Az Országgyűlés december 13-án olyan döntést hozott, hogy ha egy webáruház ismételten hibát követ el, akkor a fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege 200 ezer forint lesz, miközben ez jelenleg minden más esetben csak 15 ezer forint – írta meg a blokkk.com. A tizenháromszoros bírsághatár-emelés csak a webáruházakat érinti.
De miért is kellett emelni?
A felmérések szerint a webáruházak valóban sokszor hibáznak, ám e vétségek többsége csekély súlyú, leginkább adminisztratív jellegű, vagyis nem veszélyeztetik a vásárlók egészségét, testi épségét, biztonságát, vagy éppen pénzügyi érdekeit (például: hiányzik egy weblapról, hogy a szerződéskötés nyelve magyar). Emellett – jegyzi meg a blokkk.com tudósítása – azok a valóban súlyos cselekmények, melyek hamisítást, adócsalást jelentenek, nem a fogyasztóvédelmi, hanem az adóhatóság és a rendőrség hatáskörébe tartoznak. A döntés amiatt is problematikus, hogy a szigorúbb fellépés a jelenlegi bírságolási rend alapján is elérhető, hiszen a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa valóban csak egy alsó határ, ki lehet szabni magasabb bírságot annak megemelése nélkül is.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kimutatása szerint a bírságok átlagos összege sem túl magas, ami megint csak a vétségek csekélyebb súlyára utal. A legfontosabb pedig az, hogy az arányokat nézve a webáruházakat sem bírságolják nagyobb mértékben, mint a többi boltost:
A Kamara bedobta magát
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága november 24-i ülésén megvitatta a javaslatot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a vita során elmondta, hogy „a javaslat maga a bírság összegére vonatkozóan szintén egy érdekképviseleti szervezettől, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától érkezett”. A bizottság ülésének jegyzőkönyve szerint azonban hozzátette, hogy „a kormánynak továbbra sem célja és továbbra sem lesz célja az, hogy bírsággal sújtsa a vállalkozásokat”.
Az intézkedés érthető módon a kisvállalkozásokat sújthatja komolyan, akiknek az ilyen bírságok komoly terhet jelenthetnek.