- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Gondoskodik róla az EU, hogy az Apple felnyissa a rendszereit
- Proxmox VE
- Mozilla Thunderbird
- Crypto Trade
- Pokémon-tolvajnak mondják, beperelték a fejlesztőt
- Mobilinternet
- Bevált az AI, egy nagy cégnél sorra váltják le az embereket
- Windows 11
- WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
-
IT café
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
#71562240
törölt tag
válasz dudika10 #23527 üzenetére
Úgy érted, hogy nem férne el a mérésekről szóló hozzászólásod, mert az összes helyet elveszik a mítoszgyártók hozzászólásai? Vagy mi akadályozna, hogy bárkivel is nyugodtan mérésekről beszélj? Megjegyzem, én is imádom a méréseket, lehetőleg mindent megmérek, mindenről mérést keresek, ha van.
Egyébként pedig, hogy milyen rezgéscsillapítás jó az erősítők alá, hogy milyen tápkábel javallott adott berendezésbe, satöbbi satöbbi, az nem ezotéria, hanem szakma.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
A HFM idején még nem voltak internetes fórumok, így az olvasói levelek rovat színvonala elég jól tükrözte azt a magas színvonalat, amit a szerkesztőség képviselt. És igen, ott természetesen tapasztalatcsere folyt, akár különböző álláspontok között, ami természetesen adott esetben vitát is jelentett - de sosem olcsó veszekedést.
-
#71562240
törölt tag
válasz super!!! #23534 üzenetére
Változás mindenképpen lenne, hogy megérne-e annyi beruházást, nos az véleményes.
A maga műfajában ez egy jóféle szett, csak hát a műfaj miatt eleve eléggé behatárolt a használhatósága. Remélem nem érted félre, ha azt mondom, hogy nem zenehallgatásra való, és emiatt, modhatni "kár belé" az a drága kábel. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy ne használd élvezettel, jó szívvel zenehallgatásra is. -
#71562240
törölt tag
Nekem csak annyi tapasztalatom van a HK 980-ról, hogy egyszer boltban hallgattam JBL dobozokkal, úgyhogy most is csak azért válaszolok, hogy lásd, nem veszett el a hsz,-ed, csak keveseknek van részletes tapasztalata róla, mivel viszonylag kevéssé elterjedt típus itthon. Amikor hallgattam, akkor úgy szólt, mint egy jó alsóközépkategóriás HK erősítő JBL dobozokkal. Informatív, elég szépen, tisztán és elég nagyot tud szólni, azt ki merném mondani, hogy mellé nem fognál vele (főleg, ha jó áron adnák használtan) de más erősítővel összehasonlítani nincs alapom. 935BX-et már többször, több rendszerben hallgattam, az biztos, hogy best buy közeli, ebben először nyilván bajnokpityu erősítene meg, - hangsúlyozván a Hivox tuning előnyeit.
-
#71562240
törölt tag
válasz bajnokpityu #23542 üzenetére
-
#71562240
törölt tag
válasz AMDFan #23555 üzenetére
Nem ment el a topic "abba" az irányba.
Viszont az általad értelmes és hiányolt témaként kiemelt "a hangszínszabályzó álljon nullán vagy legyen kikapcsolva vagy mi a fene legyen vele" tematika például legalább háromszor szóbakerült csak az utóbbi két-három hétben is.
Nincs a topic arányaival semmi baj, hifiről van benne szó. Ki-ki olyan hifiről beszél benne, ami érdekli, és a hallgatóság reakciói eldöntik, hogy az adott téma tarthat-e szélesebb érdeklődésre számot. Nem kell szerkesztési alapelveket bevezetned, a topik éppen arról szól, amit a címe jelez.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
áááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá.
Az optikai élmény alapján mindenki elképzelheti, hogy most milyen hangot adtam ki magamból, ha egyáltalán adtam ki valamilyen hangot. Például az optikai élmény alapján van, aki azt gondolja, hogy karmesterként éppen megadtam az előttem álló vegyeskórus számára a normál A hangot, de van aki azt gondolja, hogy éppen zuhanok egy szakadékba lefelé, és van aki azt gondolja, hogy otthon ülök a számítógép előtt és kínomban felordítok, mert egy internetes fórumot olvasgatván éppen eluralkodik rajtam az érzés, hogy mekkora isten állatkertje.A fent bemutatott, saját magam által hosszú-hosszú gyötredelmes
hónapoktizedmásodpercek alatt kifejlesztett opti-akusztikus trükktől azonban teljesen független, és az indifferens okoskodásoktól is teljesen független a világhelyzetnek azon objektív, megkerülhetetlen állása, hogy a hifi-audiofíl szakmában rengeteg olyan BIZONYÍTOTT TÉNY létezik, amit (egyelőre?) nem tudunk műszeres mérésekkel úgy kimutatni, amint azt a műszereinknél sokkal nagyobb tudású fülünk/agyunk ki tud mutatni. És sok olyan BIZONYÍTOTT TÉNY is van, amit húsz-harminc évvel ezelőtt csak a fülünk/agyunk tapasztalata és a formállogika együttes alkalmazásával tudtunk bizonyítani, de ma már műszeres mérések is "bizonyítják".És mindez teljesen független attól, hogy valódi, végső, megdönthetetlen bizonyíték csak egyetlenegy dologra létezik: Gondolkodom, tehát vagyok.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz Lompos48 #23607 üzenetére
Nem vagy te olyan tudatlan, kár játszani az eszedet...
De csak hogy a kedvedben járjak, két példára is utalok a legeslegeslegtipikusabbak közül: gondolj például arra, hogy a hangdobozok mérésénél a fázisjelleggörbe és a spektrális lecsengéseket ábrázoló vízesésdiagram, vagy az erősítőknél az intermodulációs torzítás mérése mennyivel csökkentette azt a (mérhetetlen, hehe) távolságot, ami fennáll a zenei információnak a fülünk/agyunk általi mérése és a műszeres mérése között. Az említett mérésekkel például sokminden megmagyarázhatóvá ("mérhetővé") vált azokból a "rejtélyes" különbségekből, amelyeket addig csak a fülünk hallott, de a mérési módszerek semmit nem mutattak belőle, azaz máris sokkal több minden lett előre megjósolható a mérések segítségével a meghallgatásos tesztek alatt várható hangzásélményből. (És persze mindezzel és egyebekkel együtt is nyilvánvaló, hogy még mindig milyen távol-távol-távol-távol állunk attól, hogy készülékeink mérése alapján megjósolhassuk, hogy az adott készüléken hogyan fog szólni a zene.)
-
#71562240
törölt tag
válasz #03969024 #23613 üzenetére
A hálózati dugó forgatása is jó példa, ma már az is mérhető, pedig egy-két évtizeddel ezelőtt audiofil lila ködnek minősült. (Mint ahogy itt a fórumon némelyek számára ma is audiofil ködnek minősül, mert nem tudják, hogy ma már mérhető is...)
És persze a kábelek is jó példát mutatnak arra, hogy a zenei hangzásélmény műszeres méréstechnikája hogyan fejlődött az utóbbi évtizedekben (különféle terhelés melletti torzítási-impedanciai-kapacitási-"dielektrikumi" adatok-hatások kombinált elemzése), és még mindig milyen távol-távol-távol áll a fülünk-agyunk méréstechnikájától.
Hogy a kábelgyártók mit és hogyan mérnek, és abból mit és hogyan propagálnak/hallgatnak el, na az egy külön litánia lehetne gyártónként... -
#71562240
törölt tag
válasz Lompos48 #23616 üzenetére
Hogy minek mi az aránya, és mihez mi van vagy nincs mellékelve itt a fórumon, ahhoz érdemes figyelembe venni, hogy ez egy (internetes) fórum, ahol önkéntesen résztvevők kommunikálni szándékoznak egymással. A hozzászólások itt önkéntesen egymással kommunikáló emberek közötti kommunikációs elemek, nem pedig szakmai publikációk. Tehát éppen olyanok az arányok, ahogyan a fórumon résztvevőknek kedvük szottyan alakítani, azaz, amibe az energiájukat kedvük szottyan önként belefektetni. Igazodási pont csak annyi van, hogy a fórumnak van címe és témája, amely szerint egy adott hozzászólás adott tartalma ON-nak vagy OFF-nak minősül. Ennyi. Nem feladatod elvárni, szerkesztési elvekkel meghatározni, hogy ki milyen verdiktumokat milyen adatokkal/számokkal támogasson meg, Ez itt nem a Schmitt Pál doktori dolgozata, amellyel szemben elvárható, hogy milyen formai és tartalmi követelményeknek tegyen eleget, ez egy önkéntes fórum, ahol mindössze annyi várható el a publikálóktól, hogy igazmondásra és méltányosságra törekedjenek. Ha valaki ennél több energiát is belefektet a hozzászólásába, az csak bónusz, de nem elvárható.
És mielőtt valaki okoskosna: a fenti mondandómhoz képest természetesen teljesen indifferens, hogy ez a fórum a Prohardver lapcsalád szakmai-nak nevezett topikjai közé tartozik. -
#71562240
törölt tag
válasz Patice #23624 üzenetére
Nem csak, hogy lehetne, de van is betonból. Meg gránitból is készítenek. Meg rézből is készítenek... Sokmindenből. Persze drágán.
Egyébként, hogy egy kicsit kiforgassam azt, ahogy a fára most gondoltatok: a fával nincs is baj, nagyon jó hangdoboz alapanyag, csakhogy ritkán használják, mert nem annyira olcsó, és nem annyira könnyű megmunkálni, mint a "fapótlék" anyagokat, lásd MDF, pozdorja...(#23625) AMDFan: Látod, ez van, megint szájbarágsz, miközben fogalmad sincs, hogy akit "helyesbítesz", az miről beszélt. Annyira nem értetted (megint), hgy miről beszélt a kolléga, hogy ihaj.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Hohó, fa is van sokféle, a balzafától kezdve az általában könnyű-laza fenyőféléken át a dióig és társaiig (pl. teak)! Az mindenesetre jellemző, hogy ha a fa eredeti szerkezetét meghagyva kezeljük (gőzölés, rétegelés...), jobban járunk, mintha felőröljük. Ez sokszor már-már művészet, mint a hangszereknél. És persze nyilvánvaló, hogy azért az MDF is egészen jó alapanyag...
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz Ear001 #23630 üzenetére
Én is a rétegelt lemezre esküszöm, amikor dobozt gyártok magamnak. Aztán persze anyagi és technológiai okok miatt részben megalkuszom az MDF-fel...
(#23633) AMDFan: Arról beszélt Alpee kolléga, hogy a mellékelt, "opti-akusztikai érzékcsalódást" ábrázoló videó nagyjában-egészében indifferens az itt megvitatott problematika szempontjából. Sapienti sat.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz dudika10 #23638 üzenetére
Tudnék mutatni mérést erről. Kb. csilliót.
Nem ott tart a helyzet, amit te most meg akarsz megint oldani, miszerint "ha lehet mérni, akkor egészen biztosan mérték is", illetve hogy "Megoldhatná a kérdéseket ezen téma körül...", hiszen az utóbbi harminc évben csillió mérés is született már, alátámasztva a korábban és azóta keletkezett gyakorlati tapasztalatok tömkelegét (egyébként nem csak hifiben, hanem hibamegoldás szintjén hűtőszekrényektől kezdve televíziókon át kazánvezérlő elektronikákig), tehát a kérdés már mintegy harminc éve nem kérdés, azaz nem tudod te itt most megoldani, merthogy úgymond "meg van oldva". Ezen a fórumon legutóbb mintegy két és fél hónapja volt hasonló a szereplőgárda ugyanebben a témában (nem emlékszel?), akkortájt még valamelyik fórumtárs linkelt is be mérési és elektronika-elméleti dokumentumokat, mondhatni "bizonyítékokat", de te most megint meg akarod oldani, ami már harminc év óta "meg van oldva".Egyébként pedig, ha csak úgy a hecc kedvéért beírod a google-ba, hogy "villásdugó megfordítása" vagy "villásdugó forgatás", máris elkezdhetsz ismerkedni a témával pro és kontra. Ennél persze vannak sokkal jobb módszerek is, általánosságban újra csak a színvonalas hifi szaklapok (régen magyar nyelven is volt ilyen, lásd Hi-Fi Magazin) olvasgatását és a saját tapasztalatszerzést tudom ajánlani, ha túl akarsz lendülni bizonyos spanyolviasz szintű problémákon.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
-
-
#71562240
törölt tag
Érdemes! Az árkategóriájához viszonyítva egyszerre szép, erős és okos a hangja. Régóta meg-megújuló legendás típus, és nem kényes arra, hogy milyen zenei műfajjal eteted. Amolyan all-rounder, tehát nem egy-egy tulajdonságban kiugróan jó, hanem mindenben elég jó. Persze nem hibátlan, de felettébb megéri az árát.
