„Már lebontottuk a hálózatot”

Az IT café oldalain már többször beszámoltunk arról, hogy bár a sűrűn lakott Magyarországon korántsem okoz akkora gondot a kis települések és a ritkán lakott területek internettel való ellátása, mint a nagyobb és ilyen szempontból kedvezőtlenebb földrajzi adottságú országokban, ám nálunk is mérhető és érzékelhető a gond. Az elmúlt évtizedben a problémák megoldására legfeljebb ígéretek születtek, de eredmény alig látszott. 2012-ben viszont még súlyosabbá vált a helyzet, ugyanis az internetszolgáltatókat is érintő közműadó kritikus helyzetbe hozta azokat a kisebb vállalkozásokat, akik az ilyen helyeken próbáltak meg működni. Hogy mennyire súlyosak a gondok, azt bizonyította egy mai, a Kossuth rádióban elhangzott beszélgetés, melynek fő résztvevői Dombi Gábor, az Informatikai Egyeztető Fórum (Inforum) főtitkára, illetve a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) képviseletében Kéry Ferenc elnök voltak.

Súlyozatlan az adó

A beszélgetés témáját többek között az adta, hogy Kéry Ferenc nemrégiben sajtóközleményt is kiadott arról, hogy a szövetség felmérése szerint a gazdasági ellehetetlenülés miatt hamarosan több mint 170 településen, 28 ezer család számára megszűnhet a kábelszolgáltatás. Az MKSZ elnöke most újra elsorolta panaszaikat, és kitért arra, hogy a szövetség – többségében kisebb szolgáltatókból álló – állományából körülbelül 150 cég léte veszélyeztetett a túl magas adóterhek miatt. Kéry megemlítette, hogy akad olyan kistelepülés, ahol a fűnyíró elven kivetett adó miatt a szolgáltatóra előfizetőnként évi 154 ezer forint adó esne, ami kigazdálkodhatatlan, de azt is kiemelte, hogy az átlagosan háromezer forintos kábelelőfizetésekre nagyon sok helyen nagyjából ezer forint emelés jutna, ám ezt áthárítani ezeken a helyeken már nem lehet, kigazdálkodni pedig lehetetlen.

Dombi Gábor felhozta, hogy a vezeték nélküli internet szolgáltatása ugyan elvben lehetőség lenne az érintett településeken, ám a jelenlegi technológiai és kereskedelmi viszonyok között ez a hozzáférés munkavégzésre alkalmatlan, csakis a vezetékes megoldás biztosít kielégítő és megfizethető színvonalat. Dombi megemlítette, hogy az Európai Unió 2020-ra célul tűzte ki, hogy minden polgára hozzáférhessen legalább 30 megabites széles sávú kapcsolathoz, ám ez Magyarországon ma bizonyos térségekben az álom kategóriája – felhozta példának Nógrád megyét, ott is Salgótarjánt, ahol állítása szerint már a város szélén sincs megfizethető árú minőségi internet.

Hiába a pályázat, ha gazdaságtalan az üzemeltetés

A beszélgetés során Kéry Ferenc megemlítette azt, hogy elvileg az ilyen kis térségeket ellátó szolgáltatók egy tavalyi EU-s pályázat keretében ki is építhetnék a minőséget biztosító optikai hálózatot az érintett több mint 700 településen, ám az állami terhek miatt szinte biztos, hogy ezek a projektek kútba esnek, hiszen olyan drága lenne az üzemeltetés, hogy bele sem vágnak.

Az adás „fénypontja” volt egy edelényi szolgáltató képviselőjével, Oláh Gáborral folytatott telefonbeszélgetés, ugyanis az ő cége a várható terhek miatt már két településen, például Hegymegen nemcsak hogy megszüntette a szolgáltatást, hanem elkezdték a kiépített hálózat visszabontását is. Oláh Gábor vállalkozása egyébként egyeztetéseket folytatott az érintett önkormányzatokkal, és ahol erre képesek voltak, ott az önkormányzatok próbálkoznak meg az üzemeltetéssel, mivel őket a különterhek nem érintik.

A szakértők zárásként megfogalmazták, hogy mindenképp újra kéne tárgyalni az ügyet a parlament illetékes bizottságában, hiszen a jövő sem rózsás, mivel ha ezekben a térségekben az egyébként kedvezményezett helyzetben lévő kis szolgáltatók nem tudják kifizetni a méterenkénti 25 forintos adót, akkor valószínűleg a nagy cégek sem lépnek a helyükre, hiszen az ő terhük már méterenként 125 forint lenne.

Azóta történt

Előzmények