Új hozzászólás Aktív témák

  • emvy

    nagyúr

    válasz Gh0sT #2 üzenetére

    Rövidke leszek, kevés az időm.

    A kötödéssel (aminek metszete a szeretettel nem üreshalmaz) kapcsolatban kicsit megingatott valaki jópár hónappal ezelőtt.

    A racionalitás, az emocionálisnak mondott dolgok racionalizálása életelemem. Időnként határt kell szabnom neki, mert fura módon rendszeresen olyan következtetésekre jutok, amik nem arra mutatnak, hogy akár egy plusz percet is érdemes élve eltöltenem itt. A kötődésről racionálisan gondolkozva szerintem oda jutunk el, hogy egy nagyon mélyre kódolt túlélési ösztönről van szó, azaz ahhoz kötődünk, aki valamilyen módon segít az életünkben - nem fontos, hogy ''objektív'' segítségről legyen szó, tehát olyan kötődések is kialakulhatnak, amelyek kívülről - sőt, belülről... - nézve is illogikusak, a kötődő fél vagy felek számára hátrányosak. Általában viszont ilyenkor (pszichiátriai módszerekkel legalábbis )fellelhető valamilyen mélyben rejtőző félelem, vágy, ami indokolja a kötődés meglétét.

    Én szeretném, ha a kötődés, meg a szeretet megkérdőjelezhetetlenül irracionális, vagy legalábbis ''magasabbrendű'' valami lenne, ami nem 100%-ig önzésből vagy ösztönből állna. Nem kell, hogy egyáltalán ne álljon abból, csak 1%-ig ne. Ezt viszont nem lehet bebizonyítani.

    Na olvasom tovább azt a forráskódot.

    while (!sleep) sheep++;

Új hozzászólás Aktív témák