel bírnak.
-
#629
victoireB
csendes tag
BosziKedvese
#628
victoireB
csendes tag
válasz
BosziKedvese
#628
üzenetére
Iskolával még nincs személyes tapasztalatunk, csak annyi, hogy a családban van pedagógus is, illetve családban, barátoknál is van kicsi diák. Egyvalamit megfigyeltem: MINDIG a hülye tanár az oka mindennek... Biztos ez? Ne értsd félre, nem akarok kötözködni, vagy lehurrogni téged, csak elgondolkoztam a dolgon. Nem lehet, hogy mi tévedünk? Ha eleve így állunk hozzá, a gyerek szemében azonnal megsemmisül az a szerencsétlen tanerő, semmi hitele nem lesz... Mondom, nincs személyes tapasztalatom, nem tudom, ha odakerülünk, revideálom-e mostani nézeteimet. Annyi biztos, hogy bölcsibe, oviba jár(t) a gyermek, látom az ott dolgozók mindennapi munkáját. Minden tiszteletem az övék, 25-30 kicsi, nyűgös, síró, nyafogó, verekedő satöbbi gyereket kell felügyelniük-nevelniük-terelgetniük a helyes irányba. Szerintem egy tanárnak sem könyebb a helyzete - bár biztos ront az egész helyzeten az, hogy ma már mindenki rendelkezhet tanári diplomával, az is, aki egyáltalán nem oda való.
-
boszizsu
tag
válasz
victoireB
#629
üzenetére
Az iskola az egy fura dolog. Szülőként átélve másként lehet reagálni a dolgokra, mint ahogy gyerekként tehettem. Sok sok hsz-szel ezelőtt leírtam, hogy tavaly (a lányom elsős volt), január végéig úgy ment iskolába reggelenként, hogy vajon milyen kedve lesz a tanítónéninek. Február elejétől már csak hasfájásra panaszkodott....
Pár hete tájékoztattam a tantónénit, hogy költözünk, és a gyerekem januártól már Pécsre fog iskolába járni. Akkor mondta, hogy sajnálja, mert az én lányom az egyik legerősebb tanuló az osztályban, és ha már végképp nem tudja magyarból mozgósítani a társaságot, akkor az én gyerekemet szólítja fel, mert Eszter kivágja a rezet azonnal, mert a legnagyobb szókinccsel rendelkező tanulója! Aznap délután én ezt elmondtam a lányomnak és csodák csodája, megszűntek a reggeli hasfájások.
Kérdés: A tanárok, akik állítólag tanult és elhivatott pedagógusok, miért nem használják a pozitív megerősítést?! (és megint és újra tisztelet a kivételnek)Jó, ha ezzel számol, ki belép a körbe: lesz kölyök-órjásból komoly felnőtt törpe.
-
#631
BosziKedvese
csendes tag
victoireB
#629
BosziKedvese
csendes tag
válasz
victoireB
#629
üzenetére
Nos, azt én nem írtam, hogy ''MINDIG a hülye tanár az oka mindennek...''
Én azt írtam, hogy esze ágában se volt megfigyelni, hogy mi hiba, és kijavítani. Ehelyett jött a széjjelültetés, amitől ugye a megértés még automatikusan nem jön létre... És ez ugyebár két különböző dolog.
Másrészt sose mondtam egyetlen szót sem (se rosszat, se jót...) a tanítónéniről a gyereknek, bár egyes esetekben a tekintetemet nem tudtam kordában tartani. Például mikor kiderült, hogy az első két hónapban egyetlen betűt sem tanítottak még meg!
De a fogadóórán igéretet kaptunk, hogy hamarosan belekezdenek azokba is...
A gyereket meg hadd egye a fene, hogy ennyi ideig nem tanítják meg neki azt, ami miatt már annyira várta azt a nyüves iskolát: hogy tudjon végre írni-olvasni.
És még csak annyi, hogy láttam azért elfogadható tanítót is. Nem sokat ugyan, de láttam. Szerintem a tanári pályán is nagyjából annyi selejt van, mint a mérnökin, a kereskedelmin, vagy az akármelyiken. Egyszóval: sok. Sajnos.Mindazok, akik azt hiszik hogy a csillagos ég a határ, korlátozott képzelőerővel bírnak.
