Hirdetés

Az adatmegosztás már természetes, az adatvédelem viszont még nem

Az európaiak háromnegyede elfogadja, hogy személyes adataink felfedése immár hozzátartozik mindennapi életünkhöz, ám ezzel együtt aggályosnak tartja azt, ahogyan egyes vállalkozások – köztük a keresőprogramok és a közösségi oldalak – bánnak a megadott információkkal – ezek az adatvédelemhez és az elektronikus személyazonosításhoz való viszonyulásról készült és az Európai Bizottság által a múlt héten közzétett legújabb Eurobarometer-felmérés legfőbb tanulságai. A jelentés rávilágít, hogy az Európai Unió lakosságának 62%-a csupán a minimálisan szükséges információkat adja meg a személyazonossága védelme érdekében, miközben 75%-uk tartja fontosnak, hogy a személyes adatait bármikor törölhesse a rendszerből (a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog, az ún. „right to be forgotten”). Nagy a támogatottsága az uniós szintű fellépésnek is: a polgárok 90%-a azt szeretné, hogy Európában egységes adatvédelmi szabályok legyenek érvényben.

A felmérés eredményei éppen akkor láttak napvilágot, amikor a Bizottság hozzákezdett az uniós adatvédelmi szabályok reformjának előkészítéséhez. A cél, hogy a magánszemélyek adatai valamennyi szakpolitikai területen – köztük a bűnüldözés területén is – védelemben részesüljenek, ugyanakkor csökkenjen a vállalkozásokat terhelő bürokrácia és biztosítható legyen az adatok Európai Unión belüli szabad áramlása. A Bizottság úgy tervezi, hogy az év végéig konkrét javaslatokat terjeszt elő.

Hirdetés

Előzetes hozzájárulás

A felmérés szerint az internetet használó európaiak (az összes uniós polgár 40%-a) körében 60% azok aránya, akik szoktak online vásárolni vagy eladni, és használják a közösségi oldalakat. Az internetezők ezeken az webhelyeken megadják személyes adataikat, beleértve életrajzi adataikat (közel 90%), a társadalmi helyzettel kapcsolatos adataikat (közel 50%) és bizalmas adataikat (közel 10%). 70%-uk aggódik amiatt, hogy milyen módon kezelik a vállalkozások ezeket az információkat, és úgy vélik, saját adataik felett csak részben vagy egyáltalán nem tudnak ellenőrzést gyakorolni. 74%-uk szerint kívánatos, hogy az internetes adatgyűjtésre és -feldolgozásra kizárólag az érintett előzetes hozzájárulásával kerülhessen sor.

Az EU adatvédelmi szabályainak alapelve értelmében a személyes adatok feldolgozása csak abban az esetben lehetséges, ha ahhoz az alany előzőleg a beleegyezését adta. A személyes információk ezt követően nem adhatók tovább az érintett jóváhagyása nélkül, és a vállalkozások kizárólag arra a célra használhatják fel azokat, amelyre a hozzájárulás kiterjed.

Aggodalmak

A legtöbb aggodalomra a megkérdezettek szerint a következők adnak okot: az internetes vásárlás során elkövetett csalás (a válaszadók 55%-a említette), a közösségi oldalakon szereplő információknak az érintettek tudtán kívül történő felhasználása (44%), valamint az adatok vállalkozások közötti megosztása az érintett hozzájárulása nélkül (43%).

A személyes adatok védelme tekintetében a polgárok jobban megbíznak a közintézményekben – például a kórházakban (78%), a kormányzati szervekben (70%) és az uniós intézményekben (55%) –, mint a magánvállalkozásokban, köztük az üzletekben (39%), az internetszolgáltatókban (32%) vagy az online szolgáltatást nyújtó cégekben (22%).

Az internetezők 42%-a alkalmazza a kéretlen e-mailek számának korlátozására jelenleg rendelkezésre álló eszközöket és stratégiákat, és 23% azoknak az aránya, akik megváltoztatják böngészőprogramjuk biztonsági beállításait. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az emberek nem gondoskodnak megfelelően személyazonosító adataik internetes biztonságáról, ha nem állnak rendelkezésre egyszerű eszközök, illetve ezek használata túl körülményes.

Az internethasználók 58%-a elolvassa az online adatvédelmi nyilatkozatokat, de nem mindegyikük érti meg azok tartalmát. Összességében az internethasználók 62%-a nem érti, nem olvassa el, nem találja meg vagy figyelmen kívül hagyja az adatvédelmi nyilatkozatot. Amennyiben elolvassák azt, körültekintőbben bánnak az adataikkal. Az adatvédelmi reform egyik fő célkitűzése az előírások erősítése annak érdekében, hogy a szolgáltatók átláthatóbbá tegyék a saját működési módszereiket (milyen adatokat gyűjtenek, illetve dolgoznak fel, hol és hogyan tárolják azokat, illetve mi az adatgyűjtés célja), valamint megfelelő biztonsági intézkedéseket érvényesítsenek.

Végül a felmérésből kitűnik, hogy a személyes adatok megosztásával kapcsolatos hozzáállás tekintetében markáns különbségek mutatkoznak az adataikat könnyebben kiadó fiatalabb korosztályok, illetve az idősebbek között, akik az adatvédelem kérdését sokkal aggályosabbnak tartják.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények