Az adatszivárgást főként emberi hiba okozza

Az adatszivárgásra visszavezethető leggyakoribb és legköltségesebb károkat nem a külső támadók, hanem a munkavállalók okozzák a cégnek. Az informatikai biztonságért felelős vezetőkre a belső adatszivárgás megelőzésénél kettős feladat hárul. A tökéletes IT-megoldások kiépítése mellett HR-szakemberként is kell gondolkozniuk, hogy megértsék az egyes munkavállalók viselkedését – figyelmeztet a problémára a Symantec legújabb felmérésére hivatkozva Egerszegi Krisztián, a CDSYS ügyvezető igazgatója.

Hirdetés

Az adatszivárgást okozó munkavállalók között többségben vannak a jó szándékú és a hanyag kollégák, de előfordulnak rosszindulatúak is. Amíg az első csoport a vállalat érdekeit szem előtt tartva jóhiszeműen vagy gondatlanul szegi meg a biztonsági előírásokat, addig a rosszindulatú munkavállalók csak a saját érdekükben cselekszenek. Mindkét csoport fenyegetést jelent a vállalatok biztonságára, és csak kevesen veszik észre, mennyire fontos, hogy a mindkét csoport által jelentett kockázatot mérsékelni tudják.

A Symantec frissen közzétett „Organizational Security and the Insider Threat: Malicious, Negligent and Well-Meaning Insiders” című tanulmányában több nemzetközi kutatásra alapozva elemezte a belső adatvesztés okait. Az anyagban szereplő – többek között hazai munkavállalók részvételével is végzett – felmérés szerint a válaszadók majdnem fele (48%) dolgozik távoli elérést is használva, az esetek 18%-ában nem biztonságos rendszer igénybevételével. A dolgozók majdnem háromnegyede (71%) küld bizalmas anyagot a privát email-címére, hogy a vállalaton kívül dolgozzon vele, illetve 42% védelem nélküli USB-re másol anyagokat. Az esetek 90%-ban a vállalatok rendelkeztek IT-biztonsági szabályzattal, de ez nem akadályozta meg a munkavállalókat a fentiekben. A munkavállalók 78%-a gondolta, hogy az információk bizalmas kezelése egyedül az IT-osztály felelőssége.

Nem minden munkavállaló kockázati profilja azonos, így a biztonsági intézkedéseket pontosan az egyes karakterekhez kell igazítani.

A kockázati csoportok

A felmérés alapján a tanulmány a következő személyiségtípusokat, illetve kockázati profilokat határozta meg:

  • Az aláásók a saját munkájuk megkönnyítése érdekében nem foglalkoznak a biztonsági szabályokkal. Könnyen megjegyezhető jelszavakat adnak, néha meg is osztják ezeket
  • A túlteljesítők szándékosan megkerülik a biztonsági előírásokat, azt gondolva, hogy ezzel hatékonyabban tudják szolgálni a vállalat érdekeit és saját karrierjüket. Példa erre a munkát lassító és hatékonyságot csökkentő titkosítások elhagyása
  • A manipuláltak azok az alacsonyabb pozícióban lévő munkatársak, akik személyes kapcsolatban állnak a vásárlókkal, ezért lehetnek a bizalmukkal visszaélő rosszindulatú külső behatolók célpontjai (social engineering). Általában segítő szándékkal adják ki a kódokat, információkat, a „mindent az ügyfélért”-elv alapján, abban a hitben, hogy a cég érdekében cselekednek
  • Az egyre növekvő számú szivárogtatók különféle etikai megfontolások alapján adják ki a bizalmas adatokat a nyilvánosság számára, azt gondolva, hogy az embereknek tudomást kell szerezni ezekről az információkról. A szivárogtatások általában valamilyen közösségi szolgáltatáson keresztül zajlanak. Ezek az akciók a vállalat érdekeivel ellentétesen történnek, és a legtöbbször illegálisak, mégsem nevezhetjük egyszerűen rosszindulatúnak, ha a közvélemény tájékoztatása a cél. Erre kiváló példa a WikiLeaks ügye
  • Az „adatömlesztők” olyan munkavállalók, akiknek legális hozzáférése van az információkhoz, és hajlamosak az adatvesztésre, mivel az egyébként is laza IT-szabályok nem ellenőrzik megfelelően a berögzült vállalati gyakorlatokat. Az adatvesztők típusai:
    • Véletlenül adják ki az információt elvesztett eszközökön keresztül (laptop, okostelefon, CD, USB-stick). Bár ezek az incidensek aránylag kicsi anyagi veszteséget, de komoly információ mennyiség elvesztését jelentik a vállalatnak, mégis komolyan rontják a cég hírnevét a nagy médiaérdeklődés miatt
    • Kiviszik az adatokat a biztonságos környezetből, hogy irodán kívül dolgozzanak vele, azonban a munka végeztével már nem törlik ezeket az információkat
    • Adatokat hagynak a leselejtezett, lecserélt számítógépeken. Egy 2009-es felmérés szerint az aukciós oldalakon árult merevlemezek 40%-a tartalmazott céges adatokat, e-maileket és fotókat
    • Nem elég körültekintően osztják meg az adatokat egy harmadik személlyel
    • Védelem nélkül küldenek adatokat nyilvános szolgáltatókon keresztül – például postán –, ahol a bizalmas információk elvesznek, illetve rossz kezekbe kerülnek
    • Elavult levelezési és információs címlistákra küldenek bizalmas anyagokat

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények