2. Fórumok
  3. Tudomány, oktatás
  4. Fizika topic
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #47 badbrother aktív tag _Petya_ #46
    Új Válasz #47
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    badbrother

    aktív tag

    válasz _Petya_ #46 üzenetére

    Mikorra kell, mert most van egy kis munkám, de utána bevetem magam? De ha már késöö lenne, akkor nem erööltetem.
    Amúgy emelt szintüü érettségire készülsz?

  • #48 badbrother aktív tag _Petya_ #42
    Új Válasz #48
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    badbrother

    aktív tag

    válasz _Petya_ #42 üzenetére

    A másodikra reagálnék:

    Akkor marad a lejtöön, ha a tetejére érve már nem lesz mozgási energiája, azaz nem mozog :)), vagy már elööbb elfogy, azaz fel sem ér a tetejére.
    Azaz a lejtöö tetején már csak helyzeti energiája lesz. Ehhez az kell, hogy a mozgás során a kezdeti mozgási energia teljes egészében átalakuljon helyzeti energiává+súrlódási höövé.(surlódási munkává)
    E(h)--helyzeti energia
    E(m)--mozgási energia
    W(s)--súrlódási munka
    Ha E(h)+W(s)>=E(m) akkor legkésööb a lejtöö tetején megáll, itt a bal oldal a végállapot(lejtöö teteje?) a jobb pedig a kezdeti (lejtöö alja), nézzük részletesen:

    E(h)=m*g*h, ahol m--tömeg, g--gravitációs együttható, h--nullnívótól számított magasság (esetünkben a nullnívó a lejtöö aljának síkja lesz.
    E(m)=1/2*m*v(>2), itt v(>2) v négyzetet jelent, de inkább v*v nek fogom írni itt ez egyeszerüübb.
    E(m)=1/2*m*v*v
    W(s)=u*F(ny)*s, azaz a surl.együttható*a nyomóeröövel*a megtett úttal.
    Az F(ny) pedig a test súlyának lejtööre merööleges komponense azaz F(ny)=m*g*cos(alfa)
    így:
    W(s)=u*m*g*cos(alfa)*s

    Ha d alapú a lejtöö, és alfa a hajlásszöge, akkor számolható a magassága, és a hossza(h, s) h=d*tg(alfa), s=d/sin(alfa)
    behelyettesítve:

    m*g*h+u*m*g*cos(alfa)*s>=1/2*m*v*v A tömeggel egyszerüüsíthetünk, marad
    g*h+u*g*cos(alfa)*s>=1/2*v*v szorzunk 2-vel
    2*g*h+2*u*g*cos(alfa)*s>=v*v behelyettesítünk
    2*g*d*tg(alfa)+2*u*g*cos(alfa)*d/sin(alfa)>=v*v a bal oldalon a második tagban cos(alfa)/sin(alfa)=ctg(alfa), másképpen 1/tg(alfa), kiemelünk összevonunk

    2*g*d[tg(alfa)+u*ctg(alfa)]>=v*v gyököt vonunk, és mivel a bal oldalon minden adat''ismert'' készen is vagyunk.


    Remélem nem rontottam el sehol.

  • #49 badbrother aktív tag _Petya_ #42
    Új Válasz #49
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    badbrother

    aktív tag

    válasz _Petya_ #42 üzenetére

    Na most a harmadik:
    Nézzük mi fog történni:
    Az alsó m(2) tömegüü deszka elkezd mozogni v0 sebességgel, Ezt a mozgást két súrlódás fogja fékezni, egy ''alsó'' F(s2)=u2*[m(1)+m(2)]*g, és egy ''felsöö'' F(s1)=u1*m(1)*g, ezek, mivel péthuzamosak és azonos irányúak összeadódnak.
    Nyilván az alsó deszka mozgásba hozza a felsööt is a ''felsöö'' súrlódás miatt. Ez akkor nem fog leesni, ha a felsöö, és az alsó deszka által a mozgás során megtett út kisebb, vagy egyenlöö mint L/2, mivel a homogén deszka tömegközéppontja pont a felénél van.
    Igazából az számít, hogy mikor az alsó megáll, akkor a felsöö közepe, még rajta legyen, utánna a felsöö még tovább fog mozogni, de már egyre inkább ''rámozog'' az alsóra, tehát számunkra már nem érdekes.
    [ Hacsak nem fog túlfutni rajta ami itt nem fordulhat elöö, hiszen csak akkor fordulhatna elöö, ha hatalmas tapadási, és nagyon kicsi csúszási súrlódás lenne, de itt nem bontják szét (szerencsére). ]
    Bontsuk szét a mozgásokat, tekintsük úgy, hogy az alsó v0 kezdöösebességgel a2 lassulással mozog s2 úton ''t'' idöö alatt, a felsöö pedig nulla kezdöösebességgel a1 gyorsulásal s1 úton szintén t idöö alatt.
    Az alsó deszka( a földhöz képest) s2=a2/2*t*t utat tesz meg a megállásáig, a felsöö pedig
    s1=a1/2*t*t, ha s2-s1 kisebbegyenlöö mint L/2, akkor rajtamarad.
    a2=[F(s1)+F(s2)]/m2
    a1=F(s1)/m1

    El kel mennem enni, utánna átgondolom, és folytatom :)

  • #50 badbrother aktív tag _Petya_ #42
    Új Válasz #50
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    badbrother

    aktív tag

    válasz _Petya_ #42 üzenetére

    Na folytatom:
    itt hagytam abba:
    Az alsó deszka( a földhöz képest) s2=a2/2*t*t utat tesz meg a megállásáig, a felsöö pedig
    s1=a1/2*t*t, ha s2-s1 kisebbegyenlöö mint L/2, akkor rajtamarad.
    a2=[F(s1)+F(s2)]/m2
    a1=F(s1)/m1
    Ez így nem teljesen igyaz, mert a felsöö deszka útját nem ezzel a képlettel kell számolni, hiszen NEM áll meg még akkor, vagy nem tudjuk, hogy megállt-e mikor az alsó deszka megáll. De ez esetben ez szüükebb feltétel mintha a mozgással számolnánk, hiszen ha még mozogna az nekünk csak jó lenne, mert pláne nem esne le, de baromi nehéz lenne kiszámolni a sebességét pont akkor, mikor az alsó megáll. Vagy legalábbis, most nincs kedvem számolni, de ugyebér nem is kell.

    Most összezavarodtam egy kicsit, el is akadtam, ha valakinek van kedve folytassa, de éledezik bennem a gyanú, hogy rosszul fogtam hozzá, valszeg van könnyebb út is.

  • #52 badbrother aktív tag _Petya_ #51
    Új Válasz #52
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    badbrother

    aktív tag

    válasz _Petya_ #51 üzenetére

    Az elsöö pofonegyszerüü. Készítesz egy szép NAGY rajzot. MInden testre berajzolod a rá ható erööket, nem elfelejtve a kötélerööket sem. Ez egyszerüü, mert csak függööleges irányú eröök hatnak. A rendszernek lesz egy közös gyorsulása ''a''. Minden testnek külön külön is ''a'' a gyorsulása amit nem okozhat más, mint a rá ható eröök eredööje.
    Ugye a (Szumma)F=m*a egyenletet MINDEN testre felírod, így kapsz egy egyenletrendszert négy egyenlettel, négy ismeretlennel. Ezt megoldod, és a=50/215 jön ki. A kötélerööket nem számoltam ki, ez legyen a te dolgod.

  • #53 badbrother aktív tag badbrother #50
    Új Válasz #53
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    badbrother

    aktív tag

    válasz badbrother #50 üzenetére

    A harmadikat mégis így lehet számolni.
    Kiszámolod, hogy mennyi ideig mozog az alsó deszka.
    Ugye tudjuk a rá ható erööket, + a kezdöösebességet. A rá ható eröök lassítják majd 0-ra.
    Itt most nem kell fugyelembe venni a felsöö deszkát, elég, ha csak a felsöödeszka által okozott fékezöödéssel számolunk.
    F(s1)+F(s2)=m2*a2---ebbööl megvan a2
    a2=delta v/delta t--ebböl megvan az eltelt idöö ''t'', mivel v-rööl 0-ra lassul a2 lassulással egyenletesen.
    innen megvan az s2=a2/2*t*t
    Azt is ki tudjuk számolni, hogy eközben e felsöödeszka mennyit mozgott, hiszen ööt csak a ''felsöö'' surlódás mozgathatta elööre.
    F(s1)=a1*m1--innen megvan a1, és ugye ''t'' ideig gyorsult 0-ról, azaz s1=a1/2*t*t utat tett meg.
    Máris megvan a két út különbsége, ha ez kisebbegyenlöö mint L/2( a deszka felehossza) akkor rajtamarad, különben leesik.
    Nincs más dolgod, mint behelyettesítgetni az adatokat (paramétereket), és elvégezni az általam mondott müüveleteket. Aztán vond le a tanulságot.
    Ha minden paramétert úgy adtak meg ahogy írtad, akkor eléggé érdekes lesz, ha van egy két konkrét szám is, akkor nyilván egyszerüübb.

  • #54 badbrother aktív tag badbrother #53
    Új Válasz #54
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    badbrother

    aktív tag

    válasz badbrother #53 üzenetére

    Igen, így meg lehet oldani, a végén csak ''ismert'' adatokkal dolgozunk, de teljesen paraméteresen elég ronda dolgok jönek ki.
    Azért áruld el hogy hová kellenek ezek a feladatok, mert érdekel.

Új hozzászólás Aktív témák