-
#632
victoireB
csendes tag
BosziKedvese
#631
victoireB
csendes tag
válasz
BosziKedvese
#631
üzenetére
''Nos, azt én nem írtam, hogy ''MINDIG a hülye tanár az oka mindennek...''
Így van. Ezt én írtam. Mégpedig azért, mert (ismétlem) sok példa van a környezetünkben, akiktől SOSEM hallottam pozitívumot a tanárok felé. Márpedig ez - már csak a nagy számok törvénye alapján is - elég hihetetlen, konkrétan hogy az összes pedagógus nemnormális, hülye, analfabéta, dilettáns, stb... Az éremnek mindig két oldala van, mi emberek hajlamosak vagyunk elfeledkezni a másikról. Abba pedig, hogy milyen a tanítási metodika, mikortól kezdik meg az írás-olvasaás oktatását, ne menjünk bele, ez külön fejezetet érdemelne. Szerintem az oktatási rendszer úgy szar, ahogy van.
Egyébként én magam is kíváncsi vagyok a saját véleményemre 3 év múlva... -
boszizsu
tag
válasz
victoireB
#632
üzenetére
Egyébként én magam is kíváncsi vagyok a saját véleményemre 3 év múlva...
Szép az önkritika. 3 év múlva tigrisként fogsz nekimenni a tanítónéniknek, ha nem lesznek éppen a helyzet magaslatán.Jó, ha ezzel számol, ki belép a körbe: lesz kölyök-órjásból komoly felnőtt törpe.
-
válasz
victoireB
#632
üzenetére
A régi szép idők..., ha a tanító adott egy fülest a neveletlennek, otthon megkapta a másikat azután talán megkérdezték mit vétett. Ma feljelentenék.
Most nem azt akarom mondani, hogy agesszióval neveljünk, ebből a szempontból rossz a példa. De otthon azt kell tudatnunk a gyerekkel, hogy az iskolában az van, amit a tanár mond. Nem tökéletes ő sem persze, tévedhet is néha igen. De akkor is Ő van ott, Ő tudja mi történt a konkrét esetben, és nem csak a mi gyerekünk szemponjából vizsgálja az eseményeket. Több információval a tarsolyában dönthet.
Különben is jót tenne néhány gyereknek, ha tudnák, nem körülöttük forog a világ. Már katonaság sincs, egyre több zombi termelődik...nofene
-
#635
BosziKedvese
csendes tag
csigi
#634
BosziKedvese
csendes tag
Ez fájt
mi köze a zombiknak a katonasághoz...
Én pusztán annak a törekvésnek a hiányát nehezményezem, hogy miért NEM figyelte meg a tanítónéni, hogy ki mit nem ért, és miért nem magyarázta el annak, akinek kell, MÉG EGYSZER!!! Ehelyett miért kellett szétültetni a gyerekeket egy olyan helyzetben (első osztályban!!! ), amikor még igen nagy szüksége van a megszokott rendre??? És hol marad a józan ész?
Szerintem nem baj, ha a gyerek körül forog a világ...Mindazok, akik azt hiszik hogy a csillagos ég a határ, korlátozott képzelőerővel bírnak.
-
#636
tbs
addikt
BosziKedvese
#635
tbs
addikt
válasz
BosziKedvese
#635
üzenetére
Azért jó hír, hogy a betegeskedő szakaszon túljutott, ahogy látom nem is akárhogy..! Stramm kölyök!
Picit mi is tartunk ettől az egész ''családon-kívüli-nevelés''-től, jövőre bölcsibe megy a kiccsaj. -
#637
csigi
addikt
BosziKedvese
#635
válasz
BosziKedvese
#635
üzenetére
A gyerek körül ne forogjon a világ, még otthon sem, a szülő is ember. Tanulja csak meg, hogy 2-3-4 emberrel kell együttélnie, annak minden velejáró nyűgével.
