Bár természetesen nagyon hasznosak azok a kormányzati programok, amelyek segítik az internetellátottság terjedését, legalább ilyen fontos lenne a világhálón elérhető e-ügyintézési lehetőségek bővítése. Ez ösztönözné a felhasználókat az megszerzett internetkapcsolat kihasználására - jelentette ki Keresztesi János, a Sun Microsystems Kft. vezérigazgatója, akit az e-kormányzat magyarországi helyzetéről kérdeztünk.

- A Sun Microsystems elsősorban arról ismert, hogy nagy kapacitású, nagy teljesítményű informatikai háttérrendszereket szállít. Ennek alapján feltételezhető, hogy a nagyvállalat legfontosabb partnerei között kell lennie a nagy államigazgatási szervezeteknek. Így van ez?

- Nemzetközi és magyarországi szinten is a pénzügyi szektor, a távközlési ágazat és a közszféra alkotják a Sun három legnagyobb megrendelőjét. Ennek valóban az az alapja, hogy a vállalat specialitása a nagy számítási igényű, bonyolult és elsősorban internetalapú feladatok megoldására képes háttérrendszerek szállítása. Ugyanakkor a teljes képhez ma már az is hozzátartozik, hogy az elmúlt másfél évben nyitottunk a közepes és kisvállalatok felé, kínálunk megoldásokat e vállalati körnek is, ami a közigazgatás vonatkozásában azt jelenti, hogy ma már nem csupán a legnagyobb államigazgatási szervezeteket tudjuk ellátni informatikai infrastruktúrával, hanem a kisebb helyhatóságokat, önkormányzatokat is.

- Mióta van jelen a Sun a közszféra it-piacán?

- A Sun Microsystems több mint húszéves vállalkozás. Már az elnevezése is - Stanford University Network - egyrészt a cég egyetemi gyökereire utal, másrészt kifejezi a vállalat fő profilját, a hálózati rendszerek fejlesztését. Ezt támasztja alá cégfilozófiánk, amely egyetlen jelmondatba foglalva így hangzik: "The network is the computer". Az 1980-as évek óta minden fejlesztésünket ez az elkötelezettség határozta meg. Ennek nyomán nem véletlen, hogy a vállalat számára a .com-fellendülés, azaz az internethez kapcsolódó hardver- és szoftvermegoldások robbanásszerű terjedése hozta meg az igazi áttörést. A hálózati infrastruktúra terén megszerzett szakértelemnek köszönhettük azután, hogy az Egyesült Államoktól több fejlett ázsiai országon át Európa sok országáig számos elektronikus kormányzati projektben vehettünk részt az elmúlt négy-öt évben. Németországban a teherautók autópályadíj-elszámolását kezelő megoldás, Nagy-Britanniában az ország egyik legnagyobb szervezete, a nemzeti egészségügyi szolgáltató rendszer háttér-infrastruktúrája, Portugáliában az adóhivatali informatikai rendszer fejlesztése fűződik a Sun nevéhez, de mi szállítottuk az Európai Parlament portáljának háttértechnológiáját is.

- Azt mondta, e-kormányzati megoldásokat telepítettek. Ez inkább háttérrendszereket jelent vagy kifelé, az e-ügyintézésre is nyitott infrastruktúrákat?

- Alapvetően olyan háttérrendszerekről van szó, amelyek nélkül nem működhetnek a kormányzati portálok, nem lehetséges például elektronikus úton benyújtani az adóbevallásokat vagy más hivatalos dokumentumokat, engedélykérelmeket. A teljes informatikai technológiát, hardvereket és szoftvereket is tartalmazó kínálat elemei elektronikus levelezőrendszerek, e-határidőnaplókat kezelő megoldások, a felhasználók adatait nyilvántartó, hálózati azonosításukat lehetővé tevő technológiák, portálrendszerek stb. Hogy mennyire összefonódnak a hivatalok belső informatikai hálózatai és a felhasználók lehetőségei, azt jól mutatja például a spanyolországi Valencia tartományban üzemelő egészségügyi ellátórendszer példája. Ennek alapja a betegnyilvántartás, amelyben az "ügyfél" személyes adatait és az orvosi kezeléseivel kapcsolatos információ egy részét az illető chippel ellátott "taj-kártyáján" rögzítik. Így ha valaki például bemegy a kórházba, akkor ott erről a kártyáról le tudják olvasni, milyen kezeléseket kapott az elmúlt időszakban a háziorvosától, el tudják kerülni a felesleges ismétléseket, ki tudják szűrni az egyszer már megpróbált, de hibásnak bizonyult gyógymódokat.

Reklámízűnek fog hatni, de hadd mondjam itt el, hogy felismerve a háttérrendszerek összefonódásának tényét, vagyis azt a jelenséget, hogy egyre több komponens kerül az egyébként egyre bonyolultabbá váló rendszerekbe, s ezek elemeit nem érdemes, nem lehet egyenként beszerezni, a Sun Java Enterprise System néven "összecsomagolta" szoftverkínálatát egy olyan bérleti konstrukcióba, amelynek költsége véleményünk szerint vállalható a közszféra mindig pénzhiánnyal küszködő szervezeteinek is. Az évenként fizetendő összeg kiszámítása a következőképpen történik: a megrendelő alkalmazotti létszáma szorozva száz dollárral. Ezzel a licencdíjjal kiváltható az egyszeri beruházási költség, amelynek megtérülése csak évek múlva várható, miközben egy jó informatikai infrastruktúra telepítése után azonnal növelheti a hivatal működési hatékonyságát, következésképpen azonnali - akár a bérleti díjat meghaladó - megtakarításokat hozhat.

- Ha célszerű reklámozni az ajánlataikat, akkor, gondolom, nem feltétlenül tartják túlságosan jónak a kormányzat informatikai fejlesztési stratégiáját...

- A törekvések alapvetően jók, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ne volna tennivaló. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megalakulása mindenképpen előrelépést jelentett az információs társadalom megteremtésének irányába. Értékeljük, jó dolognak tartjuk, hogy a minisztérium az elmúlt évben - egyebek mellett a Sulinettel, a Sulinet Expresszel, a közháló építésével - komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy az internet minél szélesebb körben hozzáférhető legyen. Ez feltétlenül szükséges dolog, ugyanakkor a Sun tapasztalatai alapján már másfél évvel ezelőtt felhívtuk a figyelmet arra, hogy a hozzáférés terjedése, az internet-előfizetők gyarapodása nem jelent egyet a felhasználás növekedésével. Megfelelő hazai tartalmakra van szükség ahhoz, hogy legyen értelme a háztartások, valamint a vállalatok internetkapcsolatának, és ezért - ahogy a világháló végpontjainak terjedéséért - megint csak jelentős részben az államot terheli a felelősség. A közintézményeknek kell olyan elektronikus ügyintézési lehetőségeket nyújtaniuk, amelyek a hivatalba járást megelégelő embereknek, illetve vállalkozásoknak értelmes kiadássá teszi az internet-hozzáférésért kifizetett díjakat. Az államigazgatásnak az általa nyújtott tartalmakkal mintegy motiválnia kell a felhasználókat arra, hogy igénybe vegyék az elektronikus szolgáltatásokat.

Ha hatékonyabbá akarjuk tenni a közszolgáltatásokat, akkor nincs is más lehetőségünk, mint hogy elektronizáljuk annak lehető legnagyobb részét. A portugál pénzügyminisztériumban például kiszámolták, mennyit spórolhatnak meg, ha elektronikus úton kezelik az adóbevallásokat. Megnézték, átlagosan mennyi időt töltenek a hivatalok munkatársai egy-egy ilyen dokumentum feldolgozásával, majd ezt felszorozták a bevallások számával, végül kiszámolták, mennyi bérköltséget kell kifizetniük ennyi munkaidőre. Ebből kivonva az elektronikus megoldás költségét, kijött egy szép kerek összeg, amit még az is növelt, hogy az automatizált feldolgozásban az adófizetőt mintegy "kézen fogva" vezeti a számítógépes program, így az ő dolga kiküszöbölni a rendszer által jelzett számítási hibákat, azaz a hivatal megszabadul a reklamációktól, nem kell még erre is időt és embert áldoznia.

- Eszerint önök is úgy tapasztalják - mint az eMagyarország sorozatban korábban megszólalt több interjúalanyunk -, hogy a magyarországi közigazgatási szervezeteknél nem számolják ki az informatikai kiadásokkal elérhető megtakarításokat?

- Igen, egyetértek ezzel a megállapítással. Az it-beruházások vagy bérleti díjak nem olyan költségek, mint amilyenek például a bútorbeszerzéssel járó kiadások. A berendezési tárgyak fontosak, nem mindegy, milyen a belső kialakítása egy irodának, de ezek nem olyan eszközök, amelyek mérhető megtakarításokat hozhatnak egy szervezet működésében. Az informatika azonban ilyen. Visszautalva az előbbi példákra: a Valencia tartományban bevezetett chipet tartalmazó betegkártya nem sokkal drágább, mint a mi taj-kártyánk, azonban míg az előbbi az említett hatékonyságjavító tulajdonsággal bír, az utóbbi egyetlen értelmes információja a rajta található betegazonosító szám. A portugál pénzügyminisztériumban igen egyszerű képlettel nézték meg, mit hozhat az e-közigazgatás a konyhájukra: kivonták a fölöslegessé váló működési költségekből az informatikai beruházás értékét.

Az eEurope program értékelésével és továbbvitelével foglalkozó, nemrégiben Budapesten megrendezett EU-miniszteri konferenciához kapcsolódóan tanácskozást szerveztünk az uniós és az unióba készülő országok e-kormányzati megoldásairól. Ezen egyebek mellett kiderült, hogy Szlovákiában 2002-ről 2003-ra az internetezők 14 százalékáról 20-ra nőtt az e-közigazgatásba bekapcsolódók aránya, pusztán annak köszönhetően, hogy nőtt az ottani kormányzat e-ügyintézési kínálata. Nálunk 3, illetve 6 százalék a megfelelő arány ebben a két évben. Ez az összehasonlítás önmagában mutatja, hogyan térülhetnek meg egy országban a világháló kiépítésére fordított állami, vállalati, lakossági kiadások.

- Azért csak történtek jelentős lépések itthon is mondjuk a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest. A jogosítvány kiadása például - az okmányirodák és a BM közti ügyintézésben - jórészt elektronikus úton történik.

- Ez nem vitás, csak úgy vélem, elsősorban nem ahhoz kell magunkat hasonlítani, hogy hol voltunk sok évvel ezelőtt, hanem ahhoz, ahová tartozni szeretnénk - azaz az Európai Unió fejlett vagy - ahogy az említett portugál példa mutatja - adott esetben kevésbé fejlett régióihoz. Hangsúlyozni szeretném: nem "hazabeszélek". Nem arról van szó, hogy a technológiai vállalatok szeretnének minél több rendszert eladni, ezért érvelnek az állami informatikai beruházások mellett. Az állam fontos megrendelőnk, és nem örülünk annak, hogy az elmúlt egy évben Magyarországon érezhetően csökkentek a nagyobb teljesítményű informatikai infrastruktúrára fordított állami kiadások, de ez nem rendít meg minket, mert a versenyszféra, a távközlési cégek és a pénzintézetek kárpótoltak a vásárlásaikkal. Ugyanakkor - ismétlem - az informatikára költött pénz megtérülése akár forintról forintra kiszámolható, és ezt a hasznot közvetve az adófizető "teheti zsebre".

- Mennyire optimista vagy pesszimista a közeljövőt illetően?

- Bár az idei első negyedév valószínűleg elvész az informatikai fejlesztéseket illetően, mivel a takarékossági intézkedések miatt a beruházók nem tudják, hogy mire mennyi pénzük lesz, ám az azt követő nyolc hónapban még nagyon sok mindent meg lehet csinálni. 2004-ben már elkezdődhetnek jelentős e-kormányzati programok, amelyek ösztönözni fogják a vállalati és magánfelhasználókat, hogy éljenek is az elmúlt időszakban megszerzett internet-hozzáférésük nyújtotta előnyökkel.