A mai kormányülést követően Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón ismertette a Széll Kálmán-terv 2.0-ban lefektetett új adónemek bevezetésével kapcsolatos elképzeléseket. A korábban telefonadó – illetve „Matelcsy” gúnynéven is – ismert új adónem hivatalos neve távközlési forgalmi adó lesz, és július 1-jétől fogják bevezetni.
Az adónem részleteivel kapcsolatban a miniszter elmondta: „minden hír igaz”. A távközlési forgalmi adó percalapú lesz: magánszemélyeknek az első tíz perc havonta ingyenes lesz, az a fölötti beszélgetések után kell megfizetni a percenként 2 forintos sarcot, havonta maximum 700 forintot. A cégek esetében a közteher felső plafonja havi 2500 forint lesz. Matolcsy György hozzátette: az adó ténylegesen augusztustól működik, akkortól kell megfizetni.
Noha korábban minden érintett úgy tudta, hogy a telefonadó egyaránt vonatkozik a vezetékes és mobilhívásokra (valamint az SMS/MMS-üzenetekre), a miniszter azt állította: az adó alanya jelen esetben a három – illetve amint elkezdi a működését az új, állami szereplő, négy – mobilszolgáltató lesz. Az új adónemből a kormány az idén mintegy 30, jövőre 50-60 milliárd forintos költségvetési bevételt vár, ami a KSH-adatok szerint csak a vezetékes és mobilpercek együttes megadóztatásából teremthető elő.
Nem lesz jó
Az egyeztetésekről a héten csalódottan felálló mobilszolgáltatók tegnap közös közleményben hívták fel a figyelmet az új adó várható negatív hatásaira. A percalapú telefonadó a költségvetés számára nem jelentene kiszámítható bevételi forrást, miközben a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország közös álláspontja szerint jelentősen megváltoztatná a telefonálási szokásokat, így a várt adóbevételt nem biztosítaná, és csökkentené a távközlésből származó áfabevételt is. A társaságok ugyanakkor megerősítették, hogy folytatni kívánják a kormánnyal a távközlési adóval kapcsolatos tárgyalásokat.
Az operátorok álláspontja szerint a jelenlegi tervezet megvalósítása komoly terhet jelentene ügyfeleiknek, valamint aránytalanul magas, nehezen kiszámítható távközlési költségnövekedést okozna a magyar vállalatok számára, ezáltal az adó veszélyeztetné Magyarország és a magyar vállalatok versenyképességét. Bár a cégek hangsúlyozzák, hogy veszélyesnek tartják egy, a nemzetgazdaság szempontjából fontos húzóágazat többszörös adóztatását, megértik a kormányzat szempontjait, és olyan javaslatokkal segítik a kormányt, amelyeknek köszönhetően időben, fenntartható módon bevezethető a Széll Kálmán Tervben 2.0-ban szereplő fogyasztási típusú adó.
A negyedéves jelentését tegnap publikáló Telenor Magyarország külön is bírálta a tervezetet. Christopher Laska, a cég vezérigazgatója azt mondta: „az adó jelenlegi formájában rendkívüli módon befolyásolhatja a felhasználói szokásokat, negatív hatással lehet az árbevételünkre, továbbá csökkenti a távközlési szolgáltatásokból származó előnyöket Magyarországon.” A cégvezető rámutatott, hogy az újabb adó szolgáltatóoldali bevezetésének jelentős költségei, illetőleg a várható forgalomcsökkenés a szolgáltatás bővítését célzó fejlesztésektől vonhat el forrásokat.
A vezetékes távközlési szolgáltatásokat nyújtó Invitel ugyanakkor a felmerült lehetőségek közül még ezt a konstrukciót látja a legelfogadhatóbbnak. Mint a cég közleménye fogalmaz: a szociálisan rászoruló családok vagy egyedülálló idősebb emberek sok esetben kizárólag a saját elérhetőségük érdekében fizetnek elő telefonszolgáltatásra. Erre tekintettel a percalapú adóztatás a leginkább elfogadható, mivel az arányos közteherviselés elvét követi, ellenkező esetben ez a rászoruló ügyfélkör még a vezetékes előfizetését is felmondani kényszerülne, és így végleg elérhetőség nélkül maradhatna – áll a cég közleményében.
További részletek később
Matolcsy György a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: egyelőre az adónem összes részletét nem dolgozták ki, ezek véglegesítése a parlamenti vitában esedékes, addig pedig folytatják az egyeztetéseket az érintett szereplőkkel. A miniszter egyben megerősítette: 2013. január 1-jével kivezetik a 2010 végén beveztett krízisadókat, köztük a távközlési ágazatot terhelő különadót is.
