Új hozzászólás Aktív témák

• #6 Ghoosty őstag Antonio #5

  Új Válasz 2016-08-29 16:41:08 #6

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Ghoosty

  őstag

  válasz Antonio #5 üzenetére

  Mivel elég kulturált választ adtál, kifejtem, hogy a legnagyobb érved miért nem állja meg a helyét.

  "Csak azt akartam érzékeltetni még ma se tudjuk biztosan előre jelezni (talán ezt már igen) ha 1db elem kikerül/bekerül/megváltozik a rendszerben, akkor mi az esélye hogy egy genom szinten történt változás mely végtelen számú mutációt és azok további hatványozott változást generálhatnak az ökoszisztémában előre kimutat bárki?"

  Ez az a kategória, ami a hagyományos növénytermesztésnél is igaz. Rengeteg olyan növényt termesztünk, ami nem őshonos. Nagyon sok teljesen más kontinensről származik. Ebből következően idegen az ökoszisztéma szempontjából. Így nem tudod megjósolni, hogy a termesztése milyen hatással lesz a meglévő ökoszisztémára, de nyugodtan termeszthetsz bármit, mivel ez nem GMO. Holott ismert rengeteg olyan eset Magyarországon, hogy pl egy dísznövény invazív lesz.
  Logikátlan módon meg ha egy öshonos baktériumból (ami ez ember bélrendszerében él) átraksz egy gént egy növénybe, akkor, akkor az onnantól veszélyes, holott nem kerül új gén az ökoszisztémába, ráadásul magától is bármikor bekövetkezhet horizontális géntranszfer következtében. De mivel ezt GMO-nak minősül, ezért ez veszélyes és tilos.
  Ha fogok két almafát, keresztezem őket,így keverve a géneket, akkor az rendben van. Ha fogok két almafát, az egyikből átrakok egy gént a másikba akkor az GMO és rossz.
  Ha fogok egy növényt, amely nem tud szaporodni egy másikkal, de erős röntgensugárzással kezelem, aminek következtében széttöredezik a kromoszómája, így össze lehet őket erőltetni, majd addig szaporítom őket, mint az általam előnyösnek vélt gén átkerül a másik növenybe (meg még ki tudja mi) az megint rendben van, mert nem GMO, pedig egy másik fajból került át egy gén. (Így készült a búza levélrozsdának ellenálló fajtája)
  De ugyanígy, ha egy növényt erős mutagén hatásnak kiteszem és a mutáció következtében megjelenik egy előnyös tulajdonsága, azt keresztezem a kiinduló növénnyel, akkor az megint rendben van, mert ez sem GMO.

  Az amit az átlag ember hisz, hogy keresztezgetjük a növényeket és milyen jó lesz, már régóta kiegészült más nemesítési módszerekkel. Ezek közül egyedül a rekombináns DNS technológia az ami "tilos", pedig már ez is jó 40 éves technológia.

  A másik közhiedelem, hogy a gazdák eltesznek vetőmagot a következő évre a termésből. Ez csak marginálisan létezik, vagy még úgy sem. Egyrészt nemesített növények esetében tilos, mert itt is létezik a GMO-ra jellemző "szabadalom", csak itt fajtaoltalom néven fut. A jellemző jogdíj mértéke még több mint a GMO növények esetében, ha mégis szeretnél elrakni magot magadnak. A másik fő ok, amiért nem igazán raknak el vetőmagot, az a hibrid technológia, aminek következtében a következő generációs termény összehasonlíthatatlanul rosszabb lesz, mint az eredeti. Tehát a "jogdíj" is ugyanúgy jellemző a hagyományos vetőmagokra, így ez az érv sem állja meg a helyét a GMO vitában.

Új hozzászólás Aktív témák