A World Internet Project (WIP) legfrissebb eredményei ellentmondanak annak az átlagos hálózati polgárról kialakult sztereotip képnek, amely a tipikus internetezőt egy olyan magányos "számítógépörültnek" állítja be, aki szabadidejének nagy részét a világhálón tölti, és csak alig-alig lép érintkezésbe a való világgal. A tipikus internethasználó ezzel szemben jellemzően lelkes könyvolvasó és az internetet nem használóknál több időt tölt társaságban. Az átlagos hálózati polgár ráadásul heti öt órával kevesebbet néz televíziót, mint azok, akik nem használják az internetet – áll a WIP januári beszámolójában.

"Az internethasználattal párhuzamosan világszerte csökken a televíziónézés, és a világháló nemigen befolyásolja a társasági élet pozitív vonatkozásait" – emelte ki Jeffrey Cole, a WIP-projektet elindító kaliforniai egyetem (UCLA) kommunikációpolitikai központjának igazgatója. A televíziónézés terén az internetet használók és nem használók között a legnagyobb szakadék Chilében és Magyarországon tapasztalható: az internetezők mindkét országban átlagosan 5,7 órával néztek kevesebb televíziót hetente, mint az internettől távolmaradók.

Az internetezők a vizsgált országok mindegyikében több időt töltöttek társas tevékenységek folytatásával, mint az internetet nem használók, és több vagy legalább ugyanannyi időt töltöttek baráti társaságban, illetve testgyakorlással. A tanulmány ugyanakkor több régóta érvényes internethasználati trendet is alátámaszt, mint amilyen például az a tény, hogy a legélénkebb felhasználók a népesség tehetősebb szegmenséből kerülnek ki, valamint az, hogy jellemzően több férfi használja a világhálót, mint nő. A számadatok ezzel együtt országonként jócskán eltérhetnek. A nemek közti szakadék például Olaszországban a legszélesebb, míg Tajvanon a legkeskenyebb. Amíg a felmérés szerint az olasz férfiak 41,7 százaléka internetezik, addig az olasz nők 21,5 százaléka kapcsolódik a világhálóra. Tajvanon a különbség nincs két százalék sem.

A digitális szakadék szerte a világon szűkül – hangsúlyozta Cole. Ennek ellenére a magyarországi szegények alig 1,6 százaléka használja a világhálót, ami negatív csúcs. A vizsgált országok közül hétben a lakosság legszegényebb szegmensének több mint egyötöde használja az internetet. A szegényebbek körében Svédországban, Dél-Koreában és az Egyesült Államokban a legmagasabb az internethasználat mértéke.

A világhálón fellelhető információk hihetőségének, megbízhatóságának megítélése meglepően kedvező. A megkérdezett felhasználók több mint fele úgy ítélte meg, hogy a hálózaton talált információk "java része" megbízható, hitelt érdemlő. Míg az online információknak legnagyobb hitelt adó felhasználók a dél-koreaiak, addig a hálózaton található hírek igazságtartalmával kapcsolatban a svéd szörfözők a legszkeptikusabbak.