Noha tegnap még folytak az egyeztetések a távközlési szolgáltatók és a kormány között a Széll Kálmán-terv 2.0-ban előirányzott telefonadó részleteiről, a felek nyilatkozatai alapján úgy tűnik, változatlanul az eredeti, a hívásokat percenként, az SMS/MMS-üzeneteket darabonként 2 forinttal megterhelő elképzelés van napirenden. Amint az ismert, az új adónemtől a gazdasági tárca az idén mintegy 30, a jövő évtől kezdve évi 52 milliárd forint költségvetési többletbevételt vár.

Telenor Magyarország a ma publikált első negyedéves jelentésében – melyben pozitív hírként az árbevétel és az EBITDA enyhe növekedéséről adott számot – külön kitért a tervezett sarc várható negatív hatásaira. „A pozitív trendet megakaszthatja a kormány által bevezetett, új percalapú telefonadó” – idézi az operátor közleménye Christopher Laska vezérigazgatót. A cégvezető álláspontja szerint „az adó jelenlegi formájában rendkívüli módon befolyásolhatja a felhasználói szokásokat, negatív hatással lehet az árbevételünkre, továbbá csökkenti a távközlési szolgáltatásokból származó előnyöket Magyarországon.”

Laska rámutat, hogy az újabb adó szolgáltatóoldali bevezetésének jelentős költségei, illetőleg a várható forgalomcsökkenés a szolgáltatás bővítését célzó fejlesztésektől vonhat el forrásokat. „Ahhoz, hogy a válság előtti növekedési pályára visszatérhessünk, sokkal kiszámíthatóbb piaci környezetre van szükségünk” – fogalmaz.

Az MTI beszámolója szerint tegnap a három már aktív hazai mobilszolgáltató közös közleményben hívta fel a figyelmet az adó e formájának hibáira. A percalapú telefonadó a költségvetés számára nem jelentene kiszámítható bevételi forrást, miközben a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország közös álláspontja szerint jelentősen megváltoztatná a telefonálási szokásokat, így a várt adóbevételt nem biztosítaná, és csökkentené a távközlésből származó áfabevételt is. A társaságok ugyanakkor megerősítették, hogy folytatni kívánják a kormánnyal a távközlési adóval kapcsolatos tárgyalásokat.

A társaságok álláspontja szerint a jelenlegi tervezet megvalósítása komoly terhet jelentene ügyfeleiknek, valamint aránytalanul magas, nehezen kiszámítható távközlési költségnövekedést okozna a magyar vállalatok számára, ezáltal az adó veszélyeztetné Magyarország és a magyar vállalatok versenyképességét. Bár a cégek hangsúlyozzák, hogy veszélyesnek tartják egy, a nemzetgazdaság szempontjából fontos húzóágazat többszörös adóztatását, megértik a kormányzat szempontjait, és olyan javaslatokkal segítik a kormányt, amelyeknek köszönhetően időben, fenntartható módon bevezethető a Széll Kálmán Tervben 2.0-ban szereplő fogyasztási típusú adó – írja az MTI.

Az eddig kiszivárgott elképzelések szerint a vezetékes és mobiltelefonhívásokat egyaránt terhelő adót magánszemélyeknek havi tízpercnyi beszélgetés alatt nem kellene megfizetni, a maximum pedig előfizetésenként havi 700 forint lenne. A cégek esetében a közteher felső plafonja havi 2500 forint, már ha marad a percalapú adószámítás.