Az iskola meg még rosszabb az egyén szempontjából, ott már azt kellene megtanulni, hogyan illeszkedjünk be a társadalomba. Ha a tanítónéni szétültet, akkor szét kell ülni (később, ha a rendőr felszólít, hogy menjek haza, akkor haza kell menni). Lehet a másik gyereknek jobb így, vagy az egész osztálynak, vagy akármi...
Mi, szülők csak a saját gyerekünket látjuk az egészből, annak szeretnénk jót, ez rendben is van. De gondolj bele a tanár helyzetébe, mind a 20-30 gyermeknek vannak szülei, képtelenség már az egyént mindig figyelembe venni, mások kára nélkül. Pl. nem lehet 1-2 gyengébb ember miatt unatkoztatni/lemaradni az összes többivel.
De igazad van, hibázhatott akár ezesetben a tanár is, meg lehet kérdezni a fogadó órán, hogy mi a helyzet...nofene
-
#638
[HUN]Zolee
senior tag
BosziKedvese
#635
[HUN]Zolee
senior tag
válasz
BosziKedvese
#635
üzenetére
Arra nem gondoltál hogy azért ültette el a gyermeked, hogy jobban megfigyelhesse, hogy mit nem ért/tud? Mivel ha van padtársa akkor van lehetősége megkérdezni vagy lenézni a megoldást a padtársáról.
''<[HUN]DrH>valaki mondjon egy tuningolos programot a mivel kocsis képeket tudok tuningoloni.'' https://ferromag.aranyoldalak.hu/
-
victoireB
csendes tag
Tökéletesen egyetértek veled. Ne a gyerek körül forogjon a világ. Persze, hogy ő a legfontosabb a számunkra, éppen ezért kell megtanulnia alkalmazkodni, beilleszkedni a társadalomba. Talán a legnehezebb dolga a hatévesnek van, a gondtalan óvodáskorból fel kell nőnie egy olyan világba, ahol fegyelem van, kötöttség, teljesíteni kell. Saját családomban van rengeteg példa (nagy a familia
), ahol a gyereknek mindent szabad volt, tanulni nem volt muszáj, a tanárra nem kellett hallgatni, hiszen úgyis hülye szegény... Mára 18-20 évesen ezek a kölykök tökéletesen életképtelen, illúziók között élő emberkék lettek, és fogalmuk sincs, mit kéne kezdeni magukkal. Manapság már egy tízéves gyerek is jobban tudja, hogy neki milyen jogai vannak, de hogy kötelessége is lenne, arról már nem szól a fáma... -
#641
BosziKedvese
csendes tag
BosziKedvese
csendes tag
Aha, mindannyiunknak mást jelent az, hogy ''a gyerek körül forog a világ''.
Nálam ez egészen sajátos, mivel a gyerekem nagyon sokat kapott az életnek abból a részéből, hogy 1 éves korától kellett jönnie a szüleivel dolgozni, mert nem volt, aki vigyázzon rá, ugyanakkor az a hihetetlen türelem, és kedvesség, amit folyamatosan adott, nagyon kis mértékben lett csak ellensúlyozva. Sajnos anyagilag nem volt rá mód, hogy a legalapvetőbb dolgokon kívül bármit is megkapjon, az igaz viszont, hogy szeretésben, simogatásban sose volt hiánya. Nálam ezért forog a világ a gyerek körül. A józan gyereknevelésnek is az a lényege, hogy a jó viselkedést, a megfelelő hozzáállást kell jutalmazni. És szeretnék neki többször örömet szerezni azzal, hogy megszerzem azt, amit tudom, hogy nagyon szeretne (pl egy szép biciklit, amit már tavaly tavasszal igértem, dehát közbejött többek között a különköltözés, válás is, hát azóta sem jutott rá). Nagyon bízok benne, hogy a következő tavasszal már nem kell újra elnapolni a fontos dolgokat.
[Szerkesztve]Mindazok, akik azt hiszik hogy a csillagos ég a határ, korlátozott képzelőerővel bírnak.
-
#642
biga
senior tag
BosziKedvese
#631
biga
senior tag
válasz
BosziKedvese
#631
üzenetére
Nem vagyok tanár (és ahogy olvasom te sem), éppen ezért fogalmam sincs, hogy nem az-e a helyes oktatási módszer, hogy az első időszakban (akár 2 hónapban) mondjuk csak összeszoktatják a gyerekeket, és ''egyetlen betűt sem tanítosanak még meg! ''. De mivel nem értek hozzá, nem is kérdőjelezem meg (mint ahogy azt sem szeretem, ha az én szakterületemet kérdőjelezi meg egy nem hozzáértő). Alapvető problémának érzem, hogy egy szülő automatikusan értékelni próbálja (és legtöbbször negatívan) a tanári munkát, amihez mellesleg egyáltalán nem is ért. Lehet egy tanár rossz is, azt a lehetőségekhez mérten jelezni is kell a megfelelő helyen (fenntartva azt az álláspontot, hogy lehet, hogy csak a szülő oldalárol látszik annak, és mint szakember esetleg kiváló ), de semmi esetre sem a gyerek előtt értékelni, mert ezzel csak egy dolgot lehet elérni: a tanárok tekintélyét tökéletesen aláásni! (Egyébként ugyanez felismerhető a rendőrökkel is. Klasszikus példa, mikor apucit szabálytalansága miatt megbünteti a rendör, ami miatt természetesen - gyerek előtt - a rendör a hülye, ő a szemét, mert megbüntette. Na ez a gyerek lesz aztán az, aki kővel dobálja a rendört...).
''Fiatalok! Tiétek a jövő! Régebben úgy volt, hogy a miénk lesz. (Sándor György)'
-
#643
victoireB
csendes tag
BosziKedvese
#641
victoireB
csendes tag
válasz
BosziKedvese
#641
üzenetére
Szerintem azért nagyjából hasonló az értékrendünk. A lényeg, hogy a gyerek a lényeg.
-
#644
csigi
addikt
BosziKedvese
#641
válasz
BosziKedvese
#641
üzenetére
Ilyen szempontból teljesen egyetértek Veled, szeretetből, simogatásból soha nem elég. Különösen nagy szüksége van rá, ha válás volt az életében. Annál rosszabb dolog nem történhet egy gyermekkel, mint hogy megszűnik anya-apa biztonságot adó egysége. Ebben az esetben forogjon csak körülötte a világod...
nofene
-
#645
BosziKedvese
csendes tag
biga
#642
BosziKedvese
csendes tag
Nekem az a véleményem, hogy nem kell egy szakmát megtanulni, hogy az ember meg tudja figyelni, hogy az illető jól végzi-e a dolgát, vagy nem. Ha a kőműves ferdén rakja a falat, azt bárki megláthatja. Ha a tévészerelő nem szereli meg a tévét, akkor azt is lehet látni. Ha a gyerek nem szeret tanulni, vagy nem tart ott, mint anno a szülei ennyi idő alatt, esetleg a másik iskolába járó barátja, hanem mindenféle különleges elméletek alapján hónapokig nem tanítják meg olvasni, azt is lehet látni. A gyerekem azért várta azt a nyüves iskolát, mert meg akart tanulni olvasni, meg számolni. Ez nagyjából ennyi. Ehelyett mindenféle bugyuta feladatokkal húzzák az időt, ahelyett, hogy karácsonyra már tudhatná az egész ABC-t. Megjegyzem, nem minden iskolában tanítanak ilyen vontatottan.
Szerintem természetes, hogy a szülő értékeli a tanár munkáját. Elvégre a saját gyermeke jövőjéről van szó, aminek most indul a megalapozása... Ha nem megfelelően végzi a tanerő a munkáját, hát sajnálom, van még elég iskola. Én nem reményre szeretném alapozni azt, hogy a gyerek később milyen indíttatással lép tovább!
A tanári pályával kapcsolatosan pedig igenis sokkal magasabb elvárásom van, mint a többi szakmával szemben, mert ők emberi sorsokat alapoznak meg. (Érettségi után elkezdtem a tanárképzőt, és tudom, milyen hajmeresztő emberek mentek erre a pályára... ) Ez nem egy elfuserált fal, amit legfeljebb ledöntünk, aztán felrakjuk újból!!! A saját múltamból, és a tapasztalataimból kiindulva ha az én szüleim is ilyen hozzáállásúak lettek volna, akkor egy csomó nehézséget elkerülhettem volna az életben. Legalább a gyerekemnek jobb legyen!
