Keresés

Aktív témák

  • shev7

    veterán

    válasz Soma01 #18 üzenetére

    Akkor szep sorjaban. (Ha tevedek, ugyis kijavitanak)

    Azert 6/512 a legnagyobb csomag garantalt savszelessege, mert ez a GARANTALT savszelesseg. A PANTEL sem hulye, hogy olyat garantaljon amit nem tud teljesiteni. Az ok, pedig eleg prozai. A kozpontba befuto helyi hurkok kozott olyan merteku athallas alakul ki, ami annyira zajossa teszi a csatornat, hogy ennel magasabb sebeseget GARANTALNI nem lehet. Egyszeruen a technologia nem birja el.

    ''Gee, Brain, what do you want to do tonight?'' ''The same thing we do every night, Pinky: Try to take over the world!''

  • shabbarulez

    őstag

    válasz Soma01 #18 üzenetére

    Az ADSL szabvány nem mai fiú, a 90-es évek elejére datálódik. Akkoriban szerinted mit tudtak a P2P-ről, az IP telefonról az upload igényes alkalmazásokról? Az ADSL-t úgy tervezték hogy a felhasználók elsősorban letöltésre fogják használni a netet - mellesleg ez a tézis még ma is megállja a helyét - így a fizikai kapcsolódás kialakítását is ehhez mérten tervezték. Ráadásul az ADSL szabvány alapjainál már a TV adás átvitelét vették alapul ahol ugye nagymennyiségű felhasználó felé irányuló adatmennyiség van, zéró feltöltéssel. Az ezt követő szabványok, a 2 és 2+ ezen a koncepción alapjaiban nem változtattak csak a megbízhatóságok, öndiagnosztikák növelték és kibővítve a frekvencia tartományt tovább növelték a download mértékét az uploadot meg csak kevéssel. Egyedül az Annex M az ami e téren kilóg de ott is tervezés célja az volt hogy üzleti felhasználók számára egy ''kvázi bérelt vonal'' típusú csatlakozást lehessen költséghatékonyabban kialakítani. Az ADSL kialakításánál a best effort jellegű lakossági kialakítások olcsó, költséghatékony kialakítása volt a cél.

    A másik szabvány a G.SHDSL ami 2.3/2.3Mbps átvitelt biztosít alapjaiban arra készült garantált átvitelt biztosítva bérelt vonali alternatívaként jelenhessen meg. A cél az üzleti ügyfélkör, a szabvány kialakítása is ehhez mért. A stabilítás ennél sokkal fontosabb szempont volt ezért hibatűrőbb kódolást használ és szimmetrikus a kapcsolat. Itt már a kezdeteknél megvolt a bonding vagyis a több fizikai vonal layer 1 szinten való egyesítése a kapacitások skálázása érdekéből. A bonding az ADSL-nél a 2-es szabványtól jelent meg és 2 vonalig skálázható, míg G.SHDSL-nél akár 4-8-ig is el lehet menni vagy további eszköztől függően. Ez is jól mutatja hogy alapjaiban, tervezéstől a két szabvány terjesen más célközönségnek, teljesen más tervezési priorítások figyelembe vételével készült el.

    Az új VDSL2-es szabvány amit részben tavaly ratifikáltak és idén év végéig talán meglesz az újabb kiadása sokkal jobban szem előtt tartja a mai kor elvárásait. Ráadásul úgy van kialakítva hogy visszafelé kompatibilis az ADSL2+ és előtti szabványokkal is és a sosem szabványosodott VDSL-lel is.Viszont ez még új szabvány, kevesebb ilyen eszköz készül, ráadásul azok drágábbak is épp ezért célirányosan csak ott építik be ahol ennek megfelelően építenek ki új hálózatokat.

    A VDSL2 ugyanúgy ahogy az ADSL is a nagy sebességet csak rövid távolságra tudja biztosítani, utána elfogy az ''ereje''. VDSL2-nél ez még fokozottabban igaz, még az ADSL-nél is rövidebb távolgások vannak az igazán nagy sebességekre. Persze adott távolságig képes felülmúlni az ADSL2+t mind letöltésben mind feltöltésben. a VDSL2 szabvány maximum sebesség értéke 100/100Mbps viszont ez nagyon optimálisan is max 100-200 méterig tudja biztosítani, utána nagyot esik.Vagyis épületben belül jó alternatíva, ha az épületig elhozzák az optikai kábelt, akkor épületen belül a meglévő telefon infrastruktúrán igen nagy sebesség realizáható, a nélkül hogy pl. UTP-vel újra kellene kábelezni az épületet. Nagyobb távra mondjuk 600 méterig ahogy DT is építi pl. a VDSL2 hálózatát még jó úgy egy 50/10 Mbps-re, de így is elég közel kell hozni az optikai végpontot az előfizetőhöz. Úgy 1-1.5m-nél még kevéssel ADSL2+ fölött tud teljesíteni talán visz egy 25/3 Mbps-et

    Végülis az ADSL2+nak is csak úgy van igazán értelme ha lerövidítik a rézkábel távolságot maximum 1-1.5km-re mert akkor egy 15-22Mbps közötti sebesség tartományba lehet rá szolgáltatást építeni. A hosszú rézkábel távolságú infrastruktúrában ami jelenleg is van és ahol 5km-re vagy még távolabb is lehetne az előfizetők a nem beköthető a minimális eshetőség és sebességben 512kbps-22 Mbps közötti tartomány van amiből a nagy sebességek csak a kis kábeltávolságok esetén realizálhatók. VDSL2-nél még rövidebb rézkábel távolságon még nagyobb sebesség érhető el és az uploadban is erősen mert a frekvenia tartományok szétosztását dinamikusabb kezeli. Szét lehet osztani asszimetrikusan de akár szimmetrikusan, több fajta profile van a frekvenia szétosztásra, míg az ADSL szabvány e téren nem rendelkezik ilyen képeséggel. Ezen kívül a VDSL2-t még sok más téren is tovább fejlesztették, alkalmazkodva a ma egyre jobban egyeduralkodóvá váli IP Ethernet hálózatokhoz, míg az ADSL még a régi ATM-et támogatja ami ma már egyre inkább elveszti korábbi szerepét.

    Az ADSL egy régi szabvány, régi korban megfogalmazott igények alapjén definiálva, a VDSL2 már sokkal modernebb e szempontból. Viszont gyors VDSL2 hálózatot nem lehet úgy csinálni hogy szerver és kliens oldalon lecseréljük az aktív eszközöket mert attól ott ahol nagy a kábeltávolság semmi újat nem fog hozni hisz ugyanúgy ADSL módban fog működni a visszafelé kompatibilításból kifolyólag. Ahhoz hogy egy VDSL2 hálózat hatékony is legyen új hálózati infrastruktúrát kell kialakítani ami sok idő és sok pénz. A jelenlegi 0-5km hosszú rézszakaszokat le kell rövidíteni 0-0.5km-esekre és azon a távon a VDSL2 már meg tudja mutatna többlet képességeit, és ezek között a nagyobb upload is ott szerepel.

    Persze az igazán optimális megoldás az ha a rézkábel hossza 0 méterre redukálódik és minden optikai szál lesz.Csak ez még drágább és még hosszabb ideig tart kialakítani.

Aktív témák