Megjelent az Ericsson Mobility Report 2021 végi kiadása, amely az 5G vártnál gyorsabb terjedéséről számol be.

Az Ericsson tíz évvel ezelőtt, 2011 novemberében adta közzé első trendjelentését. Akkor még csak mintegy 700 millió okostelefon-előfizetés volt a világon, és mindössze két évvel korábban indult el az első 4G hálózat. Szintén két évvel korábban haladta meg először a világ mobilhálózatain az adatforgalom volumene a hangforgalomét, de még így is csak havi 0,25 exabájtra (268 millió gigabájtra) rúgott 2011-ben.

Az már látszott, hogy az okostelefonok forradalmasítják az emberi kommunikációt, az adatforgalom növekedésének mértéke azonban sok tekintetben felülmúlta azt, amit az Ericsson szakemberei prognosztizáltak az évente kiadott jelentésekben. 2021-re például hat éve még „csak” 51 exabájt/hónap adatforgalmat jósoltak, ezzel szemben a valóságban elérte a 65 exabájtot (70 milliárd gigabájtot), ami 260-szoros növekedésnek felel meg egy évtized leforgása alatt.

Erős szolgáltatói verseny, nagyobb adatforgalom

A növekedésnek a 4G hálózatok folyamatos technológiai fejlődése, hatékonyságának növekedése ágyazott meg. A leglátványosabb, ugrásszerű növekedési epizódokat általában a mobilszolgáltatók közötti piaci verseny idézte elő. Ilyen ugrást okozott, amikor 2015-ben az egyik amerikai szolgáltató a videómegosztók korlátlan elérését építette be egyik díjcsomagjába, vagy amikor 2017-ben egy újonnan piacra lépő indiai mobilcég rendkívül olcsó 4G tarifacsomagokat kezdett el értékesíteni, illetve amikor Kínában 2018-ban az ádáz verseny miatt egymás után dobták piacra a kedvezményesebbnél kedvezményesebb ajánlatokat.

Ezekben a régiókban máig kiemelkedő az egy okostelefon-felhasználóra jutó adatmennyiség: Indiában 18,4 GB/hó, Észak-Amerikában 14,6 GB/hó, Északkelet-Ázsiában pedig 13,9 GB/hó, míg Kelet-Közép-Európában ugyanez az adat 9,9 GB/hó. A világátlag 11,4 gigabájt, ami az Ericsson szakemberei szerint hat éven belül 40 gigabájtra emelkedik.

5G: kiszámíthatatlanul nagy növekedés

Az előrejelzés ugyanakkor nem könnyű, mivel az 5G terjedése gyorsabb a vártnál, és nem lehet kiszámítani, hogy mikor okoz esetlegesen nem várt nagyságrendi robbanást egy-egy olyan új eszköz, szolgáltatás vagy üzleti modell, ami a legújabb generációs mobilhálózatok magasabb szintű képességeire épül. Ilyen ugrást hozhat el többek között a virtuális, illetve a kiterjesztett valóság (VR és AR), a mesterséges intelligencia terjedése, illetve a gyártás, a mezőgazdaság, a közlekedés vagy az egészségügy hálózatba kötése és digitalizációjának felgyorsulása.

„A járvány ráébresztette a világot, hogy a modern digitális infrastruktúrák gazdasági és társadalmi szempontból is kritikus fontosságúak. Az 5G és a gigabites vezetékes hálózatok megteremtették az alapot a fizikai és a digitális tér konvergenciájához, de ez csak a kezdet” – mondta el Erik Ekudden, az Ericsson globális technológiai igazgatója novemberben a vállalat magyarországi és közép-kelet-európai ügyfeleinek tartott előadásában. „A jövő hálózatában minden fizikai objektumnak lesz digitális vetülete, legyen szó emberről, intelligens gépről vagy a környezetről, a fizikai világ jelentős részben programozható és automatizálható lesz. Minden digitális entitás adatkezelést és feldolgozást fog végezni, az adatok alapján megszületett döntések és előrejelzések pedig hatással lesznek a fizikai világ működésére. A hálózatba kötött gépek számának exponenciális növekedésével a funkcionális fejlesztésekre és a kommunikációs kapacitás erősítésére is nagyobb igény lesz majd. Ez a mai és a közeljövőben használt infrastruktúrához képest további fejlesztést igényelhet majd, megágyazva ezzel a 6G-érának” – jósolta a szakember.

FWA: lehetőség Magyarországnak is

Máig 180 élő 5G hálózatot állítottak üzembe a mobilszolgáltatók, az előfizetők száma pedig 2021 végére eléri a 660 milliót. Az Ericsson előrejelzése szerint 2027-ben már 4,4 milliárd 5G-előfizetés lesz (az összes előfizetés fele). Az 5G-s okostelefonok már ma is a teljes forgalom 23%-át adják, de az 5G-robbanás nemcsak mobilfronton várható, hanem a fix bekötésű vezeték nélküli elérésekből, vagyis a FWA (Fixed Wireless Access) kapcsolatok terén is.

A világ népességének nagyjából a fele nem rendelkezik stabil, megfelelő sebességű internetkapcsolattal, mivel több százmillió – döntően vidéki – háztartás van, ahová vagy egyáltalán nem ér el a vezetékes infrastruktúra, vagy a meglévő vezetékes hálózat elavult, és nem, illetve nehézkesen fejleszthető. Ezen segíthet az 5G: a többszörösére bővülő kapacitás révén a modern vezetékes elérésekkel összemérhető vezeték nélküli kapcsolat építhető ki.

„Friss jelentésünk szerint 2027-ben 800 millió ember jut majd fix bekötésű vezeték nélküli hálózaton gyors és megbízható internethez. Mindez Magyarország egyes régióiban is fontos szerepet játszhat – emelte ki Jakab Roland, az Ericsson közép-európai regionális igazgatója. – Az Ericsson megrendelésére az Analysys Mason kutatócég által készített 2020-as tanulmány szerint a magyar vidék az FWA-kapcsolatok és a szintén 5G-re épülő precíziós mezőgazdaság révén 269 millió euró többletbevételhez juthat a következő években.”

Ázsia és Észak-Amerika továbbra is az élen

Az 5G terjedésében ma még jelentős regionális különbségek vannak. Míg Északkelet-Ázsiában már most minden negyedik, Észak-Amerikában pedig minden ötödik mobil-előfizetés 5G-s, máshol lassabb a növekedés. Az éllovas területeken kívül még csak az Öböl-országokban és Nyugat-Európában kimutatható az 5G aránya (9, illetve 6 százalék). Az új generáció terjedése ugyanakkor gyorsabb a korábbi technológiákénál: míg a 4G-nek közel 6 évre volt szüksége az egymilliárd előfizetés eléréséhez, az 5G-nek két évvel kevesebb is elég lesz.