Az Európai Bizottság tegnap több közleményt is kiadott abból az alkalomból, hogy május 25-től életbe lép egy új szabályozási csomag, és ettől kezdve az unió polgárai a telefon-, a mobiltelefon- és az internethasználat terén új jogokat és szolgáltatásokat élvezhetnek. A távközlési ágazat versenyének fokozását és a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások javítását célzó új uniós jogszabályokat eddig az időpontig kell a tagállamoknak nemzeti intézkedések útján végrehajtaniuk.
Az említett szabályok a következő területeket érintik: a fogyasztók azon joga, hogy telefonszámaik megváltoztatása nélkül, egy nap alatt válthassanak szolgáltatót, egyértelműbb tájékoztatást kapjanak az igénybe vehető szolgáltatásokról, valamint a személyes adatok fokozott védelme az interneten. Az Európai Bizottság új felügyeleti hatásköre és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) szabályozói hatásköre következtében nagyobb jogbiztonsággal lehet majd számolni, és a távközlési szolgáltatók számára is több esély nyílik az érvényesülésre egy egységes, egész Európára kiterjedő távközlési piacon.
A bizottság szorosan együttműködött a tagállamokkal a szóban forgó uniós szabályozás gyors végrehajtása érdekében és jogsértési eljárást helyezett kilátásba azon tagállamok ellen, amelyek nem hozták meg időben a végrehajtó intézkedéseket.
Magyarországon is rohamtempóban készül az új távközlési törvény a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt, ebben az új törvényben fogják az uniós előírásokat alkalmazni. Az már biztos, hogy a május 25-ei határidőre nem lesz kész, de információink szerint épp ma, május 24-én küldte szét az iparági szereplőknek a tervezetet véleményezésre a minisztérium, s az érintettektől május 30-ai határidővel várják a visszajelzéseket. Valószínű tehát, hogy leghamarabb is csak hetek múlva szavazhat erről az országgyűlés.
Egységes, fogyasztóbarát és versenytámogató szabályok
Az említett fő elvárások jó részét már a legtöbb európai országban vagy a gyakorlatban, vagy akár már szabályozás szintjén is megvalósították, s néhány, a keretszabályozás kissé homályos fogalmazása miatt ma még nehezen értelmezhető elemet kivéve a fogyasztók nem fognak igazán nagy változásokat tapasztalni. Például az előírások szerint „a hűségszerződéseket a szolgáltatók legfeljebb 24 hónapra köthetik, valamint kötelesek 12 hónapos szerződést is kínálni. Ez megkönnyíti a fogyasztók számára a szolgáltatóváltást, ha egy másik szolgáltató feltételeit vonzóbbnak találnák”. Ez már jó ideje így van hazánkban is, sőt az elterjedt a 12 hónapos szerződés.
A legproblematikusabb két pont az egynapos szolgáltatóváltás a telefonos cégeknél, illetve a felhasználói szerződések tartalmára vonatkozó előírások.
A telefon esetében azt várja el az unió, hogy a felhasználó egy munkanap alatt számhordozással tudjon szolgáltatót váltani. Ezt így önmagában nehéz értelmezni, valószínűleg arról van szó – ahogy a magyarázat utal is rá –, hogy nem a „reggel bemegyek, holnap kész” elvárását kell teljesíteni, hanem azt, hogy az ügyfél maximum egy munkanapig maradjon szolgáltatás nélkül – de ezt természetesen majd az új magyar törvény fogja tisztázni.
A felhasználói szerződések esetében a következőképpen fogalmaz az előírás: „egyértelműbb tájékoztatás az előfizetett szolgáltatásokról. Az előfizetői szerződésekben tájékoztatást kell nyújtani a fogyasztóknak a szolgáltatás minimálisan elvárható minőségi szintjeit illetően. Az internet-előfizetőket ezen túlmenően tájékoztatni kell az adatforgalom-irányítási módszerekről és ezek szolgáltatásminőségre gyakorolt hatásáról, valamint bármilyen egyéb korlátozásról (például a legnagyobb elérhető sávszélesség, a kapcsolat aktuális sebessége, valamint az internetes hozzáférés blokkolása és a sávszélesség-szabályozás egyes olyan szolgáltatások esetében, mint az internetprotokollon keresztüli hangtovábbítás (VOIP). A szerződéseknek tartalmazniuk kell az esetleges kártérítés vagy visszatérítés módjait is arra az esetre, ha az említett minimális szintek nem teljesülnének”.
Vagyis e területen sem számíthatunk nagy változásokra – esetlegesen a mobilos piacon lehetnek komolyabb hatásai –, az előírások ugyanis nem tiltják a forgalomszabályozást, csak tájékoztatni kell a miértekről és a hogyanokról az előfizetőket, a VoIP esetében pedig azt igyekeznek megakadályozni, hogy például egy szolgáltató üzleti okokból akadályozza a szabad versenyt. Amiben sokat segíthet az új törvény: a fogyasztóvédelmi panaszok érvényesítése, hiszen konkrét hivatkozási alapokat ad ezekre.
Az új szabályok a fentiek mellett hatékonyabb védelmet írnak elő a kéretlen levelekkel kapcsolatban, illetve az internetes sütik felhasználási módját is szigorúbban kívánják szabályozni.
A verseny erősítése érdekében az unió a nemzeti szabályozó testületeknek nagyobb szabadságot ad, hogy a nagy szolgáltatók ne nyerjenek túl nagy súlyt az egyéb online szolgáltatások piacán, de a BEREC ugyanakkor ellenőrizni is fogja a nemzeti szabályozót testületeket is.
A betartatásra is oda fognak figyelni, legalábbis a keménykezűnek ismert Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A polgároknak és a vállalkozásoknak a versenyképesebb távközlési szolgáltatások létrejötte érdekében a lehető legnagyobb mértékben ki kell használniuk az új szabályok nyújtotta lehetőségeket, és ebben minden erőmmel segítségükre leszek. Amennyiben az új szabályozás adta jogok nem érvényesülnek a gyakorlatban, meg fogom tenni a szükséges lépéseket az érintett tagállammal vagy szolgáltatóval szemben a helyzet orvoslása érdekében.”