Ha az anya-apa egysége megszűnik, annál lehet még rosszabb: ha a szülők azután folyamatosan nyírják egymást. Szerencsére ez nálunk nem jellemző.
[Szerkesztve]Mindazok, akik azt hiszik hogy a csillagos ég a határ, korlátozott képzelőerővel bírnak.
-
#646
victoireB
csendes tag
BosziKedvese
#645
victoireB
csendes tag
válasz
BosziKedvese
#645
üzenetére
''A tanári pályával kapcsolatosan pedig igenis sokkal magasabb elvárásom van, mint a többi szakmával szemben, mert ők emberi sorsokat alapoznak meg. ''
Azért azt neked is el kell fogadnod, hogy igenis mindenki szokott hibázni; mindenkinek lehet rossz napja, mindenki lehet nyűgös, rosszkedvű. Emberek vagyunk, nem felsőbbrendűek, sem nem gépek! -
Lehetnének elvárásaink, igen. De úgy látom, hogy elsősorban mi magunk (szülők) romboljuk le a szakma becsületét. Meg nincsenek fizetve, az általános vélekedés szerint pedig ''aki nem ért hozzá, az tanítja''. Tipikus esete az önbeteljesítő jóslatnak...
Egy mai fiatal hogy is választhatná ezt a megbecsült, elhivatottságot igénylő, rendesen megfizetett pályát?nofene
-
ladybug
őstag
Arról nem is beszélve, hogy ha végzett a pedagógusjelölt, és nekiáll dolgozni kb 24 évesen, akkor jönnek az idősebb szülők, akik igaz csak pár évvel, de idősebbek, és megmondják, hogy mit és hogyan kellene a pedagógusnak végeznie.
Sajnos én is sokszor tapasztaltam ezt, és csak azután javult kicsit a helyzet, hogy nekem is gyerekem lett. Addig, hgy is mondjam, nem vettek komolyan.
Nagyon szívesen vettem, ha leültünk, és közösen megbeszéltünk dolgokat, mert a szülőknek is sokszor volt jó ötlete, de a kioktató, lenéző modort nehezen viseltem.Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.
-
#649
BosziKedvese
csendes tag
ladybug
#648
BosziKedvese
csendes tag
Félreértés ne essék, én nem a bunkó, kioktató hozzáállást reklámozom, sőőőőt!
Legyen egyenrangú a kapcsolat a szülő, és a tanár között, hiszen a szülő az, aki lényegesen többet tud a gyermeke múltjáról, mint bárki más. Ehhez persze előfeltétel az értelmi képességekkel, nyitottsággal, érdeklődéssel, törődéssel megáldott Szülő.
Sajnos nem azt tapasztalom, hogy a tanári pályán akármennyire is meg lenne rostálva, hogy ki alkalmas rá, és ki nem... és a szülőkre is ugyanez érvényes. Nem vagyok csodabogár, de hajlandó, és képes vagyok megfigyelni, meghallgatni dolgokat, helyzeteket, és meglehetősen jó arányban teszek használható észrevételeket.
Azt hiszem, az, hogy egy szülő hogy látja el a vállalt ''feladatát'', lemérhető azon, hogy bánik vele a gyereke. Szereti, vagy fél tőle, esetleg nekimegy, bántja, bosszantja, vagy segíti. Szót fogad-e neki, hallgat-e rá, és ha igen, milyen mértékben?? Ezek mármár szakmainak tekinthető kérdések... pedig nem vagyok pedagógus. Viszont sokat foglalkozom az emberekkel, és nagyon fontos a számomra a fiam. Mindez azért, mert tudom, milyen érzés, amikor az ember a saját szülei érdektelenségével, kritizálásával, elégedetlenségével, nyílt, és durva bántásával szembesül.Mindazok, akik azt hiszik hogy a csillagos ég a határ, korlátozott képzelőerővel bírnak.
-
Kérdésem lenne.
