Az Európai Unió Bírósága ma kiadott jogértelmezési határozatában kimondta, hogy az elektronikus könyveknél az internetes továbbadás a szerzői jog hatálya alá esik, az ilyen nyilvánosságra hozatal a szerző engedélyéhez kötött.
Az ügy előzménye, hogy két holland, a könyvkiadók érdekeit védő egyesület beperelt egy Tom Kabinet nevű társaságot, mivel azok egy internetes „olvasóklub” tagjai számára elérhetővé tettek olyan e-könyveket, melyeket szerzői jog véd.
A Tom Kabinet azzal védekezett, hogy a használt könyvekre is vonatkozó irányelv jogkimerülést ír elő – vagyis ezek az e-könyvek a terjesztési jog hatálya alá tartoznak, így a felperesek „a szóban forgó elektronikus könyvek eladását követően már nem rendelkeznek kizárólagos joggal azok nyilvános terjesztésének engedélyezésére vagy megtiltására” (a hagyományos könyvek esetében ez úgy működik, hogy egy kiadótól, kereskedőtől újonnan vásárolt könyvet később használtként szerzői jogi engedély nélkül lehet értékesíteni - vagy egyszerűen csak továbbadni).
Az Európai Bíróság viszont azt állapította meg, hogy „az elektronikus könyv állandó használatra, letöltés útján történő szolgáltatása nem a 2001/29 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő »nyilvános terjesztés« jogának körébe, hanem az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében szabályozott »nyilvánossághoz közvetítés« jogának hatálya alá tartozik, mely utóbbi vonatkozásában a jogkimerülés e cikk (3) bekezdése alapján kizárt.”
Indoklásukban kifejtik, hogy „az uniós jogalkotó szándéka arra irányult, hogy e jogkimerülési szabályt az olyan tárgyi formában megjelenő példányok forgalmazására tartsa fenn, mint például az anyagi hordozón tárolt könyvek. Ellenkező esetben fennáll a veszélye, hogy e jogkimerülési szabálynak az elektronikus könyvekre való alkalmazása sokkal jelentősebb hatást gyakorol a szerzői jogok jogosultjainak a műveik után járó megfelelő díjazáshoz fűződő érdekeire, mint az anyagi hordozón tárolt könyvek esetében, mivel az elektronikus könyvek dematerializált digitális formában megjelenő többszörözött példányai nem kopnak a használattal, és ennek folytán egy esetleges használtpiacon tökéletesen helyettesítik az új példányokat.”
A továbbiakban arra is kitérnek, hogy az interneten való közzététel esetében a nyilvánossághoz közvetítés akkor is fennáll, ha az adott tartalmat senki sem töltötte le, illetve elmondják, hogy az is lényeges körülmény, hogy hányan férhetnek hozzá az adott tartalomhoz, mivel ez is befolyásolja a megítélést – vagyis a „nagy számú hozzáférési lehetőség”, ha sokan elérhetik a tartalmat szintén feltétel.
Összegzésükben a hasonló ügyekre tekintettel kimondják, hogy „ahhoz, hogy valamely cselekmény »nyilvánossághoz közvetítésnek« minősülhessen, az szükséges, hogy a védelem alatt álló műveket az addig alkalmazottaktól eltérő, speciális technikai módon, vagy ennek hiányában egy »új nyilvánosság«, azaz egy olyan nyilvánosság részére közvetítsék, amelyet a szerzői jog jogosultjai nem vettek figyelembe, amikor művük eredeti nyilvánossághoz közvetítését engedélyezték. A jelen esetben, mivel egy elektronikus könyv hozzáférhetővé tételéhez általában olyan felhasználási engedély kapcsolódik, amely az érintett elektronikus könyvet letöltő felhasználó részére az előbbinek csak a saját berendezésén történő olvasását engedélyezi, meg kell állapítani, hogy egy olyan közvetítés, mint amelyet a Tom Kabinet végzett, olyan nyilvánosság felé irányul, amelyet a szerzői jog jogosultjai nem vettek figyelembe, és amely ennélfogva új nyilvánosságot képez.”