-
#71562240
törölt tag
válasz bajnokpityu #23660 üzenetére
Azon el lehetne polemizálni, hogy a kétféle Rotel ágazatban adott szinten mikor melyik a jobb (na meg a tuningolhatóság kérdése ugyebár...), énnekem mindig jó tapasztalataim voltak a "nullás" sorozatúakkal is.
Skizz kollégánál most az volt a dilemma, hogy rászánja-e magát a Rotel 935 vagy a HK 980 helyett egy Audiolab 8000SE-re. Szerintem nem bánná meg, bár az általa, ha jól emlékszem 35ezerért látott Rotelhez képest nem kis árkülönbség az Audiolab 95ezerért (újonnan 150ezer), na de az Audiolab annyival fiatalabb példány is (a minőségkülönbség mellett), tehát még sokáig tartani fogja az értékét és állagát.
Tuningolva egyébként még nem hallottam a 8-as vagy 9-es Rotikat, tehát azt nem tudom megítélni, hogy a Hivox tuning mennyit dob a hangjukon, de az biztos, hogy az Audiolab 8000SE hangja és technológiája az már egy alsóbb audiofil szintet elér, azaz túlmegy a hifi szintjén, míg a 935-ös Rotit inkább még a jóféle hifi szintjére helyezem, ha jól gondolom, akkor te is. Legalábbis tuningolás előtti állapotában.(#23661) MC Pite: Hangdoboztuningnál szerintem legfeljebb keresztváltó-áttervezéssel kapcsolatban van szükség "specialistára", a többi részét meg tudja csinálni magának az ember a józan ész alapján.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz AaronBass #23666 üzenetére
Remélem sikered lesz, és találsz olyat, aki olcsón megcsinálja, de én is küldök egy kéretlen szavazatot az ellenkező irányba. Javaslom, örülj neki, büszkélkedj vele mások előtt, hogy a hangszínszabályzó ki van iktatva! Engem az zavarna, ha nem lenne kiiktatva, és mindent megtennék, hogy kiiktathassam.
Elnézést a fogadatlan prókátorkodásért, tudom, nem azért kértél segítséget, hogy nekiálljunk okoskodni. -
#71562240
törölt tag
válasz bajnokpityu #23670 üzenetére
Rotel 8-as és 9-es erősítőket már elég sokféle összeállításban hallottam, többségében Rotel volt a forrás is, de ha nem, akkor például NAD, Marantz, Myriad, Pioneer..., vagy analóg lemezjátszók. Nem nagyon tudnék ebből tanulságokat levonni, főleg, mert hangdoboz tekintetében aztán még nagyobb volt a változatosság (pl. Tannoy, Misson, Wharfedale, Phonar, Spendor, Rogers, Epos, JMLab, B&W, KEF, Alisca. Taylor, Heed...), szerintem egyébként általánosságban nem háklisak a hangdobozra, én a legjobb hangokat Phonar, B&W és persze Spendor dobozokal hallottam tőlük. A 9-esnél feljebbi erősítőkkel sajnos nem nagyon van saját tapasztalatom.
A Rotel nullás sorozatokból eddig mindig a hozzáillő Rotel fronttal volt alkalmam hallgatni. Magánembernél csak egy helyen a 04-est (nem SE-t) B&W 684-gyel, Aymara meghallgatóteremben pedig 02-est, 04-est, 06-ost, mindig különféle B&W hangdobozokkal, főleg a 68x és a CM, esetleg a 60x sorozatokból.