Jövőre általánosba indul nagyobbik leányom. Namost erre itt kisvárosomban nincs lehetőség (részünkről, de ez mindegy). Ezért -hasonlatosan az oviba iratáshoz- Budapestre ''költöztetjük'' a leányt. De, ha ideiglenes lakcíme maradna itt, de az állandó Budapesti lenne, akkor hová muszály Őt felvenni iskolába?
Mi lenne a körzetes Neki, az állandó Budapesti iskola, avagy az ideiglenes lakcímen lévő kisvárosi?
Köszönöm, üdv: csiginofene
), meg egyéb használható alkatrészek, addig nincs gond. Csak az akarat kellett hozzá. Nem vagyok bűnöző, ami miatt veszélybe kerülne a körülöttem élők fennmaradása, sem egyéb rosszaságokkal nem vagyok megáldva. Legfeljebb merészebb vagyok az átlagnál, ez néha rossz, néha meg jó. De semmi esetre sem unalmas.
jópofa a honlap is, tetszik 
, Levente valami játékkal szemen csapta (kis seb, szem kicsit dagadt), Levente odaszaladt és a karjába harapott (ezt végre ovinéni is látta, de Levente ''gyors volt'' és nem tudta megakadályozni), fogsornyom még este is látszott.
Asszony szólt ma reggel ovinéninek, majd jobban figyelnek rá válaszolta. Ezt esélytelennek látom (29-en vannak, kizárt, hogy egy emberre folyamatosan felügyeljen), tavaly is ez volt, és ha 1 év alatt nem szocializálódott Levente, miért most tenné... 
Mondtam nem szeretnénk, csak hát mostanában Timire rájár a rúd.![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
És azt mondta ovinéni, dehogynem nagyon jó ötlet. Ők szokták is fenyegetni ezzel az agresszív gyerekeket, hogy majd bejön a papája akit bántot, és lesz nemulass!
Durván egyszerű, sokdiplomávalkompenzáló, (tudattalanul) elnyomó szülőkkel.), de vannak együttjátszós otthoni programok, ''sokat'' játszanak együtt és Csengét abszolút nem bántja. Szokták egymás hiányolni. 
) Aztán az utóbbi két hétben egyre sűrűbben jelentkeznek éjszakai balesetek, cirka minden második éjszaka pisiben tocsogva ébred. Bevallotta, hogy fél éjszaka kimenni a VC-be. Betettük a bilit a szobájába, de szerintem olyan mélyen alszik, hogy nem ébred fel... Szerintetek mit csináljunk? Térjünk vissza a pelushoz? Nem igazán szeretném, de annak se látom értelmét, hogy pisában tocsogjon fél éjszaka (nem beszélve az ágyból kitörölhetetlen pisiszagról és az állandó ágyneműmosásról... 
Új hozzászólás Aktív témák
- Okosóra lett a Huawei fitnesz karperecéből
- Proxmox VE
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Politika
- Mesterséges intelligencia topik
- Elemlámpa, zseblámpa
- Ötletek, javaslatok, hogy még jobb legyen a PH! lapcsalád
- Mobil flották
- Szabadulnak a kínai eszközöktől az amerikai szolgáltatók, de ez sokba kerül
- Videó stream letöltése
- További aktív témák...
- ASRock Phantom Gaming RX 5700 XT - eladó!
- ÚJ Bontatlan MacBook Pro 14 M3 Pro 11CPU/14GPU 18GB/512GB SSD Magyar billentyűzet Azonnal átvehető.
- BONTATLAN Új Iphone 15 PRO MAX 256-512GB Független 1év Apple GARANCIA Deák Térnél Azonnal Átvehető.
- OLED65GX6LA 2 Év gyári Garancia
- LG OLED55G39LA 2 Év gyári garancia
- Lian Li Uni Fan SL-INF Infinity 120/140mm ventilátorok
- EK Water Blocks EKWB Nucleus AIO CR360 Lux D-RGB
- Új Lenovo Thinkpad X13 Gen2 WUXGA IPS Ryzen5 Pro 5650U 16GB 512GB Radeon RX Vega7 Win11 Pro Garancia
- AMD Radeon RX 6800
- Új Asus TUF F15 FHD IPS 144Hz G-Sync i7-12700H 16GB 512GB Nvidia RTX 4060 8GB 140W Win11 Garancia
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest