Ha a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) tevékenységéről szólnak a hírek, akkor azok olyanok, hogy sosem címlapsztorik, ám esetükben valóban arról van szó, hogy ami fontos, az csöndben, a háttérben, szorgos munkával, kiemelkedő szakmai hozzáértéssel zajlik – ráadásul az ezekben a projektekben elhivatottan résztvevők kínosan ügyelnek arra, hogy az aktuális politikai környezettől függetlenül végezzék azt a munkát, ami a közösség számára hallatlanul fontos.
Mára is jutott egy fontos bejelentése annak a csapatnak, mely az ország informatikai infrastruktúrájának egyik alapelemét igyekszik a lehető legjobbá tenni, s ez túlzás nélkül mondható kiemelkedőnek. A HBONE+ elnevezésű Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) projektek egyik fontos célkitűzése egy 60 millió forint értékű, 0,5 petabájt kapacitású elosztott adattárolási infrastruktúra felépítése, amely egyaránt használható tudományos számítási eredmények, könyvtári digitális archívumok vagy távoli adatmentések tárolására. Ennek ünnepélyes átadására került sor ma (nem, nem Budapesten, hanem Dunaújvárosban!), és ez azt jelenti, hogy az ország három pontján, a Budapesten, a Dunaújvárosban és a Sopronban telepített „storage” infrastruktúra nagyméretű adatállományok megbízható tárolását teszi lehetővé.
Hirdetés
A storage-fejlesztés a HBONE+ nevű átfogó infrastruktúra-fejlesztési projekt része. Az NIIF Intézet 2009 és 2011 között az ÚMFT által támogatott TIOP 1.3.2 és KMOP-2008/4.2.1/A_2 projektek keretében a felsőoktatás és a kutatás elektronikus információs infrastruktúrájának egészére kiterjedő fejlesztést valósít meg, EU-s források bevonásával. A hároméves fejlesztés összköltsége 4,4 milliárd forint, amiből a storage fejlesztése mintegy 60 millió forintos beruházással valósult meg.
Az elosztott, fél petabájt kapacitású adattároló infrastruktúra elemeit egyrészt a földrajzi tartalékoltság érdekében, másrészt a fenntartható üzemeltetés céljából az NIIF Intézet két regionális központban helyezte el. Az összkapacitás fele a Dunaújvárosi Főiskolára került, a másik fele pedig Sopronba, a Nyugat-magyarországi Egyetemre. A két alrendszer a HBONE+ adathálózaton keresztül kapcsolódik egymáshoz, illetve a rendszer automatikus menedzsmentjét végző kiszolgáló infrastruktúrához. A sikeres működés érdekében a tervezők közbeszerzés keretében a Fujitsu Eternus DX80 termékét választották.
A megoldás egyik alappillére az internetalapú adattárolási protokollra épülő iSCSI technológia használata. E technológia adattároló hálózatok összekötésére használható, és ennek lényege, hogy a szervergép és a lokális merevlemez diszkvezérlője közötti kommunikációt biztosító SCSI parancsokat a protokoll IP-csomagokba csomagolja, és azokat IP-alapú adathálózatokon keresztül továbbítja. Ezáltal a „szervergép” és annak „perifériája” jó minőségű, nagy sávszélességű és aránylag kis késleltetésű hálózati összeköttetés esetén nagyobb földrajzi távolságra is kerülhet egymástól.
A tervezés másik fontos szempontja a költséghatékony diszktechnológia használata volt. Ennek megfelelően a rendszer a rendkívül olcsó, de megfelelő storage-technológia (merevlemez és szoftvertároló) segítségével megbízhatóvá tehető SATA szabványra épül. Az irodai számítógépek Serial Advanced Technology Attachment elnevezésű szabványa segítségével ugyanis alacsony költség mellett lehet igen nagy megbízhatóságú rendszereket építeni.
A hamarosan induló adattárolási szolgáltatást az NIIF tagintézmények ingyenesen vehetik majd igénybe, és rendkívül változatos módon használhatják fel. Példaként említhető egyebek mellett a rákkutatásban felhasznált CT-felvételek tárolása a storage segítségével, de teljes könyvtárak tárolása sem elképzelhetetlen. Így az Országos Széchenyi Könyvtár digitalizált könyvállományának egy része is az NIIF Intézet által karbantartott storage-rendszeren férhető hozzá. A storage-infrastruktúra kiválóan használható továbbá nagy teljesítményű tudományos számítások eredményeképpen előállított nagyméretű adatállományok tárolására, digitális archívumok kialakítására, nagyobb kapacitású helyi adattároló eszközök titkosított távoli mentésére, archiválására, illetve egyéb helyigényes szolgáltatások biztosítására. Ez a rendszer képezi majd az adattárolási alapját annak a dinamikusan igényelhető, virtuális gépek kialakítására alkalmas cloud-infrastruktúrának is, amelyet az NIIF Intézet a TÁMOP 4.1.3. projekt keretében fejleszt ki, és amelyet 2010 novemberében tervez a felhasználók számára elérhetővé tenni.
