Az Europol frissen kiadott jelentése (Cryptocurrencies: tracing the evolution of criminal finances) a bűnözés és a kriptovaluták kapcsolatának vizsgálati tapasztalatait összegzi.
Az Europol a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépés érdekében állít össze évenként egy nagyobb, operatív, hatósági, illetve nyílt források által nyújtott információk alapján egy jelentést (A súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékelése – SOCTA), ennek vonatkozó részeit figyelembe véve készült a fent említett riport. A jelentés fő megállapításait az Europol úgy foglalta össze, hogy a rendelkezésükre álló információk alapján igyekeznek tévhiteket megcáfolni:
-
tévhit: a kriptovaluták a bűnözők fizetési eszközeivé váltak – a valóság: az tény, hogy a kriptovaluták használata gyorsan terjed a bűnözői körökben, ám e tranzakciók száma és értéke messze elmarad a készpénzes és egyéb tranzakciókétól. Ennek egyik oka, hogy a kriptovaluták használatához számos korlát kapcsolódik, de leginkább azért vonakodnak a bűnözők hosszú távú befektetésekhez felhasználni őket, mivel a kriptovalutáknak nagy a volatilitása (vagyis kevéssé lehet megbízni abban, hogy megőrzik az értéküket)
-
tévhit: a kriptovaluták bűnözői felhasználása a kiberbűnözésre korlátozódik – a valóság: ez messze nincs így, ma már a bűnözés minden olyan területén felhasználnak kriptopénzeket, ahol pénzmozgás van. Ennek mértékét azonban nehéz felbecsülni, de a jelentés szerint a hangsúly még mindig hagyományos pénzeken és tranzakciós módokon van
-
tévhit: a bűnözők által felhasznált kriptovaluták pénztárcákból pénztárcákba áramlanak – a valóság: ennél ma már sokkal kifinomultabbak a módszerek, nagyon gyakran többlépcsős a közvetítési folyamat, ezekben gyakran új típusú pénzügyi szervezetek is részt vesznek, akiknek a tevékenysége még nem része a szabványosított, szabályozott pénzügyi piacoknak. Emellett a bűnözők gyakran alkalmaznak és fejlesztenek olyan módszereket, amelyekkel a pénz útját eltakarják, elmossák
-
tévhit: a kriptovaluták anonimitást biztosítanak – a valóság: éppen ellenkezőleg, a nyomozó szervek munkáját a készpénzforgalomhoz képest megkönnyíti, hogy a blokkláncban vissza tudják követni a tranzakciókat, megtalálják azok végrehajtóit. Vannak ugyan adatvédelmi előírások és technikák, amelyek ezt a nyomozati munkát gátolhatják, de – írják a jelentésben – ezek semmiképp sem akadályozhatják meg a hatóságokat abban, hogy kiderítsék, hogy ki áll egy bűnügyi tranzakció mögött
