Mottó: Mikor a nap lemegy, én felkelek/Felcsörgetem a partnerem/És csak kinyújtom a kezem a lány után/És azt üvöltöm az utcán/Hogy a rock'n'roll az nem egy tánc!
A Fővárosi Bíróság hétfőn első fokon az úgynevezett Microsoft-perben elutasította a felperes (a Gazdasági Versenyhivatal képviseletében Morvayné Vígh Katalin) keresetét, s megállapította, hogy a Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF) által kiírt közbeszerzés során jogszerűen alkalmazták „a Microsoft-, vagy azzal egyenértékű szoftverek közbeszerzése, cseréje, vétele és a programokhoz kapcsolódó szolgáltatások” kitételt.
Tavasszal három magyar cég (Open SKM, ULX, Multiráció) támadta meg a kiírást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KD), ám kifogásukat a testület elutasította. Az elutasító határozatot a Közbeszerzési Tanács versenyügyekért felelős tagja, a Gazdasági Versenyhivatal által delegált Morvayné Vígh Katalin támadta meg a bíróságon, mondván: sérti a szabad versenyt, hogy a kiírásban „a Microsoft-, vagy azzal egyenértékű” megfogalmazás szerepel, ugyanis az amerikai szoftvercég piaci pozíciói így is erősek, nem szükséges tehát külön megnevezni azt.
A KSZF idén tavasszal négyéves keretszerződést kötött összesen 25 milliárd forint értékű irodai szoftverlicenc vásárlására, valamint a már meglévők meghosszabbítására a közigazgatási és közoktatási intézmények számára. Mint kiderült, a versenybe olyan szoftvercég nem szállt be, amelyik más vállalat termékeit forgalmazza. Az elégedetlen cégek közül az egyik képviselője úgy nyilatkozott, hogy azért nem pályáztak, mert a kiírás értelmében csak olyan szoftver versenyezhet a Microsoft-rendszerekkel a pályázat keretein belül, amely százszázalékos funkcionális egyezőséget garantál – márpedig ennek más program ugyanúgy nem tesz eleget, mint a Microsoft ugyanazon termékeinek különböző verziói.
A bíróság szerint a kiírás megfelelt a KSZF irányadó rendelkezéseinek, illetve a szoftvergyártó nevesítése szükséges volt ahhoz, hogy pontosan meghatározzák, milyen szoftverek beszerzéséről van szó. Az első fokú ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni a Fővárosi Ítélőtáblánál. A bíróság a felperest kötelezte, hogy az alperesnek 60 ezer forintot, illetve az alperesi beavatkozó részére 40 ezer forint perköltséget fizessen.
Morvayné Vígh Katalin a tegnapi döntést követően az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy nagy valószínűséggel fellebbeznek az első fokú ítélet ellen. Ő egyébként a hétfői tárgyaláson ismét kifejtette, hogy a kiírás sértette a versenyt, s azt is megjegyezte, hogy ha a KSZF beszerzési politikája nem változik, akkor a különböző szoftverek között soha nem alakul ki verseny.
A Microsoft a perben egyébként csak áttételesen érintett, hiszen nem magyar leányvállalata indult a tenderen, hanem a partnerei által létrehozott 4 konzorcium, melyek az amerikai cég partnerei és dílerei, így a per nem is ellenük, hanem a KD döntése ellen indult. (A konzorciumokat, a szoftverbeszerzési feltételektől függően különböző összeállításban, az Aquis, a HP, az Atigris, az Albacomp, az M&S, a Humansoft, a WSH, az EuroOne, a Delta, a VTSOFT, a KFKI, a Getronics, a Rufusz Kft., a Rufusz Computer Informatikai Zrt., a Synergon, a Systrend, az Aloha, a Nádor, a Noreg, a Racionet, a Trendex, a Grepton és a Montana hozta létre.)
A KSZF az eljárás során azzal érvelt, hogy a Microsoft nevét, illetve a „szoftverrel egyenértékű” meghatározást azért kellett leírniuk, hogy a pályázóknak egyértelmű legyen, milyen terméket várnak el tőlük (sic!). A meghatározás ilyen leírása pedig azért elkerülhetetlen, mert a szoftverekre nincsenek nyilvánosan hozzáférhető, teljes körű szabványok és egyéb műszaki leírások.
Ja. De akkor – ahogy a GVH állásfoglalásában utal is rá – legalább írjuk már kisbetűvel ezt a nevet is, mint a zsilettet, a xeroxot, a hungarocellt vagy a kólát. És ezek után két csúnya, idegen eredetű szóra (program, szoftver) már nem is lesz szükség, elég lesz, ha annyit mondunk a boltban: kérek egy irodai microsoftot.