Audiolab 8000-esekkel persze (sajnos) szűkebb a meghallgatásos tapasztalatom, Hallottam még az Audiolab "első" korszakában, akkortájt Rogers LS7-tel, a "feléledés" utáni, mai típust pedig Monitor Audio BX6-tal, JMLab Chorus 714V-vel. A front mindig a hozzáillő 8000-es CD játszó volt.
Rotel és Audiolab közötti összehasonlító tesztre persze még nem volt alkalmam. -
#71562240
törölt tag
válasz bajnokpityu #23674 üzenetére
Az említett MA BX6 és JMLab Chorus 714V hangdoboz nem feltétlen volt gyenge láncszem, mert ezek 250ezer körüli hangdobozok, és a tudásuk is ott van, ahol az áruk! Ezek a dobozok szerintem ésszerűen arányosnak mondhatók az Audiolab 8000-es lánccal, amiben hallgattam, no persze ennél jobbakat is ki tudnának szolgálni.
-
#71562240
törölt tag
válasz bajnokpityu #23677 üzenetére
Skizz kolléga számára hasznos lehetne, hogy ha el tudná vinni még vásárlás előtt az Audiolab 8000-t az okosított Rotel 935 mellé, akkor mit gondolna. Ez engem is érdekelne.
(#23678) bajnokpityu: Persze, addig nem tudjuk, hogy egyetértenénk-e, amíg nem tudjuk kipróbálni. De érdekes lehetne egy ilyen Audiolab 8000 vs. okosított Rotel 935 teszt. Én azért látatlanban inkább az Audiolab "győzelmét" valószínűsíteném. Az okosítatlan Rotelhez 935-höz képest azonban egyértelműen az Audiolab 8000-et favorizálnám.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz bajnokpityu #23680 üzenetére
Igen, épp a stílus miatt mertem viszonylag egyértelműen javasolni Skizz kollégának az Audiolab-ot, mert amolyan "általános" karakterű, tehát viszonylag kevéssé ízlésfüggő hangja van szerintem (de általában a tesztjei szerint is). Éppen azt próbáltam Skizz számára hangsúlyozni, hogy az Audiolab 8000-es erőteljes is, szépen is szól, és informatív is, de egyikben sem kiugró a másik paraméter rovására. Az áráért éppenséggel lehet találni olyan erősítőt, amelyik szebben szól, de ványadtabb, vagy amelyik nagyobbat szól, de kevésbé kifinomult, vagy olyat, amelyik kifinomultabban szól, de kevesebb részletet mutat meg. Szóval amolyan "középarányos" felfogású, ami közel sem azt jelenti, hogy jellegtelen lenne, hanem inkább azt, hogy nem arra törekszik, hogy "feltűnő ismertető jegyei" legyenek. (Talán nem félreérthető a hasonlat, ha azt mondom, hogy az "áruházi márkák" közül leginkább a Yamaha erősítőket-CD játszókat szoktam ilyen felfogásúnak hallani, az audiofil szcénában pedig például a Creek-eket.) Szóval nehéz melléfogni vele, és egyébként mostanában Magyarországon újonnan is viszonylag jó áron kaphatóak az angol árakhoz képest, - amellett hogy Skizz persze egy használtan hirdetett példányon gondolkozik.
Persze az lenne az igazi, ha meg tudná hallgatni.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz kolosanyi #23689 üzenetére
Szerintem hallgasd így ahogy van, illetve próbáld a mikrohifi erősítője helyett az Oristert közbeiktatni, hátha egy kicsit jobban szól. (Orion 1015, óh, a régi "szép" idők...) A beszámolód szerint már elaggot és szétberhelt hangdobozodon állagmegóvó munkákat érdemes legfeljebb végezni. Mindeközben gyűjtögesd a pénzt egy jobb rendszerre (vagy vágj bele egy bankkölcsönbe) (vagy találj egy adakozó kedvű amerikai nagynénit...). Ha jól körülnéz az ember, használtan már egészen olcsón elég jól hallgatható cuccokat lehet találni. Szóval energiát ebbe a rendszerbe szerintem már nem nagyon érdemes ölni, inkább minden erődet a leváltására fókuszáld. Az AIWA-Orister-SALOrion pedig monnyon le!
-
#71562240
törölt tag
válasz btb300 #23723 üzenetére
Az általad említett hangdobozok (és azok kategóriája) egyértelmű, de nem mellbevágó előrelépést jelentenének az Orionhoz képest. Legalábbis a hang minőségében. A mennyiségében nem. Ha van rá ennyi pénzed, érdemes váltanod, akár éppen ezekre, akár másra, például Cambridge Audio S30-ra, Mission M32i-re, Tannoy Mercury V1-re ebben az árketegóriában. Vagy vegyél használtan még jobbakat.
-
#71562240
törölt tag
válasz bajnokpityu #23749 üzenetére
Ráadásul minél jobb a készülék és minél jobb a tápja, annál jobban érezni a tápkábelek különbözőségeit is.
Ehhez megint előhoznám az utolsó előtti erősítőmet példaként, annak aztán tényleg korrekt tápja volt, csatornánként 48ezer mF tápkondenzátorokkal, ha kihúztam az áramból, akkor még tíz másodpercen keresztül zavartalanul szólt a zene, alapzaja gyakorlatilag semmi nem volt, mégis éppen ennél az erősítőnél hallottam a legnagyobb különbségeket tápkábelek között. Pedig elvileg ez volt a legfüggetlenebb a hálózattól az összes eddigi erősítőm közül. -
#71562240
törölt tag
válasz bigmasterg #23782 üzenetére
Az Aegis Evo 3 sokkal "több", és nem is csúnyább a hangja.
(#23784) Alpee: A Rogers a leglegendásabb angol hangdobozgyártók egyike, a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes években voltak topon, mostanra kissé háttérbe szorultak, és tágabb lett a tevékenységi körük is. A leglegendásabb típusuk a Rogers LS3 5a, ennek nemrégen megjelent 65-ödik évfordulós kiadása! A hatvanas-hetvenes években az LS3 5a volt "a" stúdiómonitor.
-
#71562240
törölt tag
válasz bigmasterg #23798 üzenetére
Úgy értem, hogy hangmennyiségben sokkal több, amellett, hogy hangminőségben se rosszabb.
-
#71562240
törölt tag
válasz MC Pite #23846 üzenetére
Ha jól értem a róla szóló írást, akkor ennek darabja 4-500 forint? Ez nem olcsó, akkor már inkább javasolnám, hogy pár ezer forintért olyan rezgéscsökkentő rátétet vegyél, amit nem ráragasztani kell a lemezre, hanem rárakni, mindig arra, amit éppen hallgatsz. Sokkal olcsóbb megoldás lenne.
-
#71562240
törölt tag
válasz Sala76 #23973 üzenetére
Jól és értelmesen tetted fel a kérdést, csak egyes okoskodók elkezdtek okoskodni. Csak CD-írót nem nagyon lehet már kapni, tehát olcsón vehetsz CD-DVD-írót, ezek között olyan hajde nagy különbség nincsen, azaz nagyjából mindegyik esetében elég nagy a különbség az írott CD és az eredeti között. (Még akkor is, ha a Nero nem mutatja ki, természetesen a CD-DVD másolás nagyon-nagyon messze jár a sokat emlegetett bitpontos másolástól.) Másik lehetőséged, hogy a sima CD-írók korszakából használtan keresel, ez persze rizikós, és a CD-írásra anno legdivatosabb Plextor típusok kissé drágák is voltak. Mindenesetre CD-írásra az öt-tíz évvel ezelőtti Plextorok voltak legelfogadottabbak, azon esetleg lehet vitatkozni, hogy mennyire írtak jobb minőségben, mint a többi márka "hagyományos"CD-írói. Nem annyival, mint amennyivel drágábbak voltak. A Cd-írók hangminősége közti különbség általában jóval kisebb szokott lenni, mint az eredeti CD a másolt CD közti különbség, tehát én azt mondanám, hogy nem nagyon érdemes nagyobb mértékben plusz pénzt fektetni abba, hogy Plextort vegyél. Egyébként az asztali CD-írók általában jobb másolatokat szoktak készíteni, mint a számítógépesek, persze sokkal magasabb áron.
-
#71562240
törölt tag
válasz Sala76 #23976 üzenetére
Éppen azt írtam, hogy "minőségi" audió CD írásra tervezett írót már csak használtan kapsz, akár külsőt, akár belsőt. De inkább belsőt érdemes venni, azok olcsóbbak is, és sokkal jobb minőségben írnak, mint a külsők, már csak az USB interfész ezirányú alkalmatlansága miatt is. A minőségi audió CD-írásra tervezett író eleve csak CD-író, ilyet pedig már a Plextor se gyárt, és tudtommal mások sem.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz nebulo5 #23979 üzenetére
Ne fórumokat keress. Hi-fi (és számítógépes) szaklapok auditív tesztjei és mérései mutatják régóta, hogy a külső írók tendenciózus jellemzője, hogy több hibát tesznek a másolt lemezre, mint a belsők. Az önmagában természetesen nem lenne rossz dolog, hogy külső, inkább azzal van a gond, amíg az íróhoz eljut a jel. Az utóbbi három-négy évben megjelent egy-két (pl. LG) CD-DVD író, amely jelentős fejlődést mutat, és megközelíti a belső írók pontosságát, de a fejlődés elsősorban azt takarja, hogy ellensúlyozzák bizonyos technikákkal az (USB) interfész bajait. Gondolj csak bele, nem véletlen, hogy a külső írók lassabban tudnak írni!
(#23980) ferko0726: Az természetesen hasznos dolog, sokan csinálják is, de akkor igazán jó, ha nem kell emiatt kábelt hosszabbítani, főleg, ha nem kell plusz csatlakozókat beiktatni a hosszabbításhoz.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz python1 #24012 üzenetére
A két kisebbik lejátszó közül én a Marantzot venném, hangban se rosszabb, mint az x222es Sony, pedig kicsit olcsóbb volt anno, ám "Marantz hangja" van, és újabb is, mint a Sony.
Az x3000 ellenben más kategória, hangban, kiszerelésben, mindenben, abba már van egy kevéske zene is belebújtatva. Ha hasonló árban megkapnád, mint a másik kettőt, akkor szerintem nem kérdés, mert eredeti árán is egy elég jó ár/értékű lejátszónak minősült (a hozzávaló erősítő is elég jól szólt az árához képest).Tehát ezek közül az én sorrendem:
Elfogadható kategória: 1; Sony CDP-x3000
Futottak még kategória: 1; Marantz CD-5400; 2; Sony CDP-x222ES -
#71562240
törölt tag
A korábbi javaslatokon kívül érdemes még a TEAC-ok között is nézelődni futómű témában, és talán meglepő, de a Sony CD-játszók is elsősorban a futóműben erősek (az elektronikát szokták inkább elcseszni), az olcsóbb típusaikban is vannak egészen jó futóművek, a "CD-játszós korszakban" más gyártók is vásároltak tőlük futóművet, nem véletlenül.
-
#71562240
törölt tag
Egy idő után a TEAC-okban gyakorlatilag a legolcsóbb típusba is beletették a VRDS futóművük valamelyik egyszerűsített változatát. Ezt fel is szokták tüntetni felirat formájában a készülék előlapján.
A Sony-k erejét is a fémhangsúlyos anyaghasználat mellett főleg az adta, hogy elkezdtek a TEAC-éhoz hasonló, lemezleszorító tányéros futóműveket alkalmazni. Nekem például az olcsócska CDP-xe330 típusban is ilyen volt annak idején, de az azt követő Onkyo-mban is, a következő Sony CDP-xb820-asomban (mint a hogy a többi xb800-as/900-asban is) pedig már olyan speciális futóművek voltak, amelyekben a fiókal együtt közlekedett az optika is, az is igen jó volt "a maga nemében", a drágább típusokról meg ne is beszéljünk. Ha rákeresel az xb800/900-as sorozatok képeire, olyan nagyméretű lemezfiók-ajtót láthatsz, amilyen a legendás, alsó lemeztányéros, lemezt "fejtetőn" behelyezős Pioneer-oknak volt.(#24042) lugosi: Ez egy abszolút alsókategóriás kérdés volt.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz bajnokpityu #24046 üzenetére
Az a futómű nagyon klassz dolog volt, az pedig, hogy a ráépített CD-játszó típusok közül melyiknek mennyire sikerült eltalálni az elektronikáját, az más tészta. De a fémes hang amit hallottál, nagymértékben függhetett az elektronika beállításától, ugyanis az a bizonyos Legato Link áramkör a különböző beállításai szerint nagyon más hangképet tudott kiadni magából, úgyhogy lehetséges, hogy egy másik beállításban (vagy a Legato Link kiiktatásával) az általad hallott típus is jobban tetszett volna. Inkább a CDP PD-S9xx-as típusok voltak ebből a fajtából sikeresebbek, és kevésbé a 7xx-asak.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz bajnokpityu #24049 üzenetére
(Hozzáteszem az előzőhöz, hogy persze a PD-Sxxx szériánál magasabb kategóriájú típusok még jobbak voltak.)
A Legato Link (kissé leegyszerűsítve) egy változtatható karakterisztikájú áramkör-szoftver, amely elsősorban a 20kHz feletti frekvenciasávot próbálta belecsempészni a CD-szabvány erősen sávhatárolt lehetőségei közé. A CD-n levő, 15-20 kHz körüli adatok alapján interpolált egy 20-40 kHz körüli frekvenciaszakaszt, négy-öt választható algoritmussal-karakterisztikával. Szerencsére a jobb típusokban kikapcsolható volt.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz bajnokpityu #24051 üzenetére
Szerintem is, ezért említettem, hogy szerencsére kikapcsolható volt. (Sajnos nem mindegyik típusban.) Egyébként néha egész csábító eredményt tudott hozni a dolog, más kérdés, hogy én biztos, hogy kikapcsolt állapotban "használtam volna" a Legato Link-et, ha lett volna ilyen CD-játszóm, és meghallgatásokon is mindig a kikapcsolt állapot mellett tettem le a voksomat, még ha úgy sokkal nyomottabban is szólt a zene.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz blattida #24053 üzenetére
Én nem vetettem össze őket, bizonyos típusukra azt mondtam, hogy a TEAC-éhoz hasonló lemezleszorító tányéros futóművek. Lehet, hogy túlzás volt hasonlónak nevezni, de a kolléga arról kérdezett, hogy miről ismerhetőek fel az ilyen futóművek, ezért is utaltam a lemezleszorító tányérra, mint felismerhető elemre. Ami egyébként éppen ugyanazt csinálja, mint amit a VRDS-ről a Sony elllenében írtál, idézlek: "A vrds lényege, hogy a lemez közepét alulról kicsit fölfelé nyomja, a korong szélét pedig megfogja." Az általam említett Sony futómű is éppen ezt csinálja, ezért volt népszerű, ezért utaltam rá.
Egyébként akkor már a másik dologra is reagálok, megint idézlek: "...egyébként pedig: egy bites DA konverter a lelke, ami nem dolgozik akkora túlmintavételezéssel, mint a philips féle bitstream." Ez így nem igaz, típustól függően akár nagyobb túlmintavételezéssel is dolgozott, mint a "Philips-féle".
És ha már lúd, legyen kövér, idézlek: "A sony mechanikák messze nem olyan jók, mint a philips-ek, van egy-két jól sikerült típus (pl kss 151a, 272a), de jellemzően annyira nem jók." Ezzel se feltétlen értek egyet, sokak szerint éppen fordítva van, - anélkül, hogy én bármelyik mellett le akarnám tenni általánosságban a voksomat.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Premier előzetesen a God of War: Ragnarök PC-s kiadása
- Mobil flották
- Counter-Strike: Global Offensive (CS:GO) / Counter-Strike 2 (CS2)
- Spórolós topik
- Baba-Apa topic
- Ukrajnai háború
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Mikrokontrollerek Arduino környezetben (programozás, építés, tippek)
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Milyen videókártyát?
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen