Hirdetés

Beperelték a Google-t is a nyomkövetés miatt

Ahogy az várható volt, az Apple okostelefonokban alkalmazott, a földrajzi helyzet meghatározására és tárolására használt módszerének kritikája egy új folyamatot indított el. Ennek során a már egy ideje meglévő, de a felhasználók által eddig nem igazán ismert technológiákra, illetve üzleti módszerekre a fogyasztók hevesen reagáltak.

Az Apple után sorra terítékre kerültek a gyártók, eddig főként a Microsoft és a Google, így a nagy médiavisszhangnak köszönhetően az átlagos vásárlók is egyre többet tudhatnak meg arról, hogy kedvenc kütyüjük hogyan, milyen feltételekkel és miért figyeli a készülék, így használója földrajzi helyzetét. Egy ideig eltart még, míg az indulatok lecsillapodnak, tisztázódik az, hogy valójában milyen újdonságot hoztak az okostelefonok az emberek életébe ebből a szempontból, s ez a nyilvánosság által gyakorolt kontroll feltehetőleg segít majd abban, hogy az esetleges visszaélések száma a minimálisra csökkenjen.

Hirdetés

E folyamat része az is, hogy perek indulnak. Az elsőt az Apple nyakába akasztották Floridában, ahol ketten nyújtottak be csoportos keresetet (class-action) a cég ellen a „nyomkövetés” miatt, s itt azzal vádolják a vállalatot, hogy az adatvédelmi és a számítógépes bűnözés elleni törvényeket megsértve egy olyan metódust alkalmaztak, ahol a helyzetmeghatározást a felhasználónak nem volt lehetősége letiltani.

A fogyasztóvédelmi perek hazájában, az Egyesült Államokban most egy újabb eljárás is indult, mivel két michigani nő szintén keresetet nyújtott be a detroiti bíróságon hasonló okból, de ők a Google-t vádolják azzal, hogy az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel nem összeegyeztethető az általuk használt, Android operációs rendszert futtató eszközök adatgyűjtése. A felperesek 50 millió dolláros kártérítést követelnek.

A tét a szabályozottság és az átláthatóság

E perek – és a várható következők – nagy kérdése az, hogy a technológia által megteremtett új lehetőségeket a cégek vajon milyen módon használják ki. Azt ugyanis nem lehet mondani, hogy a felhasználókat becsapták, ugyanis minden egyes gyártó feltünteti a felhasználói feltételekben, a végfelhasználói licencszerződésben (EULA), hogy a vállalat a bizonyos szolgáltatások biztosítása, azok javítása stb. céljából rögzíti, bizonyos feltételek által meghatározottan tárolja, esetleg elemzi a készülékek által rögzített földrajzi információkat.

A perek egyik nagy kérdése az lesz, hogy a felhasználók döntő többsége által elolvasás nélkül elfogadott EULA-k összhangban vannak-e az ország hatályos törvényeivel, a másik pedig az, hogy a legtöbbször nagyon általános adatgyűjtési megfogalmazás mögött milyen technológiai, illetve üzleti gyakorlat áll. Ez utóbbi annyit jelent, hogy még ha törvényesen joga is van a cégnek ilyenfajta adatgyűjtésre, akkor is be kell tartania az adatkezelőkre vonatkozó jogszabályokat, melyek leginkább a biztonságot, a visszaélések kizárását, a fogyasztók elégséges tájékoztatását hivatottak szolgálni.

Az ügy, már most látszik, semmiképpen sem marad meg a szolgáltató-ügyfél kereteken belül, mivel mind az USA-ban, mind az Európai Unióban folynak már olyan vizsgálatok, melyek szövetségi, illetve állami szinten is meg kívánják vizsgálni, hogy ezek a vállalatok miképpen jutnak hozzá a felhasználók érzékeny adataihoz, és hogy miként kezelik ezeket.

Azóta történt

Előzmények