Új hozzászólás Aktív témák

• #125 DarthSun nagyúr Zsoltika11 #124

  Új Válasz 2018-08-11 21:49:23 #125

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  DarthSun

  nagyúr

  LOGOUT blog

  válasz Zsoltika11 #124 üzenetére

  Sőt még viszonylag nem annyira régmúltban is volt egy véletlen mely a kialakulásunkhoz vezetett. Nem is emlékszem hogy mikorra teszik, de "csak" olyan néhány 100e éve kezdett kiemelkedni a Kelet Afrikai hegylánc mely elzárta a csapadékot a belső őserdőktől, szavannává alakítva azt. Le kellett jönnünk a fáról ha élelemhez akartunk jutni. Egyre nagyobb ügyesség kellett, a nagyobbodó agy élte túl, az egyre nagyobb agynak egyre több fehérje és így tovább. Szépen gerjesztette a folyamatot a Homo Sapiensig. Ha ez nem történik, itt vagyunk vajon, vagy még a fán ?

  A nagy távolságok és idődilatációk az esetleges értelmes lények között nagyon megnehezítik a kapcsolatot. De gondoljunk bele ha ezt a mostani bizonytalan korszakunkat átvészeljük mivé tudunk válni ? Hiszek benne ha így történik hatalmas jövő állhat az emberiség előtt. Minden lehetséges, most még elképzelhetetlen technikák is a fényévek legyőzésére. Akkor pedig lehet esély a saját és akár más galaxisok benépesítésére is, bár akkor már nembiztos hogy hasonlítani fogunk a mai biológiai testünkre.

• #129 damtam újonc Zsoltika11 #124

  Új Válasz 2018-09-05 20:52:48 #129

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  damtam

  újonc

  válasz Zsoltika11 #124 üzenetére

  Túlmenve a technikai fejlődésen, filozófiai irányból megközelítve, mivel mi is az univerzumban és az univerzumból vagyunk minden bennünk van ami benne is. EGYek vagyunk. Atomi szubatomi és minden szinten. Nem hogy függetlenek vagyunk tőle, nem kívülről szemléljük és vizsgáljuk a környezetünket, nem benne utazunk, hanem szélválaszthatatlan részei vagyunk. Mintha egy élő szervezetben a sejt vizsgálná azt amiben él.

  Olyannyira szerves részei vagyunk, hogy:
  Fejlődésünk az ő fejlődése. Tudatunk az ő tudata. A kérdéseink az Ő kérdései. A motivációnk az Ő motivációja. (?)

  Mint cseppben a tenger, sejtjeinkben és atomjainkban hordozzuk a kérdéseket és a válaszok is bennünk vannak, előbb MAG-unkban kell megtalálnunk, nem fényévekre a messzeségben. (?)

  A svájci hadron ütköztetőben elért eredmény: a fénysebességgel ütköztetett részecskék olyan kicsire bomlanak hogy már nem is anyagok hanem hullámok keletkeznek. Itt elértük a fizika határát és valami más következik.

  A létezés titkának kutatására nincs végső válasz, de lehet hogy itt van az orrunk előtt és egyszerűbb mint gondolnánk. Talán csak nem az, hogy legyen célunk ami felé megyünk.(?) Semmi más. Ötvözni kell/érdemes a technikát, fizikát, kémiát, a kvantumfizikát, a filozófiát spirituális tanokat, minden tudományágat, minden rendelkezésünkre álló és felhalmozott információt és tudást, amit eddig az emberiség elért, hogy szintézishez érjünk.

  És végül:

  Talán provokatív de,

  Lehet hogy az élet lényege semmi más csak hogy a tudattal rendelkező létező élet önmagát és a környezetét a saját létét vizsgálja. Boldogabb az aki nem vizsgál "csak él?" Cseppben a tenger, mikor és makro szinten figyeljük meg: Vannak tudatosan élő boldogtalan emberek és tudattalanul élő boldogak.

  Emelem a szintet:

  Ha megtalálnánk a "létezés titkát", és tudnánk az univerzum méretét, vagy "végét" és/vagy a működésének minden részletét? Mi történne másnap?

  Az átlagember személyiségfejlődése megérett ezekre az információkra?

  Nem lehet hogy az univerzum csak akkor "adja oda", engedi meglátni a végső, vagy magasabb összefüggéseket, ha érdemesnek talál rá? "Érdemesnek találja magát rá"?
  Ha a törzsfejlődésünk elérte azt a szintet, hogy az eszközeinkkel atommáglyán nem rántottát sütögetünk?
  Amíg agyunk 80-90%-ban kihasználatlan?
  Egy példával élve, érdemes odaadni egy majomnak egy okostelefont?
  Egy pár éves gyermeknek egy csőre töltött géppisztolyt?

  Egy elmélet szerint a magát fejlett civilizációnak tartó EMBERISÉG, az egyre bővülő technológiai fejlettség ellenére jelenleg rovar szinten van.

  Mi is az emberi faj legmagasabb tudományos szintű kitűzött célja?

  Elérni lakhatásra alkalmas új bolygót, (pl: mars expedíció) és ott folytatni ugyanazon a tudatszinten amit a FÖLD anyával eddig műveltünk. Túlszaporodás, élőhely és energiaforrások felélése, majd ha az kimerült újabb és újabb lakóhelyre kirajzás. Ez jelenleg rovar szintű életmód.

  MIND-EGY

  Minden ugyanaz másképpen

Új hozzászólás Aktív témák