Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #01758976 #9039 üzenetére

    "egy komolyzenei eseménynek mióta a mély adja a testet?"
    Mi az hogy, nagyon is! (Nem kicsit, nagyon!)
    Leginkább éppen komolyzenén szokjuk legjobban lemérni, hogy a hangrendszer hangjának van-e talapzata vagy csak úgy lógicál a levegőben. Kell a komolyzenének az alapzat, annak kell legjobban! Nagyzenekaron öt-tíz nagybőgőkórusnyi, egy-két üstdobnyi, x számú énekbasszusszólamnyi... hangtestet kell annak a kis 8-10hüvelykes hüvelykmatyinak megjeleníteni illúzióilag (a hangszórónak, mert hangdoboz doboztestét ritkán használjuk hangszertestként!). De ha csak egyetlen nagybőgő egy szonátában! Mekkora teste van egy nagybőgőnek! Hát még egy timpaninak! Nekiállsz egy lakószobában nagybőgőzni, a szomszéd lakás ablakán kiesnek a szomszédok!
    Meg hogy a zongora mélyhangjai...
    A tuba! A trombon!
    De még a fagott is! De még a gordonka is!
    Mi az hogy, nagyon is!

    "Viszont, ha feljebb engedjük a mélyet, nagyon veszélyesnek ítélem"
    A gyári állódobozok szinte mindegyikének ilyen a felsőmély és alsóközép viselkedése:

    A 150-400Hz között szinte mindegyiknek van egy 3-5dB-nyi gödör - lásd elsősorban a baffle step tematikát. Amiatt a gödör miatt lóg ki a 80-120Hz körüli mély az egységből és kezd garázdálkodni fülbántóan a szobában. Az a 150-400Hz úgy kéne a hang édességéhez, kulturáltságához, megfogottságához, stabil testességéhez, hogy ihaj. Az alaphangokat tekintve az a híres-nevezetes középsáv. Beszéd közben egy átlagos ember hangszálai 100-110 Hz közötti tartományban vibrálnak. 1047Hz-nél már a magas C alaphangja van, gondolj bele.